European Central Bank - eurosystem
European Central Bank - eurosystem
Search
Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Gyakori kérdések a digitális euróról

Utolsó frissítés: 2026. március 5.

A digitális euro rendeltetése és előnyei

Megvalósítás, funkcionalitás

Eredmények, érdekeltek

Kihatások, megfontolások

1. kérdés: Miért van szüksége Európának digitális euróra?

Korunkban, amikor a digitális fizetés egyre gyorsabban normává válik, visszaesőben a készpénzhasználat, és egyre gyorsabban terjed az online vásárlás. A digitális euro a készpénz digitális formájaként digitális formában adhat hozzáférést a fogyasztóknak a jegybankpénzhez, kiegészítve így a bankjegyeket és érméket.

Megkönnyítheti az emberek életét, mivel megnyitja előttük annak a lehetőségét, hogy az egész euroövezetben elfogadott, az üzletekben, online és a személyközi fizetés során használható digitális fizetési módot válasszanak. A készpénzhez hasonlóan a digitális euróhoz mindenki hozzáférne, és szabadon használhatná fizetések teljesítéséhez vagy fogadásához, mivel törvényes fizetőeszköz státusszal bírna.

Ezenkívül fenntartaná az euroövezet monetáris szuverenitását, mivel fokozná az egész európai pénzforgalmi ökoszisztéma hatékonyságát, ösztönözné az innovációt, és reziliensebbé tenné a rendszert a kibertámadásokkal és technikai zavarokkal szemben.

További információk arról, hogy miért van szükségünk digitális euróra.

2. kérdés: Hogyan mozdíthatja elő a digitális euro Európa stratégiai autonómiáját?

A digitális euro páneurópai fizetési megoldást kínálva európai irányítás alatt és európai szolgáltatók által üzemeltetve euroövezet-szerte rendelkezésre állna.

Az euroövezetben a digitális fizetésforgalom továbbra is széttagolt, országonként és felhasználási területtől függően eltér egymástól. Az euroövezet nemzeti piacainak több mint a fele nem rendelkezik nemzeti digitális fizetési megoldásokkal az üzletben történő fizetéshez, de ahol léteznek ilyen megoldások, ott is csak a nemzeti piacokra és konkrét felhasználási esetekre irányulnak. Ennek következtében a fogyasztóknak Európán kívüli vállalatok egy szűk körére kell támaszkodniuk, amelyek így uralják a piacot. A digitális euro segíthet csökkenteni az Európán kívüli pénzforgalmi szolgáltatóktól való függőséget, lehetővé téve az embereknek európai megoldások választását.

A nyílt szabványok és a digitális fizetés nyilvános infrastruktúrájának biztosításával lehetővé válna a szolgáltatók számára, hogy egyszerűen váltsanak páneurópai megoldásokra, ami javítaná az európai pénzforgalmi környezet versenyképességét és innovatív jellegét.

Összességében a digitális eurónak köszönhetően Európa a digitális pénzügyi szolgáltatások globális éllovasává válhat, ahol az innováció a közjót szolgálja.

3. kérdés: Miért akarnának az emberek digitális eurót használni?

A digitális euro minden alkalomra fizetési megoldást nyújthat, bármikor és az euroövezetben bárhol használható lenne – akárcsak a készpénz, de a digitális kor kívánalmainak megfelelő formában. Olyan általánosan elfogadott digitális fizetőeszköz lenne, amellyel a fogyasztók díjmentesen fizethetnének az üzletekben, az interneten és egymás között. Úgy fizethetnének digitálisan, hogy közben állami fizetőeszközt használnak, ráadásul online és offline egyaránt elérhető eszközt.

A digitális euro kialakítása a legmagasabb szintű biztonságot és adatvédelmet garantálná, összhangban a szigorú európai uniós szabályozási normákkal, amelyek a világ legkörültekintőbb biztonsági és adatvédelmi jogszabályai közé tartoznak.

Az eurorendszer nem azonosítaná a fizetési tranzakciók alapján az egyéneket, a digitális euróval végzett offline tranzakciók személyes részleteit továbbá csak a befizető és a kedvezményezett ismerné.

A digitális euro biztonságos lenne, és mint közjószág, minden fogyasztó hozzáférne, függetlenül a lakóhelyétől és a digitális vagy pénzügyi készségeinek szintjétől. A fogyatékkal élők és a bankszámlával nem rendelkezők igényeit is kielégítené, hogy mindenki élhessen a lehetőséggel.

