EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 32014R1374

Az Európai Központi Bank 1374/2014/EU rendelete ( 2014. november 28. ) a biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2014/50)

HL L 366., 2014.12.20., 36—76. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum hatályossági állapota Hatályos

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/1374/oj

20.12.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 366/36


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1374/2014/EU RENDELETE

(2014. november 28.)

a biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről

(EKB/2014/50)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank általi statisztikai információgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Európai Központi Bankkal (EKB) szemben fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében az EKB-nak – a nemzeti központi bankok (NKB-k) közreműködésével – joga van a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) feladatainak ellátásához szükséges mértékben statisztikai adatokat gyűjteni az adatszolgáltatói körtől. A 2533/98/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontjából következik, hogy az EKB-val szembeni – többek között a monetáris és pénzügyi statisztikák területén fennálló – adatszolgáltatási kötelezettségek céljára a biztosítók az adatszolgáltatói kör részét képezik. A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (4) bekezdése továbbá rögzíti, hogy kellően indokolt esetekben az EKB-nak joga van a statisztikai adatokat konszolidált formában gyűjteni. A 2533/98/EK rendelet 3. cikke előírja az EKB számára, hogy az adatszolgáltatói kör keretein belül jelölje ki a tényleges adatszolgáltatói kört, valamint feljogosítja arra, hogy az adatszolgáltatók egyes csoportjait teljes mértékben vagy részlegesen mentesítse a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek alól.

(2)

A biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek előírásának fő célja, hogy az EKB megfelelő statisztikai adatokkal rendelkezzen a biztosítók alszektorának pénzügyi tevékenységeiről azon – egy gazdasági területnek tekintett – tagállamokban, amelyeknek a pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok). A biztosítókra vonatkozó statisztikai adatgyűjtés a rendszeres és eseti elemzési igények kielégítése, a monetáris és pénzügyi elemzés végzése során az EKB támogatása, valamint a KBER-nek a pénzügyi rendszer stabilitásához való hozzájárulása érdekében szükséges.

(3)

Az NKB-knak jogosultnak kell lenniük arra, hogy az adatszolgáltatói körhöz tartozó biztosítóktól tágabb statisztikai adatszolgáltatási keret részeként gyűjtsenek adatokat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az EKB statisztikai követelményeinek teljesítését. Ilyen esetekben biztosítani kell az átláthatóságot oly módon, hogy az adatszolgáltatókat tájékoztatják az adatgyűjtés különböző statisztikai céljairól.

(4)

A biztosítókat terhelő adatszolgáltatási terhek minimalizálása érdekében az NKB-knak jogosultnak kell lenniük arra, hogy az e rendelet szerinti adatszolgáltatási követelményeiket összekapcsolják az 1011/2012/EU európai központi banki rendelet (EKB/2012/24) (3) szerinti adatszolgáltatási követelményeikkel.

(5)

Szoros összefüggés áll fenn az NKB-k által e rendelet alapján statisztikai célokra gyűjtött adatok, valamint az illetékes nemzeti hatóságok által a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) kialakított keretek között felügyeleti célokra gyűjtött adatok között. Figyelemmel az EKB-nak a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 5.1. cikkében rögzített azon általános feladatára, hogy a statisztika területén együttműködést folytasson, valamint az adminisztratív terhek korlátozása és a feladatok megkettőzésének elkerülése érdekében az NKB-k az e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat levezethetik a 2009/138/EK irányelv, valamint az irányelvet átültető nemzeti jogszabály alapján gyűjtött adatokból, figyelemmel az érintett NKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság közötti esetleges együttműködési megállapodás feltételeire. A 2009/138/EK irányelv 70. cikke úgy rendelkezik, hogy az illetékes nemzeti hatóságok hatóság az említett irányelv szerinti feladatai ellátásához szükséges információkat továbbíthatja NKB-knak és pénzügyi hatósági minőségükben hasonló feladatot ellátó egyéb szerveknek.

(6)

Az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) kialakított számlák európai rendszere (a továbbiakban: ESA 2010) előírja, hogy a gazdasági egységek eszközeit és forrásait abban az országban kell jelenteni, ahol az adott egység rezidens. Az adatszolgáltatási teher minimalizálása érdekében, amennyiben az NKB-k az e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat a 2009/138/EK irányelv alapján gyűjtött adatokból vezetik le, azon biztosítók fióktelepeinek eszközei és forrásai, amelyek vállalatközpontja az Európai Gazdasági Térségben (EGT) rezidens, összevonhatók a vállalatközpontéval. A biztosítók fióktelepeiről korlátozott adatokat kell gyűjteni a méretük, valamint az ESA 2010-től való esetleges eltérések figyelemmel kísérése érdekében.

(7)

Az e rendelet alapján történő statisztikai adatgyűjtésre alkalmazni kell a bizalmas statisztikai adatok védelmére és felhasználására vonatkozó, a 2533/98/EK rendelet 8. cikkében szereplő előírásokat.

(8)

Annak elismerése mellett, hogy a KBER Alapokmányának 34.1. cikke szerint elfogadott rendeletek azokra a tagállamokra nem ruháznak jogokat és nem rónak kötelezettségeket, amelyeknek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: nem euroövezeti tagállamok), a KBER Alapokmányának 5. cikke egyformán vonatkozik az euroövezeti és nem euroövezeti tagállamokra. A 2533/98/EK rendelet (17) preambulumbekezdése rögzíti, hogy a KBER Alapokmányának 5. cikke, az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével együttesen értelmezve, magában foglalja azt a kötelezettséget, amely szerint nemzeti szinten meg kell hozni és végre kell hajtani minden olyan intézkedést, amelyet a nem euroövezeti tagállamok megfelelőnek tartanak az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése céljából, valamint a statisztika területén kellő időben előkészületeket kell tenni arra, hogy euroövezeti tagállammá válhassanak.

(9)

A 2533/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EKB jogosult szankciók megállapítására azokkal az adatszolgáltatókkal szemben, akik elmulasztják az EKB rendeleteiben vagy határozataiban meghatározott statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítését.

(10)

Legkésőbb 2020-ig a Kormányzótanácsnak értékelnie kell az alábbiak előnyeit és költségeit: a) a negyedéves adatszolgáltatási lefedettség növelése a biztosítók minden egyes euroövezeti tagállamokban fennálló teljes piaci részesedésének 80 %-áról 95 %-ára; b) a biztosítók fióktelepei eszközeinek és forrásainak külön jelentése, amennyiben a fióktelepek euroövezeti tagállamokban, a fióktelepek anyavállalatai pedig az EGT-ben rezidensek; és c) az adatszolgáltatók általi adattovábbítás határidejének további csökkentése az azon negyedév végét követő négy hétre, amelyre az adatok vonatkoznak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „biztosítók” (az ESA 2010 128 alszektora): azon pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzügyi közvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában.

E fogalommeghatározás körébe tartoznak:

a)

azon pénzügyi vállalatok vagy kvázivállalatok, amelyek életbiztosítási szolgáltatásokat nyújtanak, amelynek keretében a szerződők rendszeresen vagy egy összegben fizetnek egy adott biztosítónak, amiért cserébe a biztosító garantálja, hogy egy adott időpontban vagy annál korábban egy megállapodás szerinti összeget vagy járadékot biztosít a szerződők számára;

b)

azon pénzügyi vállalatok vagy kvázivállalatok, amelyek nem-életbiztosítási szolgáltatásokat nyújtanak, például olyan kockázatok fedezése érdekében, mint a balesetek, a betegség, a tűzesetek vagy hitel nemfizetése;

c)

azon pénzügyi vállalatok vagy kvázivállalatok, amelyek viszontbiztosítási szolgáltatásokat nyújtanak, amelynek keretében a biztosító a váratlanul nagy számú vagy különösen nagy összegű követelések elleni védelem céljából vásárol biztosítást.

