Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
  • SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az EKB 2023. évi pénzügyi kimutatásai

2024. február 22.

  • Az EKB-nak 1,3 milliárd € vesztesége keletkezett (2022: nulla), miután 6,6 milliárd €-t felszabadított a pénzügyi kockázati céltartalékból
  • A veszteség átkerült az EKB mérlegébe, és a jövőbeli nyereség terhére számoljuk el

Az Európai Központi Bank (EKB) könyvvizsgáló által ellenőrzött 2023. évi pénzügyi kimutatásai 1266 millió € veszteséget mutatnak (2022: nulla), amely átkerül az EKB mérlegébe, és a jövőbeli nyereség terhére számoljuk el. A veszteségben figyelembe vesszük a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék teljes, 6620 millió € összegű felszabadítását, amely részlegesen fedezte az év során keletkezett veszteséget. Az euroövezeti nemzeti központi bankok (NKB-k) 2023 tekintetében nem részesednek nyereségben.

A veszteség – amely két évtizedes számottevő nyereséggel jellemezhető időszakot követ – az eurorendszernek az árstabilitás fenntartására vonatkozó elsődleges megbízatásában betöltött szerepét és a szükséges monetáris politikai intézkedéseket tükrözi, és nem befolyásolja, hogy az EKB eredményesen folytassa monetáris politikáját. Az euroövezeti infláció letörése céljából végzett irányadókamat-emelések miatt megemelkedtek azok a kamatkiadások, amelyeket az EKB a változó kamatozású kötelezettségeire fordít. Az eszközeinek kamatbevétele ugyanakkor nem nőtt hasonló mértékben és ütemben, mivel nagyrészt rögzített a kamatozásuk és hosszú a futamidejük. Az EKB az elkövetkező néhány évben valószínűleg veszteséges lesz, a későbbiekben viszont ismét tartós nyereségesség prognosztizálható. Pénzügyi erejét tovább erősíti saját tőkéje és az átértékelési számlákon levő számottevő állományok, amelyek 2023 végén együttesen 46 milliárd €-t tettek ki. Mindenesetre a veszteségtől függetlenül az EKB eredményesen tud működni, és teljesíteni tudja legfontosabb megbízatását, az árstabilitás fenntartását.

2023-ban az EKB nettó kamatráfordítása 7193 millió €-t tett ki (2022: 900 millió € nettó kamatbevétel), elsősorban az EKB nettó TARGET-kötelezettségéből eredő kamatráfordítás miatt, amely 14 236 millió € volt (2022: 2075 millió €). A magasabb ráfordítást a szóban forgó kötelezettség utáni kamathoz alkalmazott irányadó refinanszírozási műveletek (MRO) kamatlábának megemelkedése okozta, amely a 2022-ben átlagosan 0,6%-ról 2023-ban átlagosan 3,8%-ra emelkedett. A magasabb MRO-kamatláb miatt megnőtt az EKB-nak a forgalomban lévő teljes eurobankjegy-állományból való részesedése utáni kamatbevétele és az NKB-k által átadott nemzetközi tartalékkal kapcsolatos követelések ellenében fizetett kamat, amely 4817 millió €-t, illetve 1335 millió €-t tett ki (2022: 736 millió €, illetve 201 millió €). A monetáris politikai célú értékpapír-állományból származó nettó kamatbevétel 3467millió €-ra emelkedett (2022: 1534 millió €), míg a nemzetközi tartalékon elért nettó kamatbevétel 2382 millió €-ra nőtt (2022: 798 millió €). Az emelkedés főként a 2023. évi magasabb euroövezeti és egyesült államokbeli hozamokból ered.

Az értékvesztési leírás 38 millió €-t tett ki (2022: 1840 millió €), főként a több USA-dollár-alapú értékpapír-állományon és a saját vagyonalap-portfóliókon keletkező nem realizált árfolyamveszteség következtében.

Értékvesztési vizsgálatoknak vetettük alá az EKB amortizált bekerülési értéken kimutatott, (értékvesztéssel módosított) monetáris politikai portfólióiban tartott értékpapír-állományt. A vizsgálatok eredménye alapján a szóban forgó portfóliók esetében nem mutatható ki értékvesztés.

A személyi jellegű összköltségek 676 millió €-ra emelkedtek (2022: 652 millió €), ami elsősorban a bankfelügyeletben foglalkoztatott személyzet 2023-ban magasabb átlagos létszámának, valamint bérkiigazításoknak tudható be. Az egyéb igazgatási költségek 596 millió €-ra emelkedtek (2022: 572 millió €), ami elsősorban a világjárványt követően különösen a bankfelügyeletben a teljes aktivitási szinthez való visszatérésnek és az infláció hatásának tudható be.

A felügyeleti díjbevétel – amelynek forrása az EKB bankfelügyeleti feladatainak ellátásából eredő kiadások fedezeteként felszámított díj – 654 millió € volt (2022: 594 millió €).

Az EKB mérlegfőösszege 24 milliárd €-val 674 milliárd €-ra csökkent (2022: 699 milliárd €). A csökkenés fő oka, hogy az eszközvásárlási program (APP) állományai fokozatosan visszaestek, mivel 2023 márciusa és júniusa között a portfólióban lévő lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket csak részlegesen fektettük be újra, majd 2023 júliusától teljes egészében leállítottuk az újrabefektetést.

Az eurorendszer összevont mérlege

Az eurorendszer összevont mérlegfőösszege, amely az euroövezeti NKB-k és az EKB harmadik felekkel szembeni követeléseit és kötelezettségeit tartalmazza, 2023 végén 6935 milliárd €-t tett ki (2022: 7951 milliárd €). Az összeg főként azért csökkent az előző évhez képest, mert az eurorendszer hitelműveletei 410 milliárd €-ra visszaestek (2022: 1324 milliárd €). Ennek fő oka az volt, hogy előtörlesztették a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek harmadik sorozatában (TLTRO III) felvett összegeket, illetve lejárt ezek futamideje. Ezenkívül az eurorendszer monetáris politikai célú értékpapír-állománya 243 milliárd €-val 4694 milliárd €-ra csökkent (2022: 4937 milliárd €), ami főként visszaváltásoknak tudható be. Az APP-állományok 228 milliárd €-val 3026 milliárd €-ra csökkentek, a pandémiás vészhelyzeti vásárlási program (PEPP) állományai pedig 15 milliárd €-val 1666 milliárd €-ra estek vissza.

A média képviselői kérdéseikkel szíveskedjenek William Lelieveldthez fordulni a +496913447316 telefonszámon.

Megjegyzés:

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok