16.12.2014

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 359/97

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1333/2014/EU RENDELETE

(2014. november 26.)

a pénzpiacokra vonatkozó statisztikákról

(EKB/2014/48)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatai teljesítése érdekében előírja a pénzpiaci tranzakciókra vonatkozó statisztikák készítését, nevezetesen a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) – a központi bankok és a pénzpiaci alapok (PPA-k) kivételével – által más MPI-kkel kötött, valamint az MPI-k és más pénzügyi intézmények, a kormányzat vagy nem pénzügyi vállalatok között létrejött, fedezett, fedezetlen, és bizonyos származtatott pénzügyi eszközökre vonatkozó pénzpiaci tranzakciókról az e rendeletben részletesebben meghatározottak szerint, azonban a csoporton belüli tranzakciók kivételével.

(2)

Az ilyen statisztikák gyűjtésének fő célja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) átfogó, részletes és harmonizált statisztikai adatokkal rendelkezzen az euroövezeti pénzpiacokról. A fent említett pénzpiaci szegmensek tekintetében gyűjtött tranzakciókból levezetett adatok információkkal szolgálnak a monetáris politikai döntések transzmissziós mechanizmusáról. Ezért e statisztikák szükségesek az euroövezetben a monetáris politika szempontjából.

(3)

A statisztikai adatok gyűjtése szükséges továbbá annak érdekében is, hogy lehetővé tegye az EKB számára azt, hogy az 1024/2013/EU tanácsi rendelettel (3) összhangban elemzési és statisztikai támogatást nyújtson az egységes felügyeleti mechanizmusnak. E keretek között a statisztikai adatok gyűjtése az EKB-nak a pénzügyi stabilitás terén fennálló feladatai támogatása érdekében is szükséges.

(4)	A Nemzeti Központi Bankoknak (NKB-k) tájékoztatniuk kell az EKB-t, amennyiben úgy döntenek, hogy nem gyűjtik az e rendeletben előírt adatokat, és ebben az esetben az EKB veszi át azt a feladatot, hogy közvetlenül az adatszolgáltatóktól gyűjtse az adatokat.

(5)

Az EKB-nak – a Szerződéseknek megfelelően, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányában (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) megállapított feltételek értelmében – rendeleteket kell alkotnia olyan mértékben, amennyiben az szükséges a KBER Alapokmányban meghatározott KBER-feladatok végrehajtásához, és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 129. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott rendelkezésekben megállapított egyes esetekben.

(6)

Az MPI-k adatszolgáltatási terheinek minimalizálása és ugyanakkor a kellő időben szolgáltatott, jó minőségű statisztikák biztosítása érdekében az EKB először az euroövezetbeli legnagyobb MPI-ktől kér adatszolgáltatást, a valamennyi euroövezetbeli MPI összes mérleg szerinti fő eszközeihez viszonyított összes mérleg szerinti fő eszközeik mérete alapján. 2017. január 1-jétől az EKB Kormányzótanácsa növelheti az adatszolgáltató MPI-k számát más szempontok figyelembevételével, mint az MPI tevékenységeinek jelentősége a pénzpiacokon, valamint a pénzügyi rendszer stabilitása és működése szempontjából fennálló relevanciája. Az EKB biztosítani fogja, hogy minden olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállam), legalább három adatszolgáltató MPI legyen, a földrajzi képviselet minimális szintjének biztosítása érdekében. Az NKB-k azon MPI-ktől is gyűjthetnek adatokat, amelyek nemzeti statisztikai adatszolgáltatási követelményeik alapján nem részei a tényleges adatszolgáltatói körnek, ebben az esetben ezen adatok szolgáltatására és ellenőrzésére e rendelet alapján kerül sor.

(7)

Az MPI-ket terhelő adatszolgáltatási teher további csökkentése érdekében a rájuk vonatkozó adatszolgáltatási követelmények megkettőződésének elkerülése által – egyúttal biztosítva az időszerű és jó minőségű statisztikák rendelkezésre állását – az EKB-nak képesnek kell lennie őket az értékpapír-finanszírozási ügyletekre, illetve a származtatott szerződésekre vonatkozó adatok jelentési kötelezettsége alól mentesíteni, amennyiben ezeket az adatokat már jelentették kereskedési adattárnak, feltéve, hogy az EKB az ezen rendeletben előírt követelményeknek megfelelően hatékony hozzáféréssel rendelkezik az időszerű és standardizált adatokhoz.

(8)

A 2533/98/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EKB rendeletben határozhatja meg a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát és alanyait az euroövezeti tagállamok tényleges adatszolgáltatói körére vonatkozóan. A 6. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy az EKB olyan rendeleteket fogadhat el, amelyek részletesen meghatározzák, hogy a statisztikai információk ellenőrzésére, illetve kötelező begyűjtésükre vonatkozó jogosultságot milyen feltételekkel lehet gyakorolni.