Annak biztosítására, hogy a digitális euro az egész euroövezetben használható és elérhető legyen, az Európai Bizottság által előterjesztett digitáliseuro-rendeletre irányuló javaslat alapján a digitális fizetési módot alkalmazó kereskedőknek kötelező lenne a digitális euro elfogadása, a felügyelt bankoknak pedig az ügyfeleik részére történő forgalmazása.

4. kérdés: Felváltaná-e a digitális euro a készpénzt?

Nem, a digitális euro nem felváltaná, hanem kiegészítené a készpénzt. A készpénzzel párhuzamosan lenne forgalomban, az emberek gyors és biztonságos digitális fizetés iránti növekvő igényét kielégítve. A készpénz változatlanul törvényes fizetőeszköz maradna, továbbra is párhuzamosan használható a digitális euróval és a jelenleg elérhető bármely magánjellegű elektronikus fizetőeszközzel.

Az, hogy most folyik az eurobankjegyek újratervezése – amelynek során fejlesztjük a rajtuk elhelyezett biztonsági elemeket – bizonyítja, hogy az EKB elkötelezett a készpénz jövője iránt. Az EKB üdvözli az Európai Bizottság közös valutáról szóló csomagját, amely fenntartja a lehetőségét annak, hogy az emberek szabadon választhassanak a készpénz és a digitális euro között a jegybankpénzzel való fizetés során.

Az eurorendszer készpénzstratégiájáról és a bankjegy-újratervezési folyamatról bővebb tájékoztatást talál az EKB honlapján, a jövőbeli bankjegyekről szóló oldalon.

5. kérdés: Milyen értéket kínálna a digitális euro a kereskedőknek?

A digitális euro egy páneurópai megoldás, amely lehetővé tenné a kereskedőknek, hogy úgy értékesítsék a termékeiket és a szolgáltatásaikat Európa minden pontján, hogy ügyfeleiknek zökkenőmentes és konzisztens fizetési élményt nyújtanak. Európai alternatívát kínálva a nem európai fizetési megoldásoktól való függés csökkentésével jobb pozícióba hozná a kereskedőket a fizetési megoldások szolgáltatóival szemben, akik így költségeikből is le tudnának faragni.

A digitális euro fejlesztése során az EKB szorosan együttműködik a kereskedőkkel és azok képviselőivel. Figyelembe vesszük, amit a kereskedők fontosnak tartanak, például a zökkenőmentes integrációt a meglévő pénztári fizetési rendszerekkel, a könnyű használhatóságot és a fizetési rezilienciát. A digitális euro emellett lehetővé tenné a kereskedők számára, hogy pluszköltség nélkül, azonnal fogadják a fizetést, még internetkapcsolat nélkül is.

A digitális eurónak a fizetési ökoszisztémába való illeszkedéséről készült jelentésből és a kiskereskedők körében végzett felhasználói kutatásunkból többet megtudhat a kereskedőkkel folytatott együttműködésünkről.

6. kérdés: Milyen értéket kínálna a digitális euro a pénzforgalmi szolgáltatóknak?

A felügyelt pénzforgalmi szolgáltatóknak, például a bankoknak kulcsszerep jutna a digitális euro forgalmazásában. Ők lennének a fő kapcsolattartók a magánszemélyek, a kereskedők és a vállalkozások felé valamennyi digitális eurót érintő ügyben, biztosítva az összes végfelhasználói szolgáltatást.

A digitális euro további üzleti lehetőségeket is megnyitna előttük, közvetlenül elérnék az euroövezet minden pontját.

Az EKB innovációs platformja bemutatta, hogy a digitális euro alkalmas lenne az európai fizetésforgalmi piac egységesítésére, és összehangolt szabványok révén új üzleti modelleket teremthetne, továbbá támogathatná a jövőbeli technológiai fejlesztéseket. Az EKB az innovációs platform megállapításait is figyelembe veszi a digitális euro továbbfejlesztése során.

Így a digitális euro platformként szolgálhat a pénzforgalmi szolgáltatóknak, hogy a kínálatukon belül hozzáadott értéket képviselő szolgáltatásokat (pl. feltételhez kötött fizetés vagy lojalitási programok) fejlesszenek ki.

A digitális euróhoz az Európai Bizottságnak a digitális euróról szóló rendeletre irányuló javaslatában előirányzott jelenlegi kompenzációs modell az egyéb digitális fizetőeszközöknél megszokottakhoz hasonló gazdasági ösztönzőket biztosít a pénzforgalmi szolgáltatóknak.

