Az EKB 2025. évi pénzügyi kimutatásai

2026. február 26.

• Az EKB 1,3 milliárd € veszteséget könyvelt el (2024: 7,9 milliárd € a veszteség)
• A veszteség a jövőbeli nyereség terhére lesz elszámolva

Az Európai Központi Bank (EKB) 2025-re vonatkozó pénzügyi kimutatásai 1254 millió € veszteséget mutatnak, jóval kevesebbet, mint a 2024-es 7944 millió €-s adat, ami főként annak tudható be, hogy a nettó kamatráfordítás jelentősen csökkent. Akárcsak az előző években, a 2025-ös veszteség is az EKB mérlegében marad, és a jövőbeli nyereségből kell majd leírni. A veszteség miatt az euroövezeti nemzeti központi bankok (NKB-k) 2025 tekintetében nem részesednek nyereségben.

A 2022 óta kimutatott veszteségek többéves jelentős nyereséggel jellemezhető időszakot követnek, és az eurorendszer azon monetáris politikai lépéseiből erednek, amelyeket az árstabilitás fenntartására irányuló elsődleges megbízatásának teljesítése igényelt. Az intézkedések értelmében az EKB-nak többnyire fix kamatozású és hosszú lejáratú pénzügyi eszközök vásárlásával bővítenie kellett a mérlegét. Ennek nyomán ugyanennyivel növekedtek azok a kötelezettségei, amelyek után változó kamatot fizet. Így az euroövezetben mért magas infláció leküzdéséhez 2022-ben és 2023-ban végzett irányadókamat-emelései a szóban forgó kötelezettségek kamatkiadásait azonnal megnövelték, ugyanakkor az EKB eszközeinek, különösen az eszközvásárlási program (APP) és a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) keretében vásárolt értékpapíroknak a kamatbevétele nem emelkedett hasonló mértékben. Az EKB irányadó kamatlábainak 2024 óta elvégzett csökkentései, valamint kötelezettségállományának – az APP és a PEPP szerinti értékpapírok lejáratát követő – folyamatos zsugorodása jelentősen mérsékli az említett kamatlábeltérés hatásait. Ennek köszönhetően a nettó kamatráfordítás 2025-ben jelentősen alacsonyabb volt, mint az előző években.

Az EKB 2026-ban vagy az azt követő évben várhatóan ismét nyereséges lesz, de ez függ majd az irányadó kamatok és a devizaárfolyamok jövőbeli mértékétől, valamint a mérlegének méretétől és összetételétől. Mindenesetre az EKB a veszteségtől függetlenül képes az eredményes működésre és legfontosabb megbízatásának, az árstabilitás fenntartásának a teljesítésére. Az EKB pénzügyi erejét tovább erősíti saját tőkéje és számottevő átértékelésiszámla-állománya, amelyek 2025 végén együttesen 71 milliárd €-t tettek ki, 12 milliárd €-val többet, mint 2024 végén.

Az EKB 2025. évi kamatbevétele és kamatráfordítása a következőképpen alakult:

A kamatráfordítás 2025-ben jóval kisebb volt, mint 2024-ben. Ennek hátterében elsősorban az EKB nettó TARGET-kötelezettsége utáni kamatráfordítás jelentős visszaesése áll, főként az alacsonyabb átlagos kamatláb (2025: 2,3%, 2024: 4,1%) nyomán, ami az EKB irányadó kamatlábai mérséklődésének, valamint kisebb mértékben annak tudható be, hogy az irányadó refinanszírozási műveletek helyett a betéti rendelkezésre állás kamatlábát tettük a kamatozás alapjává. A csökkenéshez ezenkívül a lejáró monetáris politikai értékpapíroknak tulajdonítható kisebb TARGET-állományok is hozzájárultak. Az alacsonyabb átlagos kamatláb következtében a forgalomban lévő eurobankjegyek elosztásával kapcsolatos követelések kamatbevétele, valamint az EKB-nak átadott nemzetközi tartalékkal kapcsolatos követeléseik után az NKB-knak járó kamat is csökkent. Míg az elsősorban USA-dollárban denominált értékpapír-állomány kamatbevételének csökkenése miatt a nemzetközi tartalékon kevesebb kamatbevétel keletkezett, a monetáris politikai célú értékpapír-állomány utáni kamatbevétel az előző évhez képest nem változott érdemben.