(9)	A 2533/98/EK rendelet 4. cikke úgy rendelkezik, hogy a tagállamoknak meg kell szervezniük saját statisztikai adatszolgáltató rendszerüket, és teljeskörűen együtt kell működniük a KBER-rel a KBER alapokmányának 5. cikkéből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében.

(10)	Amennyiben az e rendelet alapján gyűjtött adatok bizalmas statisztikai információkat tartalmaznak, az ilyen információk védelmére és felhasználására a 2533/98/EK rendelet 8. és 8c. cikkében szereplő előírásokat kell alkalmazni.

(11)	A 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, amelyek elmulasztják az EKB rendeleteiben vagy határozataiban meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését.

(12)

Bár elismert, hogy az EKB által a KBER Alapokmányának 34.1. cikke szerint elfogadott rendeletek azokra a tagállamokra nem ruháznak jogokat és nem rónak kötelezettségeket, amelyek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: nem euroövezeti tagállamok), a KBER Alapokmányának 5. cikke egyformán vonatkozik az euroövezeti és nem euroövezeti tagállamokra. A 2533/98/EK rendelet megállapítja, hogy a KBER Alapokmányának 5. cikke, az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együttesen értelmezve, magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem euroövezeti tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése céljából, és a statisztika területén kellő időben előkészületeket kell tenni, hogy euroövezeti tagállammá válhassanak.

(13)

Az e rendelet szerinti adatszolgáltatási követelmények nem érintik az EKB más jogi aktusaiban és eszközeiben rögzített adatszolgáltatási követelményeket, amelyek legalábbis részben szintén kiterjedhetnek a pénzpiacokra vonatkozó, tranzakciónkénti vagy aggregált statisztikai információszolgáltatásra,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „adatszolgáltatók” és „rezidens”: jelentése megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében szereplő meghatározással;

2.   „monetáris pénzügyi intézmény” (MPI): jelentése megegyezik az 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/33) (4) 1. cikkében szereplő meghatározással, és e rendelet bármely rendelkezésének kifejezett eltérő rendelkezése hiányában úgy értelmezendő, hogy az magában foglalja az MPI valamennyi, az Unióban és az EFTA-ban található fióktelepét;

3.   „EPK”: egyéb pénzügyi közvetítők, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével, az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) rögzített számlák felülvizsgált európai rendszerében (a továbbiakban: ESA 2010) foglaltaknak megfelelően;

4.   „biztosítók”: mindazon pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzközvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában, az ESA 2010-ben foglaltaknak megfelelően;

5.   „nyugdíjpénztárak”: mindazon pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a biztosított személyek társadalmi kockázatainak és szükségleteinek megosztása (társadalombiztosítás) keretében megvalósuló pénzügyi közvetítés, az ESA 2010-ben foglaltaknak megfelelően;

6.   „nem pénzügyi vállalatok”: a nem pénzügyi vállalatok szektora az ESA 2010-ben foglaltaknak megfelelően;

7.   „kormányzat”: mindazok a gazdasági egységek, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységek, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása, az ESA 2010-ben foglaltaknak megfelelően;

8.   „összes mérleg szerinti fő eszközök”: az összes eszközök mínusz az egyéb eszközök, e fogalmaknak az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) szereplő meghatározása szerint;

9.   „pénzpiaci statisztikák”: az MPI-k között, valamint az MPI-k és EPK-k, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi bankok, a kormányzat és nem pénzügyi vállalatok közötti, pénzpiaci instrumentumokkal végzett, fedezett, fedezetlen és származtatott pénzügyi tranzakciókra vonatkozó statisztikák, azonban a szóban forgó adatszolgáltatási időszakban megvalósult csoporton belüli tranzakciók kivételével;

10.   „pénzpiaci instrumentumok”: az I., II. és III. mellékletben felsorolt bármely instrumentum;

11.   „pénzpiaci alap”: olyan kollektív befektetési vállalkozás, amelyet a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) alapján átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásként vagy a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) alapján engedélyezett alternatív befektetésialap-kezelő által kezelt alternatív befektetési alapként kell engedélyezni, amely rövid lejáratú eszközökbe fektet be, és különálló vagy kumulált célkitűzése, hogy a pénzpiaci kamatlábaknak megfelelő hozamot kínáljon, vagy megőrizze a befektetés értékét;

12.   „központi bank”: helyétől függetlenül bármely központi bank;

13.   „nemzeti központi bank(ok)” vagy „NKB(-k)”: az Unió tagállamainak nemzeti központi bankjai;