A digitális eurónak a fizetési ökoszisztémába való illeszkedéséről készült jelentésből többet megtudhat a pénzforgalmi szolgáltatókkal folytatott együttműködésünkről.

7. kérdés: Hogyan működne a digitális euro?

A digitális euro felhasználásával az azonnali fizetés biztonságosan zajlana a hagyományos és az online üzletekben, valamint személyek között, függetlenül attól, hogy mely euroövezeti országban tartózkodnak, vagy mely pénzforgalmi szolgáltatót veszik igénybe.

Első lépésként létrehoznánk a digitáliseuro-tárcánkat a bankunk, a posta vagy más pénzforgalmi szolgáltató közvetítésével.

A digitáliseuro-tárca létrehozása után a csatolt bankszámlán keresztül vagy készpénzbefizetéssel feltöltenénk azt digitális euróval. Ezután már fizethetnénk a tárcából például telefonon vagy okoskártyán keresztül.

A digitális euróval mindig biztonságosan és azonnal fizethetnénk – akár hagyományos üzletben, akár online, akár valamely más személynek.

Egyaránt kínálna online és offline funkciókat, ami azt jelenti, hogy akkor is használhatnánk, ha a tartózkodási helyünkön nincs vagy gyenge a térerő. Az offline tranzakciókra vonatkozó személyes adatokat továbbá csak a befizető és a kedvezményezett ismerné, ezáltal ugyanolyan adatvédelmet nyújtana, mint amit a készpénzfizetésnél megszoktunk.

További információk a digitális euro tervezett működéséről.

8. kérdés: Ki használhatná a digitális eurót?

Ahogy az Európai Bizottság által előterjesztett digitáliseuro-rendeletre irányuló javaslatban áll, a digitális euro rendelkezésre állna az euroövezeti tagállamokban ideiglenesen tartózkodó vagy állandó lakóhellyel rendelkező személyek, illetve ott ideiglenes vagy állandó telephellyel rendelkező vállalkozások és közjogi szervezetek számára.

Emellett azok is hozzáférhetnének a digitális euróhoz, akik személyes vagy szakmai célból utaznak az euroövezetbe.

Ezenkívül az euroövezeten kívül tartózkodó vagy letelepedett személyek, vállalkozások és közjogi szervezetek is használhatnák, amennyiben digitáliseuro-számlát nyitnak az Európai Gazdasági Térség valamely tagországában vagy harmadik országban letelepedett vagy működő pénzforgalmi szolgáltatónál, feltéve, hogy az Európai Unió és az adott harmadik ország, illetve az Európai Központi Bank és az euroövezeten kívüli tagállam vagy harmadik ország nemzeti központi bankja megállapodik erről.

9. kérdés: Milyen fokú adatvédelmet biztosítana a digitális euro?

Az adatvédelem a digitális euro kialakításának egyik sarokköve.

A digitális euro offline működését úgy alakítanánk ki, hogy készpénzjellegű adatvédelmet biztosítson a felhasználóknak, amikor valaki másnak pénzt küldenek, és amikor üzletben fizetnek vele. Offline fizetés esetén csak a fizető fél és a kedvezményezett ismerné az elvégzett tranzakció személyes adatait. A pénzmosás elleni ellenőrzéseket a kifizetést lebonyolító pénzforgalmi szolgáltató végezné el a finanszírozási és pénzkivonási folyamat során, ugyanúgy, ahogyan ez ma a készpénzfelvétel és -befizetés esetében történik.

Az online tranzakciók esetében az eurorendszer nem azonosítaná a fizetést végző vagy fogadó felhasználót, védve így a személyes adatokat, de a pénzforgalmi szolgáltatók a pénzmosás elleni szabályok tiszteletben tartása céljából azonosítani tudnák a felhasználókat.

Így akár online, akár offline zajlana a fizetés, az eurorendszer nem tudná közvetlenül összekapcsolni a digitáliseuro-tranzakciót a konkrét személlyel.

A digitális euróval kapcsolatos kérdésekre olyan uniós szabályozás lesz alkalmazandó, amely egyensúlyt teremt a magánszféra védelme és a biztonság között. Ez a megközelítés erős védelmet nyújt a tiltott tevékenységekkel szemben, miközben védi az egyének magánszféráját.

