A sajtókonferencia bevezető nyilatkozata

Mario Draghi, az EKB elnöke,
Vítor Constâncio, az EKB alelnöke,
Frankfurt am Main, 2016. december 8.

Hölgyeim és uraim! Az alelnök úr és jómagam örömmel üdvözöljük Önöket a sajtótájékoztatónkon. Szeretnénk beszámolni arról, milyen eredménnyel járt a Kormányzótanács mai ülése, amelyen az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovskis is részt vett.

Rendszeres gazdasági és monetáris elemzésünk alapján a mai napon elvégeztük a gazdasági és inflációs kilátások, valamint monetáris politikai irányvonalunk átfogó értékelését. Ennek eredményeként a Kormányzótanács – árstabilitási célját szem előtt tartva – a következő döntéseket hozta:

A hagyományostól eltérő monetáris politikai intézkedéseket illetően úgy határoztunk, hogy az eszközvásárlási programot 2017. március végéig a jelenlegi havi 80 milliárd eurós ütemben folytatjuk. 2017 áprilisától a nettó eszközvásárlást 60 milliárd eurós havi ütemben kívánjuk folytatni egészen 2017. december végéig, illetve szükség esetén ennél tovább, mindenesetre addig, amíg az inflációs pályának inflációs célunkkal összhangban álló, tartós korrekcióját nem tapasztaljuk. Amennyiben ezen időszak alatt a kilátások kedvezőtlenebbül alakulnak, vagy a pénzügyi feltételek összeegyeztethetetlenné válnak az inflációs pályának a tartós korrekció irányába történő haladásával, a Kormányzótanács bővíteni kívánja a programot méret és/vagy időtartam tekintetében. A nettó vásárlásokkal párhuzamosan az eszközvásárlási program keretében vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztés újra befektetésre kerül.

Az eurorendszer eszközvásárlásai további zökkenőmentes végrehajtásának érdekében a Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2017. januártól a következőképpen módosítja a program paramétereit. Először is a közszektort érintő vásárlási program lejárati sávja kibővül azáltal, hogy az elfogadható értékpapírok minimális hátralévő futamideje két évről egy évre csökken. Másodszor az eszközvásárlási program keretében a szükséges mértékig lehet majd vásárolni azokból az értékpapírokból, amelyek lejáratig számított hozama alacsonyabb az EKB betéti rendelkezésre állásának kamatánál.

Az EKB irányadó kamatai nem változtak, és továbbra is arra számítunk, hogy huzamosabb ideig, és jóval a nettó eszközvásárlások időhorizontján túl is az aktuális szinten maradnak, vagy ennél alacsonyabbak lesznek. 

Az eszközvásárlási program mai kiterjesztésének paramétereit úgy állítottuk be, hogy továbbra is fenntartható legyen az igen komoly mértékben laza monetáris politika, amelyre ahhoz van szükség, hogy az infláció középtávon tartósan a 2% alatti, ám ahhoz közeli szint felé tartson. A múltbeli vásárlások és a jövőbeli újrabefektetések komoly volumenével együtt intézkedéseinkkel gondoskodunk arról, hogy az euroövezet pénzügyi feltételei továbbra is rendkívül kedvezőek maradjanak, ami változatlanul elengedhetetlen célunk eléréséhez. Különösen vásárlásaink időhorizontjának kiterjesztése tartósabb piaci jelenlétet biztosít számunkra, és ennek megfelelően élénkítő intézkedéseink tartósabb transzmisszióját teszi lehetővé. A paraméterek kalibrálása az euroövezet gazdasági tevékenységének szerény, ám egyre határozottabb fellendülését, valamint a változatlanul visszafogott inflációs alapnyomást tükrözi. A Kormányzótanács szorosan figyelemmel fogja kísérni az árstabilitási kilátások alakulását, és amennyiben célja elérése érdekében indokoltnak tartja, a megbízatása keretében rendelkezésére álló teljes eszköztár bevetésével megteszi a szükséges lépéseket.

Most pedig részletesebben is ismertetném a mostani értékelést, kezdve a gazdasági elemzéssel. Az euroövezet reál-GDP-je 2016 harmadik negyedévében – a második negyedéves hasonló növekedési ütem után – az előző negyedévhez viszonyítva 0,3%-kal bővült. A beérkező adatok, nevezetesen a felmérési eredmények arra utalnak, hogy 2016 negyedik negyedévében folytatódik a növekedési trend. Távolabbra előretekintve a gazdaság szerény, ám egyre határozottabb ütemű élénkülésére számítunk. Monetáris politikai intézkedéseink reálgazdaságba való átgyűrűzése támogatja a belföldi keresletet és elősegíti a tőkeáttétel csökkenését. A vállalati jövedelmezőség javulása és a rendkívül kedvező finanszírozási feltételek változatlanul elősegítik a beruházási tevékenység élénkülését. Emellett a tartós – a múltbeli szerkezeti reformoknak is köszönhető – foglalkoztatásbővülés támogatja a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét és a magánfogyasztást. Ugyanakkor bizonyos jelek a világgazdaság némileg erőteljesebb fellendülésére engednek következtetni. Az euroövezet növekedését azonban várhatóan visszafogja a strukturális reformok vontatott végrehajtása és a több szektorban még elvégzendő mérlegkiigazítás.