Nem tartoznak e fogalommeghatározás körébe:

a)

az 1073/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/38) (6) 1. cikkében meghatározott befektetési alapok;

b)

az 1075/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/40) (7) 1. cikkében meghatározott, értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok;

c)

az 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/33) (8) 1. cikkében meghatározott monetáris pénzügyi intézmények;

d)

az ESA 2010 2.105. bekezdésében meghatározott nyugdíjpénztárak.

2.   „fióktelep”: egy biztosító vagy viszontbiztosító jogi személyiséggel nem rendelkező képviselete vagy fióktelepe, a vállalatközpont kivételével;

3.   „leányvállalat”: olyan jogi személyiséggel rendelkező egység, amelyben egy másik egység többségi vagy kizárólagos részesedéssel rendelkezik;

4.   „adatszolgáltató”: jelentését a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében szereplő meghatározás tartalmazza;

5.   „rezidens”: jelentését a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében szereplő meghatározás tartalmazza. E rendelet alkalmazásában, amennyiben egy jogalany nem rendelkezik fizikai dimenzióval, azt, hogy melyik terület rezidense, azon gazdasági terület alapján kell meghatározni, amelynek a joga szerint a vállalkozást bejegyezték. Amennyiben az egység nem rendelkezik jogi személyiséggel, azt, hogy melyik terület rezidense, jogi székhelye, vagyis azon ország alapján kell meghatározni, amelynek jogrendszere az egység létrehozását és fennállását szabályozza;

6.   „érintett NKB”: azon euroövezeti tagállam NKB-ja, amelyben a biztosító rezidens;

7.   „érintett illetékes nemzeti hatóság”: azon euroövezeti tagállam illetékes nemzeti hatósága, amelyben a biztosító rezidens;

8.   „értékpapíronkénti adatok”: az egyes értékpapírokra lebontott adatok;

9.   „tételes adatok”: az egyes eszközökre vagy eszközökre vagy forrásokra lebontott adatok;

10.   „aggregált adatok”: az egyes eszközökre vagy forrásokra le nem bontott adatok;

11.   „pénzügyi tranzakciók”: a pénzügyi eszközök vagy források létrejöttéből, megszüntetéséből vagy tulajdonjogának megváltozásából eredő tranzakciók, a II. melléklet 5. részében részletesebben leírtaknak megfelelően;

12.   „ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelések”: az eszközök és források értékelésének azon változásai, amelyek az eszközök és források árának változásából és/vagy az árfolyamok által a külföldi valutában denominált eszközök és források értékére gyakorolt hatásokból erednek, a II. melléklet 5. részében részletesebben leírtaknak megfelelően.

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatói kör

(1)   Amennyiben az NKB-k az ESA 2010 alapján gyűjtenek adatokat, amely előírja, hogy a gazdasági egységek eszközeit és forrásait abban az országban kell jelenteni, ahol ezen egységek rezidensek, a tényleges adatszolgáltatói kört az érintett euroövezeti tagállam területén rezidens biztosítók alkotják.

(2)   Amennyiben az NKB-k az e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat a 2009/138/EK irányelv vagy az irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabály rendelkezései alapján gyűjtött adatokból vezetik le, a tényleges adatszolgáltatói kört az alábbiak alkotják:

a)

az érintett euroövezeti tagállam területén bejegyzett és rezidens biztosítók, beleértve azokat a leányvállalatokat is, amelyeknek az anyavállalata e területen kívül található;

b)

az a) pontban megjelölt biztosítók azon fióktelepei, amelyek az érintett euroövezeti tagállam területén kívül rezidensek; és

c)

az érintett euroövezeti tagállamban rezidens azon biztosítók fióktelepei, amelyek vállalatközpontja az EGT-n kívül található.

Azon biztosítók fióktelepei, amelyek valamely euroövezeti tagállamban rezidensek, és amelyek vállalatközpontja az EGT-n belül található, nem képezik a tényleges adatszolgáltatói kör részét.

(3)   A tényleges adatszolgáltatói körbe tartozó biztosítók teljes körű statisztikai adatszolgáltatásra kötelezettek, kivéve, ha a 7. cikk szerint megadott bármely eltérés alkalmazandó.

3. cikk

A biztosítók statisztikai célú jegyzéke

(1)   Az EKB Igazgatósága az e rendelet szerinti tényleges adatszolgáltatói kört alkotó biztosítókról statisztikai célú jegyzéket hoz létre és vezet. A jegyzék alapulhat a nemzeti hatóságok által a biztosítókról jelenleg készített jegyzékeken (amennyiben ilyen jegyzékek rendelkezésre állnak), kiegészítve azon biztosítók egyéb jegyzékeivel, amelyek a „biztosító” 1. cikkben szereplő meghatározása alá tartoznak.

(2)   Az érintett NKB felkérheti a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt adatszolgáltatót, hogy bocsássa rendelkezésére a fióktelepeire vonatkozó szükséges információkat, amennyiben ezen információk a jegyzék céljára szükségesek.

(3)   Az NKB-k és az EKB megfelelő formátumban hozzáférhetővé teszik a jegyzéket és annak frissített változatait, ideértve az elektronikus eszközök és az internet használatát, vagy az érintett adatszolgáltatók kérésére nyomtatott formátumban.

(4)   Amennyiben az e cikkben említett jegyzék legutolsó elektronikus változata hibás, az EKB nem alkalmaz szankciót azon adatszolgáltatókkal szemben, amelyek nem tettek megfelelően eleget a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeiknek, amennyiben jóhiszeműen bíztak a hibás jegyzékben.

4. cikk

Statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1)   Az adatszolgáltatók az érintett NKB részére –akár közvetlenül, akár a helyi együttműködési megállapodások alapján az érintett illetékes nemzeti hatóságon keresztül – továbbá az I. és II. mellékletnek megfelelően adatot szolgáltatnak a következőkről:

a)

negyedévente a biztosítók eszközeinek és forrásainak negyedév végi állományadatai, valamint az 5. cikkel összhangban adott esetben negyedéves átértékelési kiigazítások vagy pénzügyi tranzakciók;

b)

negyedévente a nem-életbiztosítási technikai tartalékok negyedév végi állományadatai üzletág szerinti bontásban;

c)

évente a nem-életbiztosítási technikai tartalékok év végi állományadatai üzletág és földrajzi terület szerinti bontásban.

(2)   Az (1) bekezdésben rögzített követelmények mellett az euroövezeti tagállamok területén bejegyzett és rezidens biztosító adatszolgáltatók – akár közvetlenül, akár a helyi együttműködési megállapodások alapján az érintett illetékes nemzeti hatóságon keresztül – az érintett NKB rendelkezésére bocsátják a díjbevételre, a felmerült kárigényekre és a kifizetett jutalékokra vonatkozó adatokat. Ezeket az adatokat évente, az I. és II. mellékletnek megfelelően kell szolgáltatni.

(3)   Az NKB-k az e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat a 2009/138/EK irányelvvel kialakított keretek között gyűjtött következő adatokból is megszerezhetik:

a)

az NKB-k részére az illetékes nemzeti hatóságok által továbbított, a felügyeleti adatszolgáltatás céljára szolgáló mennyiségi adatszolgáltatási formanyomtatványokban szereplő adatok, függetlenül attól, hogy az NKB és az illetékes nemzeti hatóság külön került létrehozásra vagy egy intézményen belül integrált, a két szerv közötti helyi együttműködési megállapodásoknak megfelelően; vagy

b)

az adatszolgáltatók által közvetlenül és egyidejűleg az NKB és az illetékes nemzeti hatóság részére megküldött, a felügyeleti adatszolgáltatás céljára szolgáló mennyiségi adatszolgáltatási formanyomtatványokban szereplő adatok.