Itt további tájékoztatást talál a digitális euróról és az adatvédelemről.

10. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB a digitális euro befogadó jellegét és elérhetőségét?

A digitális euro a közjavak közé tartozna, akárcsak ma a bankjegyek és az érmék, csak digitális formában lenne elérhető. Az EKB a digitális eurót és a hozzá kapcsolt alkalmazást úgy tervezi meg, hogy az inkluzivitást vezérelvként kezeli, amivel biztosítja a felhasználóknak, hogy a legkülönfélébb körülmények között tudjanak fizetést teljesíteni. A digitális euro alkalmazás (app) megfelelne az európai akadálymentesítési irányelv előírásainak, különös tekintettel a kognitív hozzáférhetőségre, hogy gyorsan megtanulható legyen bárkinek.

A ditiális euro kialakítása során figyelembe vesszük a hátrányos helyzetű fogyasztók igényeit, alkalmazva azokat az információkat, amelyeket a felhasználói kutatásokból, valamint a civil társadalommal és a fogyasztói érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködésből nyerünk. A szervezetek kiemelték az univerzálisan hozzáférhető megoldás, az intuitív kialakítás és a személyes támogatás fontosságát. Az alapszintű digitális eurós szolgáltatásokhoz való ingyenes hozzáférés azok számára is elérhető lenne, akiknek nincs bankszámlájuk, ezzel csökkentve a digitális kirekesztettséget, amellyel a lakcímmel nem rendelkező személyek vagy a nemzetközi védelemben részesülők szembesülnek.

Az Európai Bizottság által előterjesztett digitáliseuro-rendeletre irányuló javaslat szerint a digitális eurót forgalmazó bankok ügyfeleik kérésére kötelesek lennének ingyenesen biztosítani a digitális euróban való fizetéshez az alapszolgáltatásokat.

A digitális euro kialakítása során fontos szempont, hogy mindenki igényét kielégítse, hogy senki se maradjon ki ebből a lehetőségből.

11. kérdés: Hogyan biztosítaná az EKB, hogy az egész euroövezetben azonos módon lehessen fizetni digitális euróval?

A digitális euro forgalmazásáért a felügyelt pénzforgalmi szolgáltatók, például az euroövezeti bankok lennének felelősek. Annak érdekében, hogy a digitális euro rendszerét az egész euroövezetben egységes módon valósítsák meg, az eurorendszer szabálykönyvet dolgoz ki a digitális euro mechanizmusáról, amelyet együttműködésen alapuló és iteratív folyamatban alakítanak ki a piaci szereplőkkel. A szabálykönyv egységes szabályokat, szabványokat és eljárásokat határozna meg, hogy biztosítsa az alapvető digitális eurós szolgáltatások következetességét az egész euroövezetben, egységes élményt nyújtva a felhasználóknak, függetlenül attól, hogy melyik tagállamban tartózkodnak, vagy melyik pénzforgalmi szolgáltató érintett – ahogyan ez ma a készpénz esetében is történik.

12. kérdés: A digitális euro alternatív pénznem lenne az eurorendszerben?

Nem. Ahogyan a bankjegyek és érmék sem alternatív valuták, hanem ugyanazon valuta különböző formái, a digitális euro is csupán egy újabb módja lenne az euróban történő fizetésnek. A digitális euro alkalmazkodna az emberek és vállalatok növekvő igényéhez a digitális fizetési módok iránt.

Többet megtudhat az euroövezeti fogyasztók fizetési magatartásáról szóló tanulmányból (SPACE).

13. kérdés: Mi lenne a kapocs az azonnali fizetés és a digitális euro között?

Ma, amikor a fogyasztók üzletekben készpénzmentesen fizetnek, a kereskedők nem kapják meg azonnal a pénzt. A digitális euro révén ez megváltozna, és minden euróban történő fizetés azonnali lenne.

A digitális euróról kidolgozott egységes szabály-, szabvány- és eljárásrendszer lehetővé tenné az azonnali fizetési megoldások továbbfejlesztését és minden euroövezeti országba való eljuttatását. Ez csökkentené Európa függőségét attól a néhány nem európai magánvállalattól, amely jelenleg uralja a fizetési szektort.

14. kérdés: Hogyan működne a digitális euro technikai architektúrája, és olyan elosztott főkönyvi technológián alapulna-e, mint a blokklánc?