Mindez az értékelés tükröződik az eurorendszer szakértőinek 2016. decemberi euroövezeti makrogazdasági prognózisában is, amely szerint a reál-GDP 2016-ban és 2017-ben éves szinten 1,7%-kal, 2018-ban és 2019-ben pedig 1,6%-kal bővül. Az EKB szakértőinek 2016. szeptemberi prognózisával összehasonlítva a reál-GDP növekedési kilátások összességében nem változnak. Az euroövezeti gazdaság növekedési kilátásait övező kockázatok továbbra is inkább lefelé mutatnak.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az euroövezet HICP-vel mért éves inflációja 2016 novemberében 0,6%-kal tovább emelkedett az októberi 0,5%-os és a szeptemberi 0,4%-os ütemek után. Emögött jórészt az energiaár-infláció éves ütemének emelkedése áll, miközben a trendinfláció nem mutat meggyőzően emelkedő tendenciát. Előre tekintve az aktuális tőzsdei határidős (futures) olajárak alapján az év végére az inflációs ráták jelentős további emelkedése valószínűsíthető, ami főként az éves energiaár-infláció bázishatásának tudható be. 2018-ban és 2019-ben az infláció további emelkedésére számítunk, amit monetáris politikai intézkedéseink, a várható gazdasági élénkülés és a kibocsátási rés ennek kapcsán megfigyelhető fokozatos záródása támogat.

Ezt a képet tükrözi az eurorendszer szakértőinek 2016. decemberi euroövezeti makrogazdasági prognózisa is, amely szerint a HICP-vel mért infláció éves szinten 2016-ban 0,2%, 2017-ben 1,3%, 2018-ban 1,5%, 2019-ben pedig 1,7% lesz. Az EKB szakértőinek 2016. szeptemberi makrogazdasági prognózisával összehasonlítva a HICP-inflációval kapcsolatos kilátások összességében változatlanok.

A monetáris elemzésre áttérve, a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) bővülése 2016 októberében mérséklődött: éves növekedési üteme a szeptemberi 5,1%-ról 4,4%-ra esett. Ütemét a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is elsősorban a legnagyobb likviditási fokú elemek támogatják, ahogy a szűkebb értelemben vett pénzmennyiség (M1) éves szinten a szeptemberi 8,4% után októberben 7,9%-kal bővült.

A hiteldinamika a 2014 eleje óta megfigyelhető, fokozatosan élénkülő pályán mozgott. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme a 2016. szeptemberi 2,0%-ról októberben 2,1%-ra emelkedett. A háztartásoknak nyújtott hitelek éves növekedési üteme ugyanakkor 1,8%-on maradt. Noha a banki hitelezés alakulása továbbra is elmaradást tükröz az üzleti ciklushoz, a hitelkockázathoz, valamint a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorban folyamatban lévő mérlegkiigazításhoz képest, a 2014 júniusa óta bevezetett monetáris politikai intézkedések jelentősen támogatják a vállalatok és a lakosság hitelhez jutási feltételeit, és ezen keresztül az euroövezeti hiteláramlást.

Összefoglalva: a gazdasági elemzés eredményeinek a monetáris elemzés jelzéseivel való összevetése alátámasztja a ma hozott monetáris politikai döntések szükségességét abból a célból, hogy fenntartsuk az igen komoly mértékű monetáris támogatást, amely ahhoz szükséges, hogy az infláció indokolatlan késedelem nélkül visszatérjen a 2% alatti, ám ahhoz közeli szintekhez.

A monetáris politika elsősorban az árstabilitás középtávú fenntartására irányul, míg a laza irány a gazdasági teljesítményt támogatja. Amint a Kormányzótanács több ízben is hangsúlyozta, ahhoz, hogy monetáris politikai intézkedéseink gyümölcseit teljes mértékben élvezhessük, a gazdaságpolitika más területeinek sokkal határozottabb szerepvállalására van szükség mind országos, mind európai szinten. Különösen a strukturális reformok végrehajtását kell jelentősen élénkíteni ahhoz, hogy csökkenjen az euroövezetben a strukturális munkanélküliség, és jobban bővüljön a potenciális kibocsátás. Az övezet valamennyi országban strukturális reformokat kell foganatosítani. Minden figyelmet a termelékenység növelésére és a vállalati környezet javítására kell összpontosítani, beleértve a megfelelő közszektorbeli infrastruktúra megteremtését is. Mindez elengedhetetlen a beruházások és a munkahelyteremtés élénkítése szempontjából. Az aktuális beruházási programok javítása, a tőkepiaci unió irányába tett előrelépés, valamint a nem teljesítő hitelek rendezését javító reformok szintén pozitívan járulnak majd hozzá az említett célhoz. A laza pénzpolitikai környezetben a szerkezeti reformok gyors és eredményes végrehajtása emellett reziliensebbé is teszi az euroövezetet a világgazdasági sokkokkal szemben. Az egyes országok fiskális politikája várhatóan szintén támogatja a gazdaság élénkülését, ugyanakkor fontos, hogy igazodjon az Európai Unió fiskális szabályaihoz. A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak az egyes országok között és időben is következetes, teljes alkalmazása elengedhetetlen a fiskális keretrendszerbe vetett bizalom biztosításához. Ugyanakkor minden országban törekedni kell olyan fiskális politikai intézkedéscsomag kialakítására, amelynek összetétele még inkább növekedésbarát.

Most pedig várjuk kérdéseiket.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.