14.   „adatszolgáltatói kör”: a központi bankok és a PPA-k kivételével az euroövezetben rezidens MPI-k, amelyek euróban denominált betéteket fogadnak és/vagy bármely egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsátanak ki és/vagy euróban denominált hiteleket nyújtanak az I., II. és III. mellékletben felsoroltaknak megfelelően más MPI-ktől vagy más MPI-k részére, és/vagy EPK-któl, biztosítóktól, nyugdíjpénztáraktól, a kormányzattól, befektetési céllal központi bankoktól, vagy nem pénzügyi vállalatoktól vagy ezek részére;

15.   „csoport”: vállalkozások csoportja (beleértve, azonban nem kizárólag, a banki csoportokat), amely egy anyavállalatból és annak leányvállalataiból áll, amelyek éves pénzügyi kimutatásait a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) alkalmazásában konszolidálják;

16.   „fióktelep”: olyan üzletviteli hely, amely jogilag nem független részét képezi valamely intézménynek, és közvetlenül végzi az intézmény üzleti tevékenységére jellemző néhány vagy összes tranzakciót;

17.   „uniós és EFTA-beli fióktelep”: valamely uniós tagállamban vagy EFTA-országban található és bejegyzett fióktelep;

18.   „Európai Szabadkereskedelmi Társulás”: a tagállamai javára a szabad kereskedelem és a gazdasági integráció előmozdítására létrehozott kormányközi szervezet;

19.   „csoporton belüli tranzakció”: pénzpiaci instrumentumokkal végzett, egy adatszolgáltató és az ugyanazon összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásba teljes körűen bevont másik vállalkozás által kötött tranzakció. A tranzakcióban részt vevő vállalkozások „ugyanazon konszolidálásba” teljes körűen bevontnak tekintendők, ha mindkettő:

a)

konszolidálásba bevont a 2013/34/EU irányelvvel összhangban, vagy az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) alapján elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal (IFRS) összhangban, vagy olyan csoport viszonylatában, amely anyavállalatának vállalatközpontja harmadik országban található, az e harmadik ország olyan általánosan elfogadott számviteli elveivel összhangban, amelyeknek az IFRS-sel való egyenértékűségét az 1569/2007/EK tanácsi rendelettel (10) összhangban megállapították (vagy valamely harmadik ország olyan számviteli standardjaival összhangban, amelyek használata az említett rendelet 4. cikkével összhangban megengedett); vagy

b)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (11) összhangban ugyanazon összevont felügyelet alatt áll, vagy olyan csoport viszonylatában, amelynek esetében az anyavállalat vállalatközpontja harmadik országban található, a harmadik országbeli illetékes hatóság általi olyan ugyanazon összevont felügyelet alatt áll, amely ellenőrzött módon egyenértékű a 2013/36/EU irányelv 127. cikkében megállapított elveknek megfelelő felügyelettel;

20.   „munkanap”: a pénzpiaci instrumentummal végzett tranzakcióra vonatkozó megállapodásban vagy visszaigazolásban megjelölt időpont tekintetében az a nap, amikor a kereskedelmi bankok és a devizapiacok ugyanazon pénznemben, mint az adott napon esedékes vagy az adott napra hivatkozással kiszámított fizetési kötelezettség, fizetéseket egyenlítenek ki és általános üzleti tevékenység céljából (az érintett pénzpiaci instrumentummal való kereskedést is beleértve) nyitva tartanak. Az Európai Bankszövetség (EBF), a Hitelpiaci Szövetség (LMA), a Csereügyletek és Derivatívák Nemzetközi Társasága (ISDA) vagy más vezető európai vagy nemzetközi piaci szövetség által kiadott szabványos keretmegállapodás által szabályozott, pénzpiaci instrumentumokkal végzett tranzakciók esetében az ilyen dokumentumban megadott vagy abba hivatkozás útján belefoglalt meghatározás használandó. A valamely kijelölt elszámolási rendszeren keresztül elszámolandó, pénzpiaci instrumentummal végzett tranzakció elszámolása tekintetében az a nap, amikor ez az elszámolási rendszer az ilyen tranzakció elszámolása céljára nyitva áll;

21.   „TARGET2 elszámolási nap”: bármely olyan nap, amikor a TARGET2 (a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszer) nyitva áll;

22.   „visszavásárlási megállapodás”: olyan megállapodás, amelynek alapján az abban részes felek olyan tranzakciókat köthetnek, amelyek keretében az egyik fél (eladó) vállalja, hogy egy közeli időpontban meghatározott eszközöket (értékpapírokat, árukat vagy egyéb pénzügyi eszközöket) ad el a másik félnek (vevő) a vételár vevő által az eladó részére történő megfizetése ellenében, azzal, hogy a vevő egyidejűleg vállalja, hogy az eszközöket meghatározott jövőbeli időpontban vagy kérésre, a visszavásárlási ár eladó által a vevő részére történő megfizetése ellenében újból értékesíti az eladónak. Az egyes tranzakciók lehetnek repoügyletek vagy eladás/visszavásárlás ügyletek. A „visszavásárlási megállapodás” lehet olyan megállapodás is, amelynek keretében eszközök fedezetként történő biztosítását vállalják, és egy közeli időpontban nyújtott készpénzkölcsön ellenében általános újrahasználati jogot biztosítanak, valamint a kölcsön és kamatok visszafizetését egy távolabbi időpontban az eszközök visszaadása ellenében. A visszavásárlási tranzakciók végezhetők előre meghatározott lejárati időponttal (rögzített futamidejű repoügylet) vagy előre meghatározott lejárati időpont nélkül, amely esetben mindkét fél lehetőséggel rendelkezik arra, hogy a megállapodást naponta továbbgörgesse vagy megszüntesse (nyitott futamidejű repoügyletek);