A digitális euro centralizált elszámolási platformon működne, és az eurorendszer rögzítené és ellenőrizné az összes elszámolást és állományt. Az eurorendszer közvetlen kötelezettségeiként fontos, hogy az emberek pénztárcájában lévő digitális euro biztonságos legyen, hogy megőrizzük a bizalmat mind az euro, mind az eurorendszer iránt.

A digitális euro nem elosztott főkönyvi technológián (DLT) alapul, azonban a DLT fő tervezési elveit alkalmazza annak érdekében, hogy növelje a rendszer ellenálló képességét és hatékonyságát, valamint javítsa annak általános teljesítményét és megbízhatóságát.

A digitális euro reziliens műszaki architektúrája bevett szabványokra épülne. Egy több régiót lefedő rendszer, amelyben minden régió, jóval meghaladva a szokásos redundanciamodelleket, több szerverrel van ellátva, biztosítja majd a szolgáltatás folytonosságát minden körülmények között.

15. kérdés: Jelenleg hol tart a digitális euro projektje?

A digitáliseuro-projekt szépen halad előre. Az előkészítő szakasz, amely 2023 novemberében indult és 2025 októberében zárul le, elősegítette a technikai fejlesztéseket és a kísérletezve tanulást. Ez a munka a vizsgálati szakaszban meghatározott tervezési döntésekre és műszaki követelményekre épült.

A vizsgálati és előkészítési szakaszokat követően az eurorendszer most további előrelépést tesz a technikai munkák terén, fokozza a piaci szereplőkkel való együttműködést, és folyamatosan támogatja a jogalkotási folyamatot. Célunk, hogy 2029-ben készen álljunk a digitális euro esetleges első kibocsátására, feltéve, hogy a bevezetéséhez szükséges szabályozást 2026 folyamán elfogadják.

16. kérdés: Mi a digitális euro kísérleti projektje?

A digitális euro kísérleti projektje az eurorendszer által szervezett teszt, amelynek célja, hogy felmérje a digitális euro gyakorlati működését. A résztvevők valós helyzetekben használják a digitális euro béta verzióját technikai funkcióinak, működési folyamatainak és a felhasználói élmény hitelesítéséhez. A kísérleti projekt a tervek szerint 2027 második felében indul, és 12 hónapig tart.

A kísérleti projekt során a részt vevő eurorendszerbeli központi bankok munkatársai a béta digitális euróval fogják lebonyolítani a mindennapi fizetéseket. Például pénzt küldhetnek egymásnak (online és offline), és fizethetnek bizonyos kiválasztott kereskedőknél, többek között kávézókban, éttermekben és az EKB-hoz és a nemzeti központi bankokhoz kapcsolt online üzletekben. A béta digitális eurót csak a kísérleti projekthez használjuk, az esetleges jövőbeli digitális euróhoz hasonló módon.

A részt vevő pénzforgalmi szolgáltatókat, például bankokat, az eurorendszer választja ki, és ők biztosítják az e fizetések támogatásához szükséges szolgáltatásokat.

A kísérleti projektből levont tanulságok segíteni fogják az eurorendszer folyamatban levő előkészítő munkáját és a digitális euróval kapcsolatos jövőbeli döntések megalapozását, hogy a digitális euro bevezetése esetén teljes mértékben alkalmas legyen az európaiak igényeinek kielégítésére.

További tudnivalók a digitális euro kísérleti projektjéről.

17. kérdés: Ki vesz részt a digitáliseuro-projektben?

Az Európai Központi Bankot és az euroövezet nemzeti központi bankjait tömörítő eurorendszernek garantálnia kell, hogy a digitális euro megfeleljen a felhasználói igényeknek. Ezért az eurorendszer rendszeres kapcsolatot ápol a döntéshozókkal, a jogalkotókkal, a piaci szereplőkkel, a civil társadalmi szervezetekkel és a nyilvánossággal, a digitális euro végső felhasználóival.

Erre a szerepvállalásra különböző kontextusokban kerül sor, mint például a Kis Értékű Euro-pénzforgalmi Tanács, amely az európai kis értékű fizetések piacának érdekeltjeit tömöríti magában, valamint a szabálykönyv kidolgozásával foglalkozó csoport, amely a köz- és magánszféra azon vezető szakembereiből áll, akik pénzügyi és fizetési tapasztalattal rendelkeznek (lásd a 18. kérdést).

