Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont
SAJTÓKÖZLEMÉNY

Az EKB a jelenlegi szavazási rendszer folytatása mellett döntött

2008. december 18.

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa a mai napon döntést hozott a mostani szavazási rendszer folytatásáról, valamint arról, hogy csak akkor vezeti be a rotációs rendszert, amikor az euroövezeti nemzeti központi bankok elnökei (továbbiakban elnökök) létszáma meghaladja a 18-at. A döntés alapja a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának az EU Tanácsa által 2003. március 21-én módosított 10.2 cikke, amely a Kormányzótanács számára lefektette az új rotációs rendszer alapelveit.

A cikkben 15-re korlátozzák az elnöki szavazati jogok számát, és a nélkül rendelkeznek a Kormányzótanácson belüli szavazati jogok rotációjáról, hogy ezzel befolyásolnák az Igazgatóság tagjainak szavazati jogát. [1] A 10.2 cikk előírja továbbá, hogy a tanács minden szükséges intézkedést meghoz a rotációs rendszer alapelveinek megvalósítására. Emellett előrevetíti annak a lehetőségét, hogy a rendszer bevezetését akkorra halasztják, amikor az elnökök száma eléri a 19-et. Bármelyik döntés a Kormányzótanács tagságának kétharmados többségével szavazható meg. [2]

A Kormányzótanács elfogadta az EKB/2008/29 határozatot, amelyben a Kormányzótanácson belüli rotációs rendszer bevezetésének elhalasztásáról rendelkezik. A határozatot hamarosan közzéteszik az EU Hivatalos Lapjában és a bank honlapján.

A Kormányzótanács a rotációs rendszer felállításának fő szempontjairól is döntött, amelyek akkor alkalmazandók, amikor az elnökök száma meghaladja a 18-at. A tanács több lehetséges modell elemzése után a következő modellt választja:

Az elnökök egy hónap után kapják meg, illetve adják le a szavazati jogot. Az egymást cserélő elnökök számát az elnöki létszám és az egyes csoportoknak juttatott szavazatok kettővel csökkentett száma közti különbség alapján határozzák meg úgy, hogy negatív szám esetén az abszolút értéket veszik. Ezzel a rotációs modellel elérhető, hogy az egyes elnököket érintő szavazati jog nélküli időszak lerövidül, és ezzel párhuzamosan a szavazó testület összetételének viszonylagos stabilitása is biztosítható.

A rotációs rendszer kialakításának részleteiről szóló EKB határozatot később fogadják el, és az EU Hivatalos Lapjában valamint az EKB honlapján hozzák nyilvánosságra. Amint a rendszer életbe lép, az EKB honlapján közzéteszik a szavazati joggal rendelkező elnökök nevét, és a felsorolást rendszeresen frissítik.

  1. [1] A rotációs rendszer leírását lásd az EKB 2002. december 20-i sajtóközleményében, amelynek címe: A Kormányzótanács felkészül a bővítésre ( http://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2002/html/index.en.html).

  2. [2] Lásd még az EKB 2003. májusi Havi jelentésében „A Kormányzótanácson belüli szavazási rend módosítása” című részt, különös tekintettel a „Központi banki elnökök és szavazati jogok csoportba sorolására vonatkozó szabályok” című pontra.

KAPCSOLAT

Európai Központi Bank

Kommunikációs Főigazgatóság

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

Médiakapcsolatok