23.   „háromszereplős repo” (tri-party repo): olyan repoügylet, amelyben egy harmadik fél felelős a fedezet kiválasztásáért és kezeléséért a tranzakció élettartama alatt;

24.   „devizaswap”: olyan swap tranzakció, amelynek keretében az egyik fél elad a másik félnek egy meghatározott összeget egy meghatározott devizanemből, egy meghatározott másik devizában fennálló megállapodott összegnek egy megállapodott átváltási árfolyam (ez az azonnali [prompt] átváltási árfolyam) alapján történő fizetése ellenében, az értékesített deviza egy jövőbeli időpontban (ez a lejárati időpont) történő visszavásárlására vonatkozó megállapodás mellett, az eredetileg vásárolt deviza eltérő átváltási árfolyamon (ez a határidős [forward] átváltási árfolyam) történő eladása ellenében;

25.   „egynapos index swap”: olyan kamatláb-swap, ahol az időszakos változó kamatláb egyenlő valamely egynapos kamatláb (vagy egynapos index-kamat) meghatározott időszak alatti mértani átlagával. A végső kifizetés a tranzakció nominális összegére alkalmazott rögzített kamatláb és az egynapos index swap élettartama alatt rögzített egynapos kamatos kamat különbségeként kerül kiszámításra. Mivel e rendelet csak az euróban denominált egynapos index swapokra összpontosít, az egynapos kamatláb az EONIA lesz;

26.   „Bázel III LCR keret”: a Bázeli Bizottság által javasolt és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság felügyelő szerve, a Jegybanki és Felügyeleti Elnökök Csoportja által 2013. január 7-én a bankszektorban a rövidtávú likviditási intézkedésekre vonatkozó minimum globális szabályozási követelményként elfogadott likviditásfedezeti ráta (LCR).

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatói kör

(1)   A tényleges adatszolgáltatói kört az adatszolgáltatói körben szereplő, az euroövezetben rezidens azon MPI-k alkotják, amelyeket a Kormányzótanács a (2) vagy a (3) bekezdés alapján adatszolgáltatóként azonosít, vagy amelyeket a (4) bekezdésnek megfelelően az ott rögzített szempontok alapján adatszolgáltatóként azonosítanak, és amelyeket az adatszolgáltatási kötelezettségeikről az (5) bekezdésnek megfelelően értesítenek (a továbbiakban: adatszolgáltatók).

(2)   E rendelet hatálybalépésekor a Kormányzótanács határozhat úgy, hogy valamely MPI adatszolgáltató, ha az MPI összes mérleg szerinti fő eszközei meghaladják az összes euroövezeti MPI összes mérleg szerinti fő eszközeinek 0,35 %-át, az EKB rendelkezésére álló legfrissebb adatok alapján, vagyis:

a)	az (5) bekezdés szerinti értesítést megelőző naptári év december végére vonatkozó adatok; vagy

b)	amennyiben az a) pont szerinti adatok nem állnak rendelkezésre, az előző év december végére vonatkozó adatok alapján.

E határozat alkalmazásában az adott MPI összes mérleg szerinti eszközeinek számítása nem foglalja magában az adott MPI fogadó országán kívüli fióktelepeit.

(3)   A Kormányzótanács 2017. január 1-jétől határozhat úgy, hogy bármely más MPI-t adatszolgáltatónak minősít, az MPI összes mérleg szerinti fő eszközeinek a valamennyi euroövezeti MPI összes mérleg szerinti fő eszközeihez viszonyított nagysága, a pénzpiaci instrumentumokkal való kereskedés terén az MPI tevékenységeinek jelentősége és az euroövezetben és/vagy az egyes tagállamokban a pénzügyi rendszer stabilitása és működése szempontjából fennálló relevanciája alapján.