Amennyiben a felügyeleti adatszolgáltatás céljára szolgáló mennyiségi adatszolgáltatási formanyomtatvány az e rendelet szerinti statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez szükséges adatokat tartalmaz, az NKB-k az adatminőség biztosításához szükséges teljes formanyomtatványhoz és bármely kapcsolódó formanyomtatványhoz hozzáféréssel rendelkeznek.

A tagállamok együttműködési megállapodásokat alakíthatnak ki annak érdekében, hogy az érintett illetékes nemzeti hatóság központosított módon gyűjtse a 2009/138/EK irányelvvel kialakított keret szerinti adatszolgáltatási követelményeket és az e rendeletben meghatározott további adatszolgáltatási követelményeket egyaránt kielégítő információkat, a nemzeti joggal és az adott esetben az EKB által meghatározott harmonizált feltételekkel összhangban.

(4)   Az NKB-k tájékoztatják az adatszolgáltatókat arról, hogy adataik gyűjtése milyen célokat szolgál.

5. cikk

Átértékelési kiigazítások és pénzügyi tranzakciók

Az átértékelési kiigazításokra és a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó, az I. mellékletben részletesebben meghatározott és a II. mellékletben leírt információk megszerzése a következőképpen történik:

a)

az adatszolgáltatók az érintett NKB utasításai függvényében az átértékelési kiigazításokra és/vagy a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó aggregált adatokat jelentenek;

b)

az NKB-k az értékpapír-tranzakciók értékére vonatkozó közelítéseket vagy az értékpapíronkénti adatokból vezetik le, vagy az adatszolgáltatóktól értékpapíronként közvetlenül gyűjtik az ilyen tranzakciókra vonatkozó adatokat. Az NKB-k hasonló megközelítést követhetnek az értékpapíroktól különböző eszközök esetében a tételes adatok gyűjtése során;

c)

a biztosítók által fenntartott biztosítástechnikai tartalékokkal kapcsolatos pénzügyi tranzakciók értékére vonatkozó közelítéseket:

i.

az adatszolgáltatók vezetik le, az érintett NKB – euroövezeti szinten adott esetben meghatározott közös bevett gyakorlatokon alapuló – útmutatásának megfelelően; vagy

ii.

az érintett NKB vezeti le a biztosítók által szolgáltatott adatok alapján.

6. cikk

Számviteli szabályok

(1)   E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az e rendelet szerinti adatszolgáltatás céljából a biztosítók által követendő számviteli szabályokat a 2009/138/EK irányelvet átültető vonatkozó nemzeti jogszabály vagy az NKB-k utasításai alapján a biztosítók által követendő bármely más nemzeti vagy nemzetközi standard határozza meg.

(2)   A biztosítók által az (1) bekezdésnek megfelelően követett számviteli szabályok követelményei mellett a biztosítók által tartott, és az I. melléklet 2.1. táblázatában és 2.2. táblázatában „névértékként” megjelölt betéteket és hiteleket negyedév végi fennálló tőkeösszegen kell jelenteni. A vonatkozó számviteli szabályoknak megfelelően meghatározott leírásokat és leértékeléseket ez az összeg nem tartalmazza.

(3)   Az egyes euroövezeti tagállamokban érvényes számviteli gyakorlatok és nettósítási eljárások sérelme nélkül statisztikai célokból az összes pénzügyi eszközt és forrást bruttó összegben kell jelenteni.

7. cikk

Eltérések

(1)   A kis biztosítók részére eltérések adhatók az alábbiak szerint:

a)

az NKB-k a – 2009/138/EK irányelv 35. cikkének (6) bekezdésében meghatározott – piaci részesedést tekintve legkisebb biztosítóknak eltérést adhatnak azzal a feltétellel, hogy a negyedéves aggregált mérleghez hozzájáruló biztosítók minden egyes euroövezeti tagállamban a biztosítók teljes piaci részesedésének legalább 80 %-át képviseljék;

b)

az a) pont alapján eltérésben részesülő biztosítók a 4. cikkben meghatározott adatszolgáltatási követelményeknek évente tesznek eleget oly módon, hogy az éves aggregált mérleghez hozzájáruló biztosítók minden egyes euroövezeti tagállamban a biztosítók teljes piaci részesedésének legalább 95 %-át képviseljék;

c)

az a) és a b) pont alapján adatszolgáltatásra nem köteles biztosítók az érintett NKB által meghatározott, szűkebb körű információkat jelentenek.

d)

Az NKB-k évente kellő időben ellenőrzik az a) és b) pontban rögzített feltételek teljesülését annak érdekében, hogy az eltérést a következő naptári év kezdetétől számított hatállyal szükség szerint megadják vagy visszavonják.

(2)   Az NKB-k eltérést adhatnak a biztosítók részére a készpénz- és betétállomány névértéken történő jelentése tekintetében.

Amennyiben az összesítés magasabb szintjén gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a rezidens biztosítók készpénz- és betétállománya a biztosítók nemzeti összesített mérlegfőösszegének kevesebb mint 10 %-át és az állomány tekintetében az euroövezeti biztosítók készpénz- és betétállományának kevesebb mint 10 %-át teszi ki, az érintett NKB dönthet úgy, hogy nem kéri a készpénz- és betétállomány névértéken történő jelentését. Az érintett NKB tájékoztatja az adatszolgáltatókat e döntéséről.

(3)   A biztosítók dönthetnek úgy, hogy nem élnek az eltéréssel, és ehelyett teljesítik a 4. cikkben meghatározott, teljes körű statisztikai adatszolgáltatási követelményeket. Amennyiben valamely biztosító így dönt, az eltérések bármely későbbi igénybevétele esetét be kell szereznie az érintett NKB előzetes jóváhagyását.

8. cikk

Az adatszolgáltatás határideje

(1)   A 2016-os év tekintetében az adatszolgáltatók az előírt negyedéves adatokat legkésőbb azon negyedév végét követő nyolc héttel, amely negyedévre az adatok vonatkoznak, továbbítják az érintett NKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság, vagy a helyi együttműködési megállapodásoknak megfelelően mindkettő részére. E határidő ezt követően évente egy héttel rövidül, és a 2019-ben véget érő negyedévek esetében öt hetet tesz majd ki.

(2)   A 2016-os év tekintetében az adatszolgáltatók az előírt éves adatokat legkésőbb azon év végét követő 20 héttel, amely évre az adatok vonatkoznak, továbbítják az érintett NKB vagy az érintett illetékes nemzeti hatóság, vagy a helyi együttműködési megállapodásoknak megfelelően mindkettő részére. E határidő ezt követően évente két héttel rövidül, és 2019-ben 14 hetet tesz majd ki.

9. cikk

Minimumelőírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok

(1)   Az adatszolgáltatók betartják a statisztikai adatszolgáltatási követelményeket, az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott minimumszabályokkal összhangban.

(2)   Az NKB-k a nemzeti követelményekkel összhangban meghatározzák és végrehajtják az adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-k gondoskodnak arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák az előírt statisztikai információk szolgáltatását, és lehetővé tegyék az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, a III. mellékletben meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.

10. cikk

Egyesülések, szétválások és szervezeti átalakítások

Egyesülés, szétválás vagy olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségeik teljesítésére, az érintett adatszolgáltatók tájékoztatják az érintett NKB-t, közvetlenül vagy a helyi együttműködési megállapodásoknak megfelelően az érintett illetékes nemzeti hatóságon keresztül, – amint az ilyen művelet végrehajtásának szándékát nyilvánosságra hozzák, azonban annak hatálybalépését megelőzően – az e rendeletben rögzített statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.

11. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az adatszolgáltatók által e rendelet szerint szolgáltatandó információk kötelező begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB ezen információk kötelező begyűjtésére, illetve ellenőrzésére vonatkozó jogának sérelme nélkül. Az NKB-k e jogosultságukat különösen akkor gyakorolják, ha valamely adatszolgáltató nem tesz eleget az adattovábbításra, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a revíziókra vonatkozó, az e rendelet III. mellékletében meghatározott minimumszabályoknak.