Az EKB rendszeresen együttműködik a következőkkel:

Az EKB rendszeresen részt vesz az eurocsoport értekezletein az euroövezeti országok pénzügyminisztereivel, és rendszeresen tájékoztatja a digitáliseuro-projektről az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságát.

Bővebben itt olvashat a projekt irányításáról és az érdekelt felek szerepvállalásáról.

18. kérdés: Hogyan működnek közre az európai jogalkotók a folyamatban?

2023. június 28-án az Európai Bizottság előterjesztette a közös valutáról szóló csomagot, amely javaslatokat tartalmaz a készpénz használatának támogatására és az esetlegesen bevezetendő digitális euro keretének létrehozására. Az EKB üdvözli, hogy a digitális euróra vonatkozó javaslatot kíséri olyan javaslat is, amely a készpénz szerepének megerősítését célozza, mivel mindkettő törvényes fizetőeszköz lenne, a jegybankpénz formái. A digitális euróról szóló rendeletjavaslattal biztosítható, hogy a jövőbeni digitális euro lehetőséget nyújtson az emberek és a vállalkozások számára, hogy az euroövezet bármely pontján széles körben elfogadott, olcsó, biztonságos és reziliens állami pénzzel tudjanak digitálisan fizetni.

Az EKB igény szerint támogatja a jogalkotási folyamatot és szakmai információkkal szolgál. Az eurorendszer mérlegeli a digitális euro kialakítását érintő olyan módosításokat, amelyek a jogalkotói tanácskozások során esetleg felmerülnek.

Az EKB Kormányzótanácsa a digitális euro bevezetéséről szóló rendelet elfogadásáig nem hoz döntést arról, hogy kibocsátja-e a digitális eurót.

19. kérdés: Hogyan dolgozzuk ki a digitáliseuro-mechanizmus szabálykönyvét?

Az eurorendszer a szabálykönyv tervezetét az európai kis értékű fizetési piac képviselőivel szoros együttműködésben a szabálykönyv kidolgozásával foglalkozó csoporton (RDG) keresztül készíti el.

Az RDG, amely az európai kiskereskedelmi fizetési piac kínálati és keresleti oldalát képviselő európai szervezetek magas rangú képviselőiből áll, az EKB Kormányzótanácsa által már jóváhagyott, digitális euróval kapcsolatos tervezési döntések alapján dolgozik.

Az RDG keretén belül külön munkacsoportokat hoztak létre, amelyek a szabálykönyv olyan szakaszaira összpontosítanak, amelyek különleges szakértelmet igényelnek.

2025 júniusában a digitális euro mechanizmusára vonatkozó szabálykönyv átdolgozott, ideiglenes tervezetét átadták az RDG-nek piaci konzultáció céljából. A szabálykönyvtervezet kellően rugalmas marad ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a digitális euro bevezetéséről szóló rendelet végleges szövegéből eredő jövőbeli kiigazításokhoz, miután azt elfogadják.

További információk a digitális euro mechanizmusának szabálykönyvéről.

20. kérdés: A digitális euro programozható pénz lenne?

A programozható pénz olyan digitális pénzforma, például utalvány, amelyet előre meghatározott célra használnak, és korlátozva van, hogy hol, mikor, kivel használható.

Az Európai Bizottság által előterjesztett digitáliseuro-rendeletre irányuló javaslat alapján a digitális euro soha nem lenne programozható pénz, de megkönnyítené a feltételes fizetést (például ha egy ügyfél valamit vásárolna online, és a teljesítés utáni fizetés opcióját választja).

21. kérdés: Kellene-e az embereknek fizetniük a digitális euro használatáért?

A digitális euro közjószágként szabadon használható lenne az egyes felhasználók számára.

A bankok vagy egyéb pénzforgalmi szolgáltatók emellett további szolgáltatásokat kínálhatnának ügyfeleiknek térítés ellenében. Az ilyen hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások még vonzóbbá tehetnék a digitális eurót a felhasználók számára, például feltételes fizetés esetében. Így a vásárlók biztonságosabban vásárolhatnának online, mivel a pénz csak akkor kerülne átutalásra, ha a termék kiszállítását visszaigazolták, ezáltal csökkentve a csalás kockázatát és egyszerűsítve a visszatérítést.

22. kérdés: Hogyan kapcsolódnak más páneurópai fizetési kezdeményezések a digitális euróhoz?

Az EKB üdvözli azokat az európai piaci kezdeményezéseket, amelyek túlmutatnak a belföldi piacokon.