(4)   A Kormányzótanács 2017. január 1-jétől továbbá határozhat úgy, hogy minden egyes euroövezeti tagállam esetében legalább három MPI-t kell adatszolgáltatóként azonosítani. Ennek megfelelően, amennyiben a Kormányzótanács (2) vagy (3) bekezdés szerint hozott határozatai alapján valamely euroövezeti tagállamban háromnál kevesebb MPI kerül kiválasztásra, a tényleges adatszolgáltatói kör az adott euroövezeti tagállamból más MPI-ket is magában foglal, amelyeket az érintett NKB reprezentatívnak minősít (a továbbiakban: reprezentatív adatszolgáltatók), annak érdekében, hogy az adott euroövezeti tagállamra vonatkozóan legalább három adatszolgáltató azonosításra kerüljön.

A reprezentatív adatszolgáltatókat a szóban forgó euroövezeti tagállamban rezidens legnagyobb hitelintézetek közül kell kiválasztani, az intézmények összes mérleg szerinti fő eszközei alapján, kivéve, ha az NKB-k alternatív szempontokat javasolnak, és azokról az EKB-vel írásban megállapodnak.

(5)   Az EKB vagy az érintett NKB értesíti az érintett MPI-ket a Kormányzótanács (2), (3) vagy (4) bekezdés szerint hozott határozatáról és az e rendelet alapján fennálló kötelezettségeikről. Az értesítést az első adatszolgáltatás kezdete előtt legalább négy hónappal, írásban kell megküldeni.

(6)   A Kormányzótanács (2), (3) vagy (4) bekezdés szerint hozott határozatai ellenére az NKB-k – a nemzeti statisztikai adatszolgáltatási követelményeik alapján – a tagállamukban rezidens azon MPI-ktől is gyűjthetnek pénzpiaci statisztikákat, amelyek a (2), (3) vagy (4) bekezdés értelmében nem adatszolgáltatók (a továbbiakban: további adatszolgáltatók). Amennyiben egy NKB ily módon további adatszolgáltatókat azonosít, haladéktalanul értesíti azokat.

3. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1)   A pénzpiaci statisztikák rendes előállítása céljára az adatszolgáltatók azon tagállam NKB-ja részére, amelyben rezidensek, összevont alapon, valamennyi uniós és EFTA-beli fióktelepüket is beleértve, napi statisztikai adatokat szolgáltatnak a pénzpiaci instrumentumokra vonatkozóan. Az előírt statisztikai információkat az I., II. és III. melléklet határozza meg. Az NKB az adatszolgáltatóktól kapott statisztikai információkat e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban továbbítja az EKB-nak.

(2)   Az EKB, adott esetben az NKB-kkel együttműködve, meghatározza és végrehajtja az adatszolgáltatók által a pénzpiaci instrumentumokkal összefüggésben követendő adatszolgáltatási szabályokat. Ezek az adatszolgáltatási szabályok biztosítják az előírt statisztikai információk szolgáltatását, és lehetővé teszik az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, a IV. mellékletben meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási követelmény ellenére valamely NKB határozhat úgy, hogy a 2. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alapján kiválasztott, az NKB tagállamában rezidens adatszolgáltatók az I., II. és III. mellékletben meghatározott statisztikai információkat az EKB-nak jelentsék. Az NKB ennek megfelelően tájékoztatja az EKB-t és az adatszolgáltatókat, amelyet követően az EKB meghatározza és végrehajtja az adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási szabályokat, és átveszi az előírt adatoknak közvetlenül az adatszolgáltatóktól való begyűjtésére vonatkozó feladatot.

(4)   Amennyiben egy NKB további adatszolgáltatókat választott ki és azokat a 2. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint értesítette, ezek a pénzpiaci instrumentumokra vonatkozó napi statisztikai adatokat jelentenek az NKB-nak. Az NKB a további adatszolgáltatóktól kapott statisztikai információkat az EKB kérésére e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban továbbítja az EKB-nak.

(5)   Az NKB-k a nemzeti statisztikai adatszolgáltatási követelményeikkel összhangban meghatározzák és végrehajtják a további adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-k biztosítják, hogy nemzeti adatszolgáltatási szabályaik az e rendelet 6–8. cikkével, 10. cikke (3) bekezdésével, valamint 11. és 12. cikkével egyenértékű követelményeknek való megfelelést írjanak elő a további adatszolgáltatók számára. Az NKB-k gondoskodnak arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák az előírt statisztikai információk szolgáltatását, és lehetővé tegyék az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, a IV. mellékletben meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

4. cikk

Az adatszolgáltatás határideje

(1)   Amennyiben valamely NKB a 3. cikk (3) bekezdése alapján úgy határoz, hogy az adatszolgáltatók közvetlenül az EKB-nak jelentsék az I., II. és III. mellékletben meghatározott statisztikai információkat, az adatszolgáltatók ezeket az információkat az alábbiak szerint továbbítják az EKB-nak:

a)	A 2. cikk (2) bekezdése szerint kiválasztott adatszolgáltatóktól gyűjtött adatokat naponta egyszer, a kötés napján közép-európai idő szerint 18.00 és a kötés napját követő első TARGET2 elszámolási napon közép-európai idő szerint 07.00 között kell továbbítani az EKB-nak.