12. cikk

Első adatszolgáltatás

(1)   Az első adatszolgáltatás a 2016. első negyedévére vonatkozó negyedéves adatokkal és a 2016-ra vonatkozó éves adatokkal kezdődik.

(2)   A 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett biztosítók a 2016-os referenciaévtől kezdődően jelentenek éves adatokat. Emellett 2016 elejétől a biztosítók alszektorára vonatkozó statisztikák összeállítása érdekében e biztosítók 2016. első negyedévére a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban teljes adatkészletet jelentenek.

13. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2014. november 28-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)  HL C 427., 2014.11.28., 1. o.

(3)  Az Európai Központi Bank 1011/2012/EU rendelete (2012. október 17.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról (EKB/2012/24) (HL L 305., 2012.11.1., 6. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

(6)  Az Európai Központi Bank 1073/2013/EU rendelete (2013. október 18.) a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról (EKB/2013/38) (HL L 297., 2013.11.7., 73. o.).

(7)  Az Európai Központi Bank 1075/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról (EKB/2013/40) (HL L 297., 2013.11.7., 107. o.).

(8)  Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).


I. MELLÉKLET

STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

1. RÉSZ

Általános statisztikai adatszolgáltatási követelmények

1.

A tényleges adatszolgáltatói körnek negyedévente a következő statisztikai adatokat kell szolgáltatnia:

a)

értékpapíronkénti adatok az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok esetében;

b)

az ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírokra vonatkozó adatok, értékpapíronként vagy aggregált módon, instrumentum-/futamidő-kategóriák és szerződő felek szerinti bontásban;

c)

az értékpapíron kívüli eszközökre és forrásokra vonatkozó adatok, tételesen vagy aggregált módon, instrumentum-/futamidő-kategóriák és szerződő felek szerinti bontásban.

2.

Az aggregált adatokat állományként és – az érintett NKB utasításaival összhangban – az alábbiak alapján kell jelenteni: a) ár- és árfolyamváltozások miatti kiigazítások; vagy b) pénzügyi tranzakciók.

3.

Az euroövezeti tagállamok területén bejegyzett és rezidens biztosítóknak emellett évente a biztosítási díjakra, kárigényekre és jutalékokra vonatkozó adatokat is szolgáltatniuk kell, azonosítva a belföldön, illetve külföldi fióktelepeken keresztül végzett tevékenységeket, az Európai Gazdasági Térség (EGT) országai esetében országonkénti bontásban.

4.

Az érintett NKB részére értékpapíronkénti alapon szolgáltatandó adatokat az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok esetében a 2.1. táblázat, az ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírok esetében a 2.2. táblázat tartalmazza. Az aggregált negyedéves statisztikai adatszolgáltatási követelményeket az állományok esetében az 1a. és 1b. táblázat, az ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelések vagy a pénzügyi tranzakciók esetében a 3a. és 3b. táblázat tartalmazza. A biztosítási díjakra, kárigényekre és jutalékokra vonatkozó éves adatszolgáltatási követelményeket a 4. táblázat tartalmazza.

2. RÉSZ

Biztosítástechnikai tartalékok

1.

A biztosítástechnikai tartalékokat illetően, amennyiben az adatok közvetlenül nem azonosíthatók, az adatszolgáltatók az alábbiakban felsorolt negyedéves adatszolgáltatási követelmények céljára az érintett NKB – euroövezeti szinten meghatározott közös bevált gyakorlatokon alapuló – útmutatásaival összhangban közelítéseket vezetnek le:

a)

az eszközök tekintetében, az adatszolgáltató részére nem életbiztosítási technikai tartalékként fenntartott viszontbiztosítást nyújtó szervezet rezidens országára vonatkozó adatok (viszontbiztosítási megtérülések);

b)

a források tekintetében az alábbiakra vonatkozó adatok:

i.

a biztosítástechnikai tartalékokkal rendelkezők rezidens országa (élet és nem-élet külön), amelyet az azon tagállamokban rezidens biztosítók szolgáltatnak, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok);

ii.

nyugdíjjogosultságok, amelyek a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre vonatkoznak (befizetésekkel meghatározott, szolgáltatással meghatározott és hibrid rendszerek szerinti bontásban);

iii.

pénzügyi tranzakciók és/vagy átértékelési kiigazítások valamennyi előírt bontásra vonatkozóan, a 3a. és 3b. táblázatban foglaltaknak megfelelően.

2.

Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy az előírt információkat olyan adatokból vezetik le, amelyek tekintetében szükségesnek ítélik, hogy azokat e rész alkalmazásában az adatszolgáltatóktól megköveteljék.

3. RÉSZ

Adatszolgáltatási táblázatok

1a. táblázat

Negyedéves állományok

 

Összesen

Euroövezet

Külföld

Belföld

Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok

Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok

(országonkénti adatok)

Összesen

Az euroövezeten kívüli tagállamok

(országonkénti adatok)

Európai Unión kívüli főbb szerződő felek

(országonkénti adatok Brazília, Kanada, Kína, Hongkong, India, Japán, Oroszország, Svájc, USA esetében)

ESZKÖZÖK(F)

1.

Készpénz és betétek (ESA 2010: F.21 + F.22+F.29) – valós érték

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

ÖSSZEG

 

 

legfeljebb 1 év (lejáratig)

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

több mint 1 év (lejáratig)

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

1x.

Készpénz és betétek amelyből folyószámlabetétek (F.22)

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

1.

Készpénz és betétek (ESA 2010: F.21 + F.22 + F.29) – névérték

ÖSSZEG

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

2.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ESA 2010: F.3)

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

MPI-k által kibocsátott

 

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

legfeljebb 1 év (eredeti futamidő)

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

1 és 2 év között (eredeti futamidő)

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

több mint 2 év (eredeti futamidő)

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 év (lejáratig)

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

1-2 év között (lejáratig)

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

2-5 év között (lejáratig)

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

több mint 5 év (lejáratig)

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

 

 

 

 

 

 

3.

Hitelek (ESA 2010: F.4) – valós érték

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

ÖSSZEG

 

 

eredeti futamidő legfeljebb 1 év – valós érték

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

MPI-k részére

 

 

 

 

 

 

 

kormányzat részére

 

 

 

 

 

 

 

befektetési alapok részére

 

 

 

 

 

 

 

EPK-k részére

 

 

 

 

 

 

 

biztosítók részére

 

 

 

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak részére

 

 

 

 

 

 

 

NPV-k részére

 

 

 

 

 

 

 

házt. & HSNPI-k részére

 

 

 

 

 

 

 

eredeti futamidő 1-5 év között – valós érték

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

MPI-k részére

 

 

 

 

 

 

 

kormányzat részére

 

 

 

 

 

 

 

befektetési alapok részére

 

 

 

 

 

 

 

EPK-k részére

 

 

 

 

 

 

 

biztosítók részére

 

 

 

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak részére

 

 

 

 

 

 

 

NPV-k részére

 

 

 

 

 

 

 

házt. & HSNPI-k részére

 

 

 

 

 

 

 

eredeti futamidő több mint 5 év – valós érték

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

 

 

 

MPI-k részére

 

 

 

 

 

 

 

kormányzat részére

 

 

 

 

 

 

 

befektetési alapok részére

 

 

 

 

 

 

 

EPK-k részére

 

 

 

 

 

 

 

biztosítók részére

 

 

 

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak részére

 

 

 

 

 

 

 

NPV-k részére

 

 

 

 

 

 

 

házt. & HSNPI-k részére

 

 

 

 

 

 

 

lejáratig legfeljebb 1 év – valós érték

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

lejáratig legfeljebb 1-2 év – valós érték

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

lejáratig legfeljebb 2-5 év – valós érték

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

lejáratig több, mint 5 év – valós érték

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

3x.