A digitális eurónak lehetővé kell tennie, hogy a hazai és regionális rendszerek különböző felhasználási esetekben és határon átnyúlóan is bővíthetők legyenek, megkönnyítve, kiterjesztve és hatékonyabbá téve az európai magánszektorbeli megoldások elfogadását az egységesített szabványok révén. Az európai pénzforgalmi szolgáltatók profitálhatnak ezekből a lehetőségekből, elsősorban mivel földrajzilag nagyobb területeket érhetnek el, és korábban nem kiszolgált felhasználási területeket vonhatnak be.

A kialakítás lehetővé teszi magánszférabeli megoldások integrálását, például a fizikai kártyákon való esetleges kettős márkajelzés (co-badging) vagy a meglévő digitális pénztárcák révén. Mindkét esetben a digitális euro volna a „tartalék” megoldás, amely teljes páneurópai lefedettséget biztosítana, miközben a hazai vagy regionális rendszerek is megőriznék a piaci helyüket ott, ahol elfogadottak.

23. kérdés Kompenzálnák-e a pénzforgalmi szolgáltatókat a digitális euro forgalmazásáért?

Az eurorendszer olyan kompenzációs modellt javasol, amely tisztességes gazdasági ösztönzőket teremt a digitáliseuro-ökoszisztéma valamennyi résztvevőjének. A bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók számára a kompenzációs modell fedezi a digitális euro forgalmazásának működési költségeit.

Ahogyan jelenleg más fizetési rendszerek esetében is történik, a digitális eurót forgalmazó pénzforgalmi szolgáltatók díjat számíthatnak fel a kereskedőknek ezekért a szolgáltatásokért. A kereskedők és a pénzforgalmi szolgáltatók árai limitálva lennének az Európai Bizottság által javasolt digitáliseuro-rendelet előírtak alapján.

Hasonlóan a bankjegy-előállításhoz és -kibocsátáshoz, az eurorendszer viselné a digitáliseuro-rendszer és -infrastruktúra felállításának a költségeit. Ezen túlmenően az eurorendszer arra törekszik, hogy a meglévő infrastruktúrák lehető legnagyobb mértékű újrahasznosításával minimálisra mérsékelje a pénzforgalmi szolgáltatók pótlólagos beruházási költségeit.

24. kérdés: Veszélybe sodorná-e a digitális euro a pénzügyi stabilitást azzal, hogy megfosztja a bankokat a közvetítői szereptől?

Pénzügyi rendszerünk – amelynek középpontjában a bankrendszer áll – jól működik, és az eurorendszer meg kívánja őrizni a bankok vezető szerepét a gazdaság hatékony hitelezésében.

Az EKB a következő tervezési döntésekkel minimalizálja azokat a veszélyeket, amelyek a digitális euro bevezetésével a pénzügyi rendszert érinthetik.

  • A felhasználók csak korlátozott mennyiségű digitális eurót tarthatnának a számlájukon. Ez megakadályozná a bankbetétek túlzott kiáramlását, és még válság idején is segítene megőrizni pénzügyi rendszerünk stabilitását.
  • A digitáliseuro-tárcának a bankszámlához való hozzákapcsolása lehetővé tenné a felhasználók számára az állománylimit feletti fizetés teljesítését és az esetleges hiány azonnali fedezését anélkül, hogy elő kellene finanszírozniuk digitáliseuro-tárcájukat (feltéve, hogy elegendő forrás áll rendelkezésre a kapcsolódó számlán).
  • Hasonlóan a pénztárcánkban levő készpénzhez, a digitáliseuro-állományok sem fizetnének kamatot.

Egy jogalkotási tárgyalások során felmerült kérés nyomán az EKB technikai elemzést készített a különböző hipotetikus állománylimitek lehetséges hatásainak becslése céljából. Az elemzés megerősítette, hogy a digitális euro napi fizetésforgalomban való használata nem árt a pénzügyi stabilitásnak, és hogy – tekintettel a társjogalkotók által tesztelt, személyenként legfeljebb 3000 euróig terjedő állománylimitekre – a digitális euro az euroövezeten belül nem befolyásolná negatívan a pénzügyi stabilitást még egy igen valószínűtlen, rendkívül konzervatív válságforgatókönyv esetén sem.

25. kérdés A digitális euro bevezetése nyomán jobban ki lenne-e szolgáltatva az európai fizetésforgalom a kibertámadásoknak?