Az árfolyamleírás 1316 millió €-t tett ki (2024: 81 millió €), amely elsősorban a japán jen leértékelődéséből ered, amely a kapcsolódó devizaállomány értékcsökkenésének a következménye. Ezeket a leírásokat részben ellensúlyozták a realizált árfolyamnyereségek, amelyek túlnyomórészt az EKB devizatartalék-összetételének szokásos kiegyensúlyozásából eredtek.

A személyi jellegű összköltségek 809 millió €-ra estek vissza (2024: 844 millió €), ami javarészt a munkaviszony megszűnése utáni és egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó alacsonyabb kiadásoknak tudható be. Az egyéb működési költségek kismértékben csökkentek, 619 millió €-ra (2024: 626 millió €), elsősorban az alacsonyabb értékcsökkenési költségek miatt.

A felügyeleti díjból származó bevétel, amelyet az EKB bankfelügyeleti feladatainak ellátásával járó kiadásainak fedezésére a felügyelt bankoknak számít fel, 690 millió €-t tett ki (2024: 681 millió €).

Az EKB mérlegfőösszege 37 milliárd €-val 603 milliárd €-ra csökkent (2024: 641 milliárd €), ami főként az APP- és PEPP-állományoknak a visszaváltás miatti fokozatos szűkülésével magyarázható.

Az eurorendszer összevont mérlege

2025 végén az eurorendszer összevont mérlegfőösszege, amely az euroövezeti NKB-k és az EKB harmadik felekkel szembeni követeléseit és kötelezettségeit tartalmazza, 6293 milliárd €-t tett ki (2024: 6421 milliárd €). A 2024-hez viszonyított zsugorodás annak tulajdonítható, hogy a monetáris politikai célú értékpapír-állomány 3745 milliárd €-ra visszaesett (2024: 4283 milliárd €), főként a visszaváltások miatt. Az APP-állományok 351 milliárd €-val 2322 milliárd €-ra, a PEPP-állományok pedig 186 milliárd €-val 1423 milliárd €-ra estek vissza. Ezt részben ellensúlyozta, hogy az eurorendszer aranykészleteinek euróban kifejezett értéke 1274 milliárd €-ra nőtt (2024: 872 milliárd €), aminek hátterében az arany euróban kifejezett piaci árfolyamának emelkedése áll.

A média képviselői kérdéseikkel szíveskedjenek William Lelieveldthez fordulni a +49 69 1344 7316-os telefonszámon.

Megjegyzés

• A kerekítés miatt a számadatok összege nem feltétlenül egyezik meg a végösszeggel.
• A TARGET-szolgáltatásokkal kapcsolatban további információk az EKB honlapján olvashatók.
• Az EKB és az euroövezeti nemzeti központi bankok nyereségének, illetve veszteségének forrásaival kapcsolatos további információkért lásd a kapcsolódó kisokost.
• A Kormányzótanács 2024. március 13-i határozatával elfogadott egy alapelvcsomagot, amelynek mentén a jövőben a monetáris politikát megvalósítja, valamint arról is döntött, hogy a monetáris politika alapállását – egyéb kulcsparaméterek mellett – továbbra is a betéti rendelkezésre állás kamatán keresztül irányítja. Ezzel összefüggésben a Kormányzótanács úgy határozott továbbá, hogy 2025. január 1-jétől a betéti rendelkezésre állás kamatlába lesz a következők kamatozásának alapja: (i) az euroövezeti NKB-k által, illetve részükre fizetendő TARGET-egyenlegek, (ii) az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos követelések és (iii) az átadott nemzetközi tartaléknak megfelelő kötelezettségek.
• Az EKB és az eurorendszer számviteli és adatszolgáltatási irányelveiről, valamint az EKB éves beszámolójáról bővebb információkat tartalmaz az Európai Központi Bank (EU) 2024/2938 határozata (2024. november 14.) az Európai Központi Bank éves beszámolójáról (EKB/2024/32) (HL L 2024/2938, 2024.12.11.) és az Európai Központi Bank (EU) 2024/2941 iránymutatása (2024. november 14.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és pénzügyi beszámoló jogi keretéről (EKB/2024/31) (HL L 2024/2941, 2024.12.11.), továbbá az EKB honlapja.
• Az eurorendszer összevont mérlege ideiglenes adatokon alapul. Az éves, összevont mérleg végleges változatát júniusban tesszük közzé.