Hitelek amelyből viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő betétgaranciák – valós érték

ÖSSZEG

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

3.

Hitelek (ESA 2010: F.4) – névérték

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

ÖSSZEG

 

 

eredeti futamidő legfeljebb 1 év – névérték

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

eredeti futamidő legfeljebb 1-5 év – névérték

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

eredeti futamidő több, mint 5 év – névérték

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

4.

Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51)

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

4a.

Tulajdoni részesedések amelyből tőzsdei részvények

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

ÖSSZEG

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

4b.

Tulajdoni részesedések amelyből nem tőzsdei részvények

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

ÖSSZEG

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

4c.

Tulajdoni részesedések amelyből egyéb tulajdoni részesedések

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

ÖSSZEG

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

5.

Befektetési jegyek/ egységek (ESA 2010: F.52)

ÖSSZEG

ÖSSZEG

ÖSSZEG

 

ÖSSZEG

 

 

5a.

PPA befektetési jegyek/egységek

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

5b.

Nem pénzpiaci befektetési jegyek/egységek

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

6.

Származtatott pénzügyi eszközök (ESA 2010: F.7)

 

 

 

 

 

 

 

7.

Nem-életbiztosítási technikai tartalékok (ESA 2010: F.61)  (1)

ÖSSZEG

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

8.

Nem pénzügyi eszközök (ESA 2010: AN)

 

 

 

 

 

 

 

9.

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

10.

Eszközök összesen

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

ÖSSZEG
Részletesebb bontásokból levezethető rovatok

E táblázatban használt rövidítések: MPI = monetáris pénzügyi intézmény; EPK = egyéb pénzügyi közvetítő; NPV = nem pénzügyi vállalat; házt. = háztartás; HSNPI = háztartásokat segítő nonprofit intézmény


1b. táblázat

Negyedéves állományok  (2)

 

Összesen

Euroövezet

Külföld

Belföld

Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok

Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok

(országonkénti adatok)

Összesen

Nem résztvevő tagállamok

(országonkénti információk)

Európai Unión kívüli főbb szerződő felek

(országonkénti adatok Brazília, Kanada, Kína, Hongkong, India, Japán, Oroszország, Svájc, USA esetében)

FORRÁSOK (F)

1.

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (ESA 2010: F.3)

 

 

 

 

 

 

 

2.

Hitelek (ESA 2010: F.4)

 

 

 

 

 

 

 

monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) által kibocsátott (3)

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

nem MPI-k által kibocsátott (3)

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

2.x.

Hitelek amelyből viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő betétgaranciák

 

 

 

 

 

 

 

3.

Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51)

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

3a.

Tulajdoni részesedések amelyből tőzsdei részvények

 

 

 

 

 

 

 

3b.

Tulajdoni részesedések amelyből nem tőzsdei részvények

 

 

 

 

 

 

 

3c.

Tulajdoni részesedések amelyből egyéb tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 

 

 

4.

Biztosítástechnikai tartalékok (ESA 2010: F.6)  (4)

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

4.1.

Életbiztosítási technikai tartalékok

ÖSSZEG

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

ebből befektetési egységhez kötött

 

 

 

 

 

 

 

ebből nem befektetési egységhez kötött

 

 

 

 

 

 

 

ebből nyugdíjjogosultságok

ÖSSZEG

 

 

 

 

 

 

ebből befizetésekkel meghatározott rendszerek

 

 

 

 

 

 

 

ebből szolgáltatással meghatározott rendszerek

 

 

 

 

 

 

 

ebből hibrid rendszerek

 

 

 

 

 

 

 

4.2.

Nem-életbiztosítási technikai tartalékok

ÖSSZEG

 

ÖSSZEG

 

 

 

 

üzletág szerint

 

 

 

 

 

 

 

Egészségügyi kiadásokra vonatkozó biztosítás

 

Éves

 

Éves

 

Éves

Éves

Jövedelemvédelmi biztosítás

 

Éves

 

Éves

 

Éves

Éves

Munkavállalóknak nyújtott kártérítésre vonatkozó biztosítás

 

Éves

 

Éves

 

Éves

Éves

Gépjármű-felelősségbiztosítás

 

Éves

 

Éves

 

Éves

Éves

Egyéb gépjármű-biztosítás

 

Éves

 

Éves

 

Éves

Éves

Tengeri, légi és szállítmánybiztosítás

 

Éves

 

Éves

 

Éves

Éves

Tűzre és egyéb vagyoni károkra vonatkozó biztosítás

 

Éves

 

Éves

 

Éves

Éves

Általános felelősségbiztosítás

 

Éves

 

Éves

 

Éves

Éves

Hitel- és kezességbiztosítás

 

Éves

 

Éves

 

Éves

Éves

Jogvédelmi biztosítás

 

Éves

 

Éves

 

Éves

Éves

Segítségnyújtás

 

Éves

 

Éves

 

Éves

Éves

Különböző pénzügyi veszteségek

 

Éves

 

Éves

 

Éves

Éves

Viszontbiztosítás

 

Éves

 

Éves

 

Éves

Éves

5.

Származtatott pénzügyi eszközök (ESA 2010: F.7)

 

 

 

 

 

 

 

6.

Egyéb források

 

 

 

 

 

 

 

2. táblázat

Előírt értékpapíronkénti adatok

A 2.1. és a 2.2. táblázatban szereplő mezők adatait a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok”, „tulajdoni részesedések” és „befektetési jegyek/egységek” (a II. melléklet 1. részének A. táblázatában meghatározott) instrumentumkategóriába sorolt minden egyes értékpapír esetében jelenteni kell. A 2.1. táblázat azon értékpapírokra vonatkozik, amelyek rendelkeznek ISIN-kóddal, a 2.2. táblázat pedig az ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírokra.

2.1. táblázat

ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok állományai

Az egyes mezőkre vonatkozó adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően kell jelenteni:

1.

Az 1. mezőre vonatkozó adatokat jelenteni kell.

2.

Amennyiben az érintett NKB közvetlenül nem gyűjt értékpapíronkénti adatokat a pénzügyi tranzakciókról, a 2., 3. és 4. mező közül kettőre vonatkozóan adatokat kell jelenteni (vagyis a 2. és 3. mező; a 2. és 4. mező; vagy a 3. és 4. mező). Amennyiben a 3. mezőre vonatkozóan gyűjtik az adatokat, úgy a 3b. mezőre vonatkozóan is kell adatokat gyűjteni.

3.

Amennyiben az érintett NKB közvetlenül gyűjt értékpapíronkénti adatokat a pénzügyi tranzakciókról, a következő mezőkre vonatkozóan is kell adatokat jelenteni:

a)

5. mező; vagy 6. és 7. mező; és

b)

4. mező; vagy 2. és 3. mező.

4.

Az érintett NKB előírhatja, hogy az adatszolgáltatók a 8., 9., 10. és 11. mezőre vonatkozóan is jelentsenek adatokat.

Mező

Cím

1.

ISIN-kód

2.

Egységek száma vagy aggregált nominális összeg

3.

Ár

3b.

Jegyzés alapja

4.

Teljes összeg piaci értéken

5.

Pénzügyi tranzakciók

6.

Vásárolt értékpapírok

7.

Értékesített értékpapírok

8.

Az értékpapír nyilvántartásának pénzneme

9.

Egyéb volumenváltozások névértéken

10.

Egyéb volumenváltozások piaci értéken

11.

Portfólió-befektetés vagy közvetlen befektetés

2.2. táblázat

ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírok állományai

Az egyes mezőkre vonatkozó adatokat az alábbiak szerint kell jelenteni: vagy a) minden egyes értékpapírra; vagy b) tetszőleges számú értékpapírt egyetlen tételként aggregálva.

Az a) esetén a következő szabályok érvényesülnek:

1.

Az 1., 12., 13., 14. és 15. mezőre vonatkozó adatokat jelenteni kell.

2.