Más digitális infrastruktúrákhoz hasonlóan a digitális euro is válhat kibertámadás célpontjává. Ez a kockázat a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával mérsékelhető, amelyek kiberbiztonsági szempontból reziliens, időtálló környezetet teremtenek. A kiberbiztonsági ellenőrzések tervezése során az EKB az eurorendszerben bevált, más piaci infrastruktúrákból kölcsönzött gyakorlati megoldásokat alkalmazza, valamint rendszeresen tervez teszteket a szimulált támadások kivédésére.

26. kérdés: Miben különbözne a digitális euro a stablecointól és a kriptoeszközöktől?

A digitális euro jegybankpénz lesz, amelyet az Európai Központi Bankot és az euroövezet nemzeti központi bankjait tömörítő eurorendszer bocsát ki és garantál. Az eurobankjegyekhez és -érmékhez hasonlóan törvényes fizetőeszköz lenne, amellyel mindenki fizethetne. Jegybankpénzként és közjószágként stabil és megbízható fizetőeszközről beszélünk, amely garantálja, hogy egy digitális euro egy fizikai euróval egyenértékű.

A stabil kriptopénzeket magánvállalatok hozzák létre, nem vállal értük központi bank vagy közjogi szerv garanciát. Értékük attól függ, hogy a vállalat milyen jól kezeli a tartalékait és pénzügyeit, amit a hatókörén kívül eső tényezők is befolyásolhatnak. Mindez azt eredményezi, hogy a stabilitásuk nem olyan biztos, mint az euróé.

Az olyan kriptoeszközök, mint a bitcoin vagy az Ether ismét mások. Nem áll mögöttük egyetlen intézmény sem, és nincs mögöttes értékük. Árfolyamuk jelentősen megemelkedhet, illetve lezuhanhat, és értékvesztés esetén nincs mögöttük felelős szervezet.

Lásd a (Mi a bitcoin?) című kisokost.

27. kérdés: Mennyibe kerülne a digitális euro projekt az eurorendszernek?

A digitális euróba való beruházás elengedhetetlen ahhoz, hogy a valuta- és pénzforgalmi ágazat a digitális korban is megfeleljen a rendeltetésének.

A digitális euro alapelemei közül néhányat, például a fizetés-kiegyenlítést, az eurorendszerben belsőleg fejlesztenénk ki. Mások esetében, mint például az offline szolgáltatási komponens, keretmegállapodásokat kötöttünk külső szolgáltatókkal. A keretmegállapodások nem kapcsolódnak fizetéshez, és olyan biztosítékokat tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik a hatókörnek a jogszabályok változásaival összhangban történő kiigazítását.

A teljes fejlesztési költség, amely külső és belső fejlesztésű komponenseket egyaránt magában foglal, becslések szerint 1,3 milliárd euróra tehető, míg az éves működési költségek körülbelül 320 millió euróra prognosztizálhatók. Az eurorendszer tovább folytatja az előkészületeket, válaszul az övezetbeli vezetők felhívására, hogy a lehető leggyorsabban készen álljon az esetleges kibocsátásra. Ugyanakkor a szükséges jogszabályokat még nem hozták meg. A munka ezért modulárisan van felépítve, hogy lehetővé tegye a fokozatos bővítést, és korlátozza a pénzügyi kötelezettségeket.

Az eurorendszer viselné a digitális euro rendszerének és infrastruktúrájának létrehozásával járó költségeket, ugyanúgy, mint az eurobankjegyek előállítása és kibocsátása esetében – amelyek, akárcsak a digitális euro, közjószágnak minősülnek. A bankjegyekhez hasonlóan ezeket a költségeket a seigniorage (az Európai Központi Bank pénzkibocsátásból származó bevétele) fedezné, még akkor is, ha a digitális euro tartalékai kisebbek lennének a forgalomban lévő bankjegyekhez képest. Az EKB vállalja a költségek alacsony szinten tartását úgy, hogy a lehető legjobban újrahasznosítja a meglevő infrastruktúrát, ugyanakkor olyan digitális eurót teremt, amely értéket ad a fogyasztóknak és a kereskedőknek.

Közjó jellegének megfelelően a digitális euro alapszolgáltatásait a fogyasztók ingyenesen vehetnék igénybe, az európai kereskedők számára pedig takarékos megoldást jelentene. Az eurorendszer nem számítana fel a digitális euróval kapcsolatban tranzakciós díjat, és nem is jutna ilyenhez.