b)	A 2. cikk (3) és (4) bekezdése szerint kiválasztott adatszolgáltatóktól gyűjtött adatokat naponta egyszer, a kötés napján közép-európai idő szerint 18.00 és a kötés napját követő első TARGET2 elszámolási napon közép-európai idő szerint 13.00 között kell továbbítani az EKB-nak.

c)	Azon adatokat, amelyek tekintetében az NKB az 5. cikk szerinti eltéréssel rendelkezik, hetente egyszer, a kötés napján közép-európai idő szerint 18.00 és azon hét végét, amelyre az adatok vonatkoznak, követő első TARGET2 elszámolási napon 13.00 között kell továbbítani az EKB-nak.

(2)   Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő minden egyéb esetben az NKB-k az adatszolgáltatóktól kapott, az I., II. és III. mellékletben meghatározott napi pénzpiaci statisztikai információkat az alábbiak szerint továbbítják az EKB-nak.

a)	A 2. cikk (2) bekezdése szerint kiválasztott adatszolgáltatóktól gyűjtött adatokat naponta egyszer, a kötés napját követő első TARGET2 elszámolási napon közép-európai idő szerint 07.00 előtt kell továbbítani az EKB-nak.

b)	A 2. cikk (3) és (4) bekezdése szerint kiválasztott adatszolgáltatóktól gyűjtött adatokat naponta egyszer, a kötés napját követő első TARGET2 elszámolási napon közép-európai idő szerint 13.00 előtt kell továbbítani az EKB-nak.

c)

A 2. cikk (6) bekezdése szerint kiválasztott további adatszolgáltatóktól gyűjtött adatokat naponta egyszer, a kötés napját követő első TARGET2 elszámolási napon közép-európai idő szerint 13.00 előtt, hetente egyszer, azon hét végét, amelyre az adatok vonatkoznak, követő első TARGET2 elszámolási napon 13.00 előtt, vagy havonta egyszer, azon hónap végét, amelyre az adatok vonatkoznak, követő első TARGET2 elszámolási napon 13.00 előtt kell továbbítani az EKB-nak. Az NKB-k döntenek az adatszolgáltatás gyakoriságáról, és erről haladéktalanul tájékoztatják az EKB-t. Az NKB-k évente felülvizsgálhatják az adatszolgáltatás gyakoriságát.

d)	Azon adatokat, amelyek tekintetében az NKB az 5. cikk szerinti eltéréssel rendelkezik, hetente egyszer, azon hét végét, amelyre az adatok vonatkoznak, követő első TARGET2 elszámolási napon 13.00 előtt kell továbbítani az EKB-nak.

(3)   Az NKB-k döntik el, hogy meddig szükséges az adatszolgáltatóktól az adatokat megkapniuk annak érdekében, hogy az NKB-k meg tudjanak felelni a (2) bekezdésben meghatározott adtaszolgáltatási követelményeknek, és erről az adatszolgáltatókat megfelelően tájékoztatják.

(4)   Amennyiben az (1) vagy a (2) bekezdésben említett valamely határidő TARGET2 üzemszüneti napra esik, a határidő az EKB honlapján bejelentett következő TARGET2 működési napig meghosszabbodik.

5. cikk

Eltérés

Abban az esetben, ha a 2. cikk (3) vagy (4) bekezdése alapján adatszolgáltatók kerültek kiválasztásra, az NKB határozhat úgy, hogy az adatszolgáltatók a napi pénzpiaci statisztikákat továbbíthatják az NKB-nak hetente egyszer, azon hét végén, amelyre az adatok vonatkoznak, követő első TARGET2 elszámolási napon 13.00 előtt, amennyiben az adatszolgáltatók a működéssel összefüggő okokból nem tudnak eleget tenni a napi adatszolgáltatási gyakoriságra vonatkozó követelménynek. Az EKB feltételekhez kötheti az eltérés NKB-k általi alkalmazását.

6. cikk

Egyesülések, szétválások, szervezeti átalakítások és fizetésképtelenség

(1)   Az egyesülés, szétválás, kiválás vagy bármely más olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az adatszolgáltatónak tájékoztatnia kell az EKB-t és az érintett NKB-t – amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül és még kellő időben annak hatálybalépése előtt – az e rendeletben rögzített statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében tervezett eljárásokról. Az adatszolgáltató továbbá az ilyen művelet befejezésétől számított 14 napon belül tájékoztatja az EKB-t és az érintett NKB-t.

(2)   Amennyiben egy adatszolgáltató a 2011/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) meghatározott beolvadás útján egyesül valamely másik szervezettel, és az egyesülésben részt vevő szervezetek egyike adatszolgáltató volt, az egyesülés eredményeként létrejött szervezet folytatja az e rendelet alapján történő adatszolgáltatást.