Amennyiben az érintett NKB közvetlenül nem gyűjt értékpapíronkénti adatokat a pénzügyi tranzakciókról, a 2., 3. és 4. mező közül kettőre vonatkozóan adatokat kell jelenteni (vagyis a 2. és 3. mező; a 2. és 4. mező; vagy a 3. és 4. mező). Amennyiben a 3. mezőre vonatkozóan gyűjtik az adatokat, úgy a 3b. mezőre vonatkozóan is kell adatokat gyűjteni.

3.

Amennyiben az érintett NKB közvetlenül gyűjt értékpapíronkénti adatokat a tranzakciókról, a következő mezőkre vonatkozóan is kell adatokat jelenteni:

a)

5. mező; vagy 6. és 7. mező; és

b)

4. mező; vagy 2. és 3. mező.

4.

Az érintett NKB előírhatja, hogy az adatszolgáltatók a 3b., 8., 9., 10. és 11. mezőre vonatkozóan is jelentsenek adatokat.

A b) esetén a következő szabályok érvényesülnek:

1.

A 4., 12., 13., 14. és 15. mezőre vonatkozó adatokat jelenteni kell.

2.

Vagy az 5., vagy a 10. és 16. mezőre vonatkozó adatokat egyaránt jelenteni kell.

3.

Az érintett NKB előírhatja, hogy az adatszolgáltatók a 8., 9. és 11. mezőre vonatkozóan is jelentsenek adatokat.

Mező

Cím

1.

Értékpapír-azonosító kód

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

3.

Ár

3b

Jegyzés alapja

4.

Teljes összeg piaci értéken

5.

Pénzügyi tranzakciók

6.

Vásárolt értékpapírok

7.

Értékesített értékpapírok

8.

Értékpapír nyilvántartásának pénzneme

9.

Egyéb volumenváltozások névértéken

10.

Egyéb volumenváltozások piaci értéken

11.

Portfólió-befektetés vagy közvetlen befektetés

12.

Instrumentum (pénzügyi tranzakció besorolással):

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.3)

tulajdoni részesedések (F.51)

ebből tőzsdei részvények (F.511)

ebből tőzsdén nem jegyzett részvények (F.512)

ebből egyéb tulajdoni részesedések (F.519)

befektetési jegyek vagy egységek (F.52)

13.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátási időpontja és lejárati időpontja. Ehelyett megadható a következő lejárati sávok szerinti bontás: eredeti futamidő legfeljebb egy év, egy és két év között, két évnél hosszabb, és hátralévő futamidő legfeljebb egy év, egy és két év között, két és öt év között, öt évnél hosszabb.

14.

Kibocsátó szektora vagy alszektora:

központi bank (S.121)

betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

pénzpiaci alapok (S.123)

befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével (S.124)

egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és nyugdíjpénztárak kivételével (ide nem értve az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő, pénzügyi közvetítő vállalkozásokat) + pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző vállalatok + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.125 kivéve FVC-k + S.126 + S.127)

értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő, pénzügyi közvetítő vállalkozások (az S.125 további bontása)

biztosítók (S.128)

nyugdíjpénztárak (S.129)

nem pénzügyi vállalatok (S.11)

kormányzat (S.13)

háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14 + S.15) (5)

15.

Kibocsátó országa

16.

Átértékelési kiigazítások

3a. táblázat

Negyedéves átértékelési kiigazítások vagy pénzügyi tranzakciók

 

Összesen

Euroövezet

Külföld

Belföld

Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok

Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok

(országonkénti adatok)

Összesen

Az euroövezeten kívüli tagállamok

(országonkénti adatok)

Európai Unión kívüli főbb szerződő felek

(országonkénti adatok Brazília, Kanada, Kína, Hongkong, India, Japán, Oroszország, Svájc, USA esetében)

ESZKÖZÖK (F)

1.

Készpénz és betétek (ESA 2010: F.21 + F.22 + F.29) – valós érték

 

 

 

 

 

 

 

legfeljebb 1 év (lejáratig)

 

 

 

 

 

 

 

több mint 1 év (lejáratig)

 

 

 

 

 

 

 

1x.

Készpénz és betétek amelyből folyószámlabetétek (F.22)

 

 

 

 

 

 

 

1.

Készpénz és betétek (ESA 2010: F.21 + F.22 + F.29) – névérték

 

 

 

 

 

 

 

2.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (ESA 2010: F.3)

 

 

 

 

 

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

 

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

kormányzat által kibocsátott

 

 

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

EPK-k által kibocsátott

 

 

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

biztosítók által kibocsátott

 

 

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

 

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

NPV-k által kibocsátott

 

 

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

 

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

legfeljebb 1 év (eredeti futamidő)

 

 

 

 

MINIMUM

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

1-2 év között (eredeti futamidő)

 

 

 

 

MINIMUM

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

több mint 2 év (eredeti futamidő)

 

 

 

 

MINIMUM

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

legfeljebb 1 év (lejáratig)

 

 

 

 

MINIMUM

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

1-2 év között (lejáratig)

 

 

 

 

MINIMUM

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

2-5 év között (lejáratig)

 

 

 

 

MINIMUM

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

több mint 5 év (lejáratig)

 

 

 

 

MINIMUM

 

 

MPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

kormányzat által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

EPK-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

biztosítók által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

NPV-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

házt. és HSNPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

MINIMUM

 

 

 

 

3.

Hitelek (ESA 2010: F.4) – valós érték

 

 

 

 

 

 

 

eredeti futamidő legfeljebb 1 év – valós érték

 

MINIMUM

MINIMUM

 

MINIMUM

 

 

MPI-k részére

 

 

 

 

 

 

 

kormányzat részére

 

 

 

 

 

 

 

befektetési alapok részére

 

 

 

 

 

 

 

EPK-k részére

 

 

 

 

 

 

 

biztosítók részére

 

 

 

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak részére

 

 

 

 

 

 

 

NPV-k részére

 

 

 

 

 

 

 

házt. & HSNPI-k részére

 

 

 

 

 

 

 

eredeti futamidő 1-5 év között – valós érték

 

MINIMUM

MINIMUM

 

MINIMUM

 

 

MPI-k részére

 

 

 

 

 

 

 

kormányzat részére

 

 

 

 

 

 

 

befektetési alapok részére

 

 

 

 

 

 

 

EPK-k részére

 

 

 

 

 

 

 

biztosítók részére

 

 

 

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak részére

 

 

 

 

 

 

 

NPV-k részére

 

 

 

 

 

 

 

házt. & HSNPI-k részére

 

 

 

 

 

 

 

eredeti futamidő több mint 5 év – valós érték

 

MINIMUM

MINIMUM

 

MINIMUM

 

 

MPI-k részére

 

 

 

 

 

 

 

kormányzat részére

 

 

 

 

 

 

 

befektetési alapok részére

 

 

 

 

 

 

 

EPK-k részére

 

 

 

 

 

 

 

biztosítók részére

 

 

 

 

 

 

 

nyugdíjpénztárak részére

 

 

 

 

 

 

 

NPV-k részére

 

 

 

 

 

 

 

házt. & HSNPI-k részére

 

 

 

 

 

 

 

lejáratig legfeljebb 1 év – valós érték

 

MINIMUM

MINIMUM

 

MINIMUM

 

 

lejáratig legfeljebb 1-2 év – valós érték

 

MINIMUM

MINIMUM

 

MINIMUM

 

 

lejáratig legfeljebb 2-5 év – valós érték

 

MINIMUM

MINIMUM

 

MINIMUM

 

 

lejáratig több, mint 5 év – valós érték

 

MINIMUM

MINIMUM

 

MINIMUM

 

 

3x.

Hitelek amelyből viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő betétgaranciák – valós érték

 

MINIMUM

MINIMUM

 

MINIMUM

 

 

3.