(3)   Amennyiben egy adatszolgáltató a 2011/35/EU irányelvben meghatározott új társaság alapítása útján egyesül valamely másik szervezettel, és az egyesülésben részt vevő szervezetek egyike adatszolgáltató volt, az így létrejövő szervezet szolgáltat adatot e rendelet alapján, amennyiben megfelel az adatszolgáltató meghatározásának.

(4)   Amennyiben egy adatszolgáltató a 82/891/EGK hatodik tanácsi irányelvben (13) meghatározott különválás vagy új társaságok alapítása útján két vagy több szervezetre válik szét, és az új szervezetek egyike adatszolgáltató, az új szervezet adatot szolgáltat e rendelet alapján. A szétválás magában foglalja a kiválást is, amelynek keretében az adatszolgáltató eszközei és kötelezettségei egészét vagy egy részét egy új társaságra ruházza át az új társaság részvényei ellenében.

(5)   Amennyiben egy adatszolgáltató az illetékes felügyeleti hatóság által megerősített módon fizetésképtelenné válik, elveszíti banki engedélyét vagy a banki tevékenység folytatásával egyébként felhagy, a továbbiakban már nem köteles az e rendelet alapján történő adatszolgáltatásra.

(6)   Az (5) bekezdés alkalmazásában valamely adatszolgáltató akkor tekintendő fizetésképtelennek, ha az alábbiak közül egy vagy több bekövetkezik:

a)	a hitelezők javára, vagy reorganizáció, a hitelezőkkel való megállapodás vagy egyezség céljából általános engedményezést tesz;

b)	írásban elismeri, hogy nem képes esedékessé váló tartozásai megfizetésére;

c)	saját magához vagy vagyonának egészére vagy jelentős részére vonatkozóan vagyonfelügyelő, vagyonkezelő, gondnok, felszámoló vagy hasonló tisztviselő kinevezését kéri, ahhoz hozzájárul, vagy azt hallgatólagosan elfogadja;

d)	bírósághoz, vagy más hatáskörrel rendelkező szervhez vagy hatósághoz fizetésképtelensége megállapítása iránti beadványt nyújtanak be (kivéve, ha ezt valamely szerződő fél nyújtja be az adatszolgáltatónak e szerződő féllel szembeni valamely kötelezettsége tekintetében);

e)

felszámolják vagy fizetésképtelenné válik (vagy vele kapcsolatban hasonló eljárás kezdődik), vagy reorganizációja, megállapodás, egyezség, csődeljárás, felszámolás, vagy bármely jelenlegi vagy jövőbeli törvény vagy rendelet alapján bármely hasonló intézkedés iránti kérelmet nyújt be, vagy vonatkozásában bármely hatóság, más szervezet vagy személy ilyen kérelmet nyújt be, és (a felszámolás vagy hasonló eljárás iránti kérelem esetét kivéve, amelyek tekintetében nem alkalmazandó a 30 napos időtartam) a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a kérelem elbírálását nem függesztették fel és a kérelmet nem utasították el;

f)	az adatszolgáltatóhoz vagy vagyonának egésze vagy jelentős része fölött vagyonfelügyelőt, vagyonkezelőt, gondnokot, felszámolót vagy más hasonló tisztviselőt neveznek ki; vagy

g)	egyezségkötés (vagy más hasonló eljárás) mérlegelése céljából hitelezőinek bármilyen gyűlését hívják össze.

7. cikk

Titoktartási rendelkezések

(1)   A bizalmas információkat tartalmazó adatok e rendelet alapján történő fogadása és kezelése során, beleértve az ilyen adatok más euroövezeti NKB-kkal való megosztását is, az EKB és az NKB-k a bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására vonatkozó, a 2533/98/EK rendelet 8. és 8c. cikkében szereplő előírásokat alkalmazzák.

(2)   Az (1) bekezdésre figyelemmel az EKB vagy valamely NKB által az e rendelet alapján gyűjtött statisztikai adatokban található bizalmas információk nem továbbíthatók az EKB-tól és az euroövezeti NKB-któl különböző hatóság vagy más harmadik fél részére, és azokkal más módon sem oszthatók meg, kivéve, ha az érintett adatszolgáltató az EKB vagy az érintett NKB felé ehhez előzetesen írásban kifejezetten hozzájárult, és az EKB vagy az érintett NKB a szóban forgó adatszolgáltatóval megfelelő titoktartási megállapodást írt alá.

8. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által az e rendelet 3. cikkében, valamint I., II. és III. mellékletében rögzített statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében szolgáltatott információk kötelező begyűjtésére, illetve ezen információk ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az EKB, illetve az NKB-k gyakorolják. E jogosultság különösen akkor gyakorolható, ha valamely adatszolgáltató nem tesz eleget az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, a IV. mellékletben meghatározott szabályoknak. A 2533/98/EK rendelet 6. cikke is alkalmazandó.