Hitelek (ESA 2010: F.4) – névérték

 

 

 

 

 

 

 

eredeti futamidő legfeljebb 1 év – névérték

 

MINIMUM

MINIMUM

 

MINIMUM

 

 

eredeti futamidő legfeljebb 1-5 év – névérték

 

MINIMUM

MINIMUM

 

MINIMUM

 

 

eredeti futamidő több, mint 5 év – névérték

 

MINIMUM

MINIMUM

 

MINIMUM

 

 

4.

Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51)

 

 

 

 

 

 

 

4a.

Tulajdoni részesedések amelyből tőzsdei részvények

 

 

 

 

MINIMUM

 

MINIMUM

MPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

kormányzat által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

EPK-k által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

biztosítók által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

NPV-k által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

4b.

Tulajdoni részesedések amelyből nem tőzsdei részvények

 

 

 

 

MINIMUM

 

MINIMUM

MPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

kormányzat által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

EPK-k által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

biztosítók által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

NPV-k által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

4c.

Tulajdoni részesedések amelyből egyéb tulajdoni részesedések

 

 

 

 

MINIMUM

 

MINIMUM

MPI-k által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

kormányzat által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

EPK-k által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

biztosítók által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

nyugdíjpénztárak által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

NPV-k által kibocsátott

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

MINIMUM

 

5.

Befektetési jegyek/ egységek (ESA 2010: F.52)

 

 

 

 

 

 

 

5a.

PPA befektetési jegyek/egységek

 

 

 

 

 

 

 

5b.

Nem pénzpiaci befektetési jegyek/egységek

 

MINIMUM

MINIMUM

 

MINIMUM

 

 

6.

Származtatott pénzügyi eszközök (ESA 2010: F.7)

 

 

 

 

 

 

 

7.

Nem-életbiztosítási technikai tartalékok (ESA 2010: F.61)  (6)

 

MINIMUM

MINIMUM

 

MINIMUM

 

 

8.

Nem pénzügyi eszközök (ESA 2010: AN)

MINIMUM

 

 

 

 

 

 

9.

Egyéb eszközök

 

 

 

 

 

 

 

10.

Eszközök összesen

 

 

 

 

 

 

 

E táblázatban használt rövidítések: MPI = monetáris pénzügyi intézmény; EPK = egyéb pénzügyi közvetítő; NPV = nem pénzügyi vállalat; házt.=háztartás; HSNPI=háztartásokat segítő nonprofit intézmény

Biztosítók adatszolgáltatása: a „MINIMUM” jelölésű mezők esetében az instrumentumkategóriákra vonatkozó adatokat nem tételes alapon gyűjtik. Az NKB-k kiterjeszthetik ezt a gyakorlatot a „MINIMUM” jelölést nem tartalmazó adatmezőkre is.


3b. táblázat

Negyedéves átértékelési kiigazítások vagy pénzügyi tranzakciók

 

Összesen

Euroövezet

Külföld

Belföld

Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok

Belföldön kívüli euroövezeti tagállamok

(országonkénti információk)

Összesen

Nem résztvevő tagállamok

(országonkénti információk)

Európai Unión kívüli főbb szerződő felek (az előző táblázatokra vonatkozó megjegyzések itt is érvényesek)

(országonkénti információk Brazília, Kanada, Kína, Hongkong, India, Japán, Oroszország, Svájc, USA esetében)

FORRÁSOK (F)

1.

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok (ESA 2010: F.3)

MINIMUM

 

 

 

 

 

 

2.

Hitelek (ESA 2010: F.4)

MINIMUM

 

 

 

 

 

 

monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) által kibocsátott (7)

 

 

 

 

 

 

 

nem MPI-k által kibocsátott (7)

 

 

 

 

 

 

 

2.x.

Hitelek amelyből viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő betétgaranciák

MINIMUM

 

 

 

 

 

 

3.

Tulajdoni részesedések (ESA 2010: F.51)

 

 

 

 

 

 

 

3a.

Tulajdoni részesedések amelyből tőzsdei részvények

 

 

 

 

 

 

 

3b.

Tulajdoni részesedések amelyből nem tőzsdei részvények

 

 

 

 

 

 

 

3c.

Tulajdoni részesedések amelyből egyéb tulajdoni részesedések

 

 

 

 

 

 

 

4.

Biztosítástechnikai tartalékok (ESA 2010: F.6)  (8)

 

 

 

 

 

 

 

4.1.

Életbiztosítási technikai tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

ebből befektetési egységhez kötött

MINIMUM

 

 

 

 

 

 

ebből nem befektetési egységhez kötött

 

 

 

 

 

 

 

ebből nyugdíjjogosultságok

MINIMUM

 

 

 

 

 

 

ebből befizetésekkel meghatározott rendszerek

 

 

 

 

 

 

 

ebből szolgáltatással meghatározott rendszerek

 

 

 

 

 

 

 

ebből hibrid rendszerek

 

 

 

 

 

 

 

4.2.

Nem-életbiztosítási technikai tartalékok

 

 

 

 

 

 

 

üzletág szerint

 

 

 

 

 

 

 

Egészségügyi kiadásokra vonatkozó biztosítás

 

 

 

 

 

 

 

Jövedelemvédelmi biztosítás

 

 

 

 

 

 

 

Munkavállalóknak nyújtott kártérítésre vonatkozó biztosítás

 

 

 

 

 

 

 

Gépjármű-felelősségbiztosítás

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb gépjármű-biztosítás

 

 

 

 

 

 

 

Tengeri, légi és szállítmánybiztosítás

 

 

 

 

 

 

 

Tűzre és egyéb vagyoni károkra vonatkozó biztosítás

 

 

 

 

 

 

 

Általános felelősségbiztosítás

 

 

 

 

 

 

 

Hitel- és kezességbiztosítás

 

 

 

 

 

 

 

Jogvédelmi biztosítás

 

 

 

 

 

 

 

Segítségnyújtás

 

 

 

 

 

 

 

Különböző pénzügyi veszteségek

 

 

 

 

 

 

 

Viszontbiztosítás

 

 

 

 

 

 

 

5.

Származtatott pénzügyi eszközök (ESA 2010: F.7)

MINIMUM

 

 

 

 

 

 

6.

Egyéb források

 

 

 

 

 

 

 

Biztosítók adatszolgáltatása: a „MINIMUM” jelölésű mezők esetében az instrumentumkategóriákra vonatkozó adatokat nem tételes alapon gyűjtik. Az NKB-k kiterjeszthetik ezt a gyakorlatot a „MINIMUM” jelölést nem tartalmazó adatmezőkre is.


4. táblázat

Éves biztosítási díjak, kárigények és jutalékok

 

Összesen (9)

 

 

 

Ebből: belföldi

Ebből: EGT-n belüli fióktelepek (országonként információk)

Ebből: EGT-n kívüli fióktelepek (összesen)

1.

Biztosítási díjak

 

 

 

 

2.

Kárigények

 

 

 

 

3.

Jutalékok

 

 

 

 


(1)  Ha az adatszolgáltató nincs olyan helyzetben, hogy közvetlenül azonosítani tudja a szerződő fél rezidens országát, levezethet közelítéseket, vagy jelenthet az érintett NKB által kért egyéb információkat annak érdekében, hogy az érintett NKB levezethesse a közelítéseket (az e rendelet I. mellékletének 2. részében foglaltaknak megfelelően).

(2)  Kivéve, ha éves gyakoriság került feltüntetésre.

(3)  A nem euroövezeti tagállamok esetében az „MPI-k” és „nem MPI-k” a „bankokra” és „nem bankokra” utalnak.

(4)  Ha az adatszolgáltató nincs olyan helyzetben, hogy közvetlenül azonosítani tudja az információt, levezethet közelítéseket, vagy jelenthet az érintett NKB által kért egyéb információkat annak érdekében, hogy az érintett NKB levezethesse a közelítéseket (az e rendelet I. mellékletének 2. részében foglaltaknak megfelelően). A nem euroövezeti tagállamok esetében az „MPI-k” és „nem MPI-k” a „bankokra” és „nem bankokra” utalnak.

(5)  Az érintett NKB előírhatja, hogy az adatszolgáltatók külön azonosítsák a „háztartások” (S.14) és a „háztartásokat segítő nonprofit intézmények” (S.15) alszektort.

(6)  Ha az adatszolgáltató nincs olyan helyzetben, hogy közvetlenül azonosítani tudja a szerződő fél rezidens országát, levezethet közelítéseket, vagy jelenthet az érintett NKB által kért egyéb információkat annak érdekében, hogy az érintett NKB levezethesse a közelítéseket (az e rendelet I. mellékletének 2. részében foglaltaknak megfelelően).

(7)  A nem euroövezeti tagállamok esetében az „MPI-k” és „nem MPI-k” a „bankokra” és „nem bankokra” utalnak.

(8)  Ha az adatszolgáltató nincs olyan helyzetben, hogy közvetlenül azonosítani tudja a szerződő fél rezidens országát, levezethet közelítéseket, vagy jelenthet az érintett NKB által kért egyéb információkat annak érdekében, hogy az érintett NKB levezethesse a közelítéseket (az e rendelet I. mellékletének 2. részében foglaltaknak megfelelően).

(9)  Az összeg magában foglalja a Szerződés 56. cikke szerinti szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlása során végzett üzleti tevékenységet.


II. MELLÉKLET

LEÍRÁSOK

1. RÉSZ

Az instrumentumkategóriák leírása

1.

Az A. táblázat az instrumentumkategóriák részletes standard leírását tartalmazza, amelyet a nemzeti központi bankoknak (NKB-k) e rendeletnek megfelelően át kell ültetniük nemzeti kategóriáikba. Sem a táblázatban szereplő egyes pénzügyi instrumentumok felsorolása, sem megfelelő leírásaik nem tekintendők kimerítőnek. A leírások az 549/2013/EU rendelettel kialakított számlák európai rendszerére (a továbbiakban: ESA 2010) hivatkoznak.

2.

Egyes instrumentumkategóriák esetében futamidő szerinti bontást kell megadni. Ez az alábbiakra vonatkozik:

a)

eredeti futamidő, vagyis a kibocsátáskori futamidő, ami a pénzügyi instrumentum azon rögzített élettartama, amely előtt nem váltható vissza, pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vagy amely előtt csak szankció mellett váltható vissza, pl. bizonyos típusú betétek; vagy

b)

hátralévő futamidő, vagyis a pénzügyi instrumentum fennmaradó élettartama az adatszolgáltatási időszak végén, amely előtt nem váltható vissza, pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, vagy amely előtt csak szankció mellett váltható vissza, pl. bizonyos típusú betétek.

3.

A pénzügyi követelések megkülönböztethetők aszerint, hogy átruházhatók-e vagy nem. Egy követelés akkor átruházható, ha tulajdonjoga azonnal átruházható az egyik félről a másikra átadás vagy forgatmányozás, illetve származtatott pénzügyi eszközök esetében ellenirányú ügylet kötése révén. Míg bármelyik pénzügyi instrumentummal lehet kereskedni, az átruházható instrumentumokat szervezett tőzsdén történő vagy „tőzsdén kívüli” (OTC) kereskedésre tervezték, azonban a tényleges kereskedés nem képezi az átruházhatóság szükségszerű feltételét.

A. táblázat

Az instrumentumkategóriák leírása a biztosítók eszközei és forrásai körében

ESZKÖZÖK

Instrumentumkategória

Főbb jellemzők leírása

1.

Készpénz és betétek

Forgalomban levő és fizetőeszközként használt euro- és külföldi bankjegyek és érmék állománya, amelyet a biztosítók a monetáris pénzügyi intézményeknél (MPI-k) történő betételhelyezésre használnak. Ez magában foglalhatja az egynapos betéteket, a lekötött betéteket, a felmondással visszaváltható betéteket, valamint a fordított repoügyletek vagy készpénzfedezet melletti értékpapír-kölcsönvétel alapján fennálló követeléseket.

1.1.

Átruházható betétek

Az átruházható betétek olyan betétek, amelyek általánosan használt fizetési eszközök útján, például átutalással és beszedéssel, vagy adott esetben hitelkártyával vagy betéti kártyával, elektronikuspénz-műveletekkel, csekkel és más hasonló módon más gazdasági szereplők részére történő fizetés érdekében közvetlenül átruházhatók, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül. Nem sorolandók az átruházható betétek közé azok a betétek, amelyek csak készpénzfelvételre használhatók és/vagy azok a betétek, amelyekből csak ugyanazon tulajdonos másik számláján keresztül lehet pénzeszközöket felvenni vagy átutalni.

2.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományai, amelyek az adósság tényét tanúsító, átruházható pénzügyi instrumentumok, amelyekkel általában másodlagos piacokon kereskednek. Ezekkel ellenirányú ügylet is köthető a piacon, és tulajdonosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azokat kibocsátó intézményben.

Ebbe az instrumentumkategóriába tartoznak:

az olyan értékpapír-állományok, amelyek tulajdonosuknak feltétlen jogot biztosítanak valamilyen rögzített vagy szerződésben meghatározott, kamatszelvény révén hozzáférhető jövedelemre és/vagy egy megállapított rögzített összegre, amely meghatározott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott dátumtól kezdődően jár,

azok a hitelek, amelyek átruházhatóvá válnak egy szervezett piacon, azaz a kereskedelem tárgyát képező hitelek, feltéve, hogy van bizonyíték a másodlagos piaci kereskedelemre, beleértve az árjegyzők meglétét is, és gyakori a pénzügyi eszköz árazása, például a vételi és eladási árfolyam különbözetének megadásával. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a hiteleket a 3. „Hitelek” instrumentumkategóriába kell sorolni (lásd még a „kereskedelem tárgyát képező hiteleket” ugyanebben a kategóriában),

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában fennálló alárendelt adósság (lásd még a „hitelek formájában fennálló, alárendelt kölcsöntőkét” a 3. „Hitelek” instrumentumkategóriában).

Az értékpapír-kölcsönzési műveletek alapján kölcsönbe adott vagy repomegállapodás alapján értékesített értékpapírok az eredeti tulajdonos mérlegében maradnak (és nem rögzítendők az ideiglenes megszerző mérlegében), amennyiben határozott kötelezettségvállalás történt a művelet visszafordítására, és nem csupán lehetőség van erre. Amennyiben az ideiglenes megszerző értékesíti a kapott értékpapírokat, ezt az értékesítést az értékpapírokkal végzett közvetlen tranzakciókként kell nyilvántartani, és az ideiglenes megszerző mérlegében az értékpapír-portfólió alatt negatív pozícióként kell rögzíteni.

3.

Hitelek

Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában ez a kategória a biztosítók által a hitelfelvevőknek kölcsönadott pénzeszközökből és a biztosítók által megszerzett hitelekből áll, amelyeket nem átruházható dokumentumok igazolnak, vagy amelyet nem igazolnak dokumentumok.

Ez az alábbi tételeket tartalmazza:

nem átruházható értékpapírok állományai: hitelviszonyt megtestesítő, olyan értékpapírok állományai, amelyek nem átruházhatók, és amelyekkel másodlagos piacokon nem lehet kereskedni,

kereskedés tárgyát képező hitelek: a de facto átruházhatóvá vált hiteleket a „hitelek” kategóriába kell besorolni, amennyiben nincs bizonyíték a másodlagos piaci kereskedelemre. Ellenkező esetben ezeket hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként (2. instrumentumkategória) kell besorolni,

hitelek formájában fennálló, alárendelt kölcsöntőke: a hitelviszonyt megtestesítő alárendelt értékpapírok a kibocsátó intézménnyel szembeni járulékos követelést biztosítanak, amelyet csak az