9. cikk

Egyszerűsített módosítási eljárás

A KBER Statisztikai Bizottság nézeteinek figyelembevételével az EKB Igazgatósága jogosult technikai módosításokat végrehajtani e rendelet mellékletein, feltéve, hogy e módosítások nem változtatják meg a mögöttes fogalmi keretet, és az adatszolgáltatók adatszolgáltatási terheit sem érintik. Az Igazgatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Kormányzótanácsot az ilyen módosításokról.

10. cikk

Első adatszolgáltatás

(1)   A 2. cikk (2) bekezdése szerint kiválasztott adatszolgáltatók esetében az e rendelet alapján történő első adatszolgáltatás – a 12. cikkben rögzített átmeneti rendelkezésekre figyelemmel – a 2016. április 1-jére vonatkozó adatokkal kezdődik.

(2)   A 2. cikk (3) és (4) bekezdése szerint kiválasztott adatszolgáltatók esetében az e rendelet alapján történő első adatszolgáltatás az EKB vagy az érintett NKB által a 2. cikk (5) bekezdése alapján az adatszolgáltatóval közölt időpontban kezdődik, de semmi esetre sem korábban, mint a Kormányzótanács 2. cikk (3) vagy (4) bekezdése szerinti határozata elfogadásától számított 12 hónap.

(3)   Ezenkívül, amennyiben a 2. cikk (4) bekezdése alapján sor kerül reprezentatív adatszolgáltatók kiválasztására, a reprezentatív adatszolgáltató az első adatszolgáltatás időpontjának ideiglenes elhalasztása iránti írásbeli kérelmet nyújthat be az EKB-hoz vagy az érintett NKB-hoz, megjelölve a halasztás indokait. A kért halasztás legfeljebb hat hónapra adható meg, a további, legfeljebb hat hónapos meghosszabbítások lehetősége mellett. Az EKB vagy az érintett NKB a kérelmező reprezentatív adatszolgáltató tekintetében hozzájárulhat az első adatszolgáltatás időpontjának elhalasztásához, amennyiben e halasztást indokoltnak ítéli. Emellett, amennyiben a reprezentatív adatszolgáltató nem rendelkezik jelentendő adatokkal, vagy csak mind az EKB, mind az érintett NKB által az első adatszolgáltatáskor reprezentatívnak nem tekintett adatokkal rendelkezik, az NKB hozzájárulhat, hogy az adatszolgáltatót mentesítse az első adatszolgáltatási időpont alkalmazásától. E mentesítést az NKB csak az EKB-val együttesen adhatja meg, amennyiben mind az EKB, mind az NKB indokoltnak ítéli a kérelmet, és az nem veszélyezteti az adatszolgáltató minta reprezentativitását.

(4)   A 2. cikk (6) bekezdése alapján további adatszolgáltatóként kiválasztott MPI-k esetében az e rendelet alapján történő első adatszolgáltatás az NKB által az 2. cikk (6) bekezdésének megfelelően az adatszolgáltatóval közölt időpontban kezdődik.

11. cikk

Időszakos felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés

Az EKB az első adatszolgáltatás után 12 hónappal felülvizsgálja e rendelet működését, és arról jelentést készít. A jelentésben szereplő ajánlások alapján az EKB növelheti vagy csökkentheti az adatszolgáltatók számát és/vagy a statisztikai adatszolgáltatási követelményeket. Ezen kezdeti felülvizsgálatot követően minden második évben sor kerül a tényleges adatszolgáltatói kör rendszeres aktualizálására.

12. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2016. április 1. és 2016. július 1. közötti időszakban az adatszolgáltatók jelenthetnek bizonyos, de nem az összes releváns napra vonatkozó pénzpiaci statisztikákat az EKB-nak vagy az érintett NKB-nak. Az EKB vagy az érintett NKB meghatározhatja azokat a napokat, amelyekre vonatkozóan az adatszolgáltatás kötelező.

13. cikk

Záró rendelkezések

Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

---

(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  A 2014. november 14-i vélemény (HL C 407., 2014.11.15., 1. o.).

(3)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.).

(4)  Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(6)  A Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EU rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

(10)  A Bizottság 1569/2007/EK rendelete (2007. december 21.) a harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által alkalmazott számviteli standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárásnak a 2003/71/EK és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti létrehozásáról (HL L 340., 2007.12.22., 66. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(12)  Az Európai Parlament és Tanács 2011/35/EU irányleve (2011. április 5.) a részvénytársaságok egyesüléséről (HL L 110., 2011.4.29., 1. o.).

(13)  A Tanács 82/891/EGK hatodik irányelve (1982. december 17.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok szétválásáról (HL L 378., 1982.12.31., 47. o.).

---

---

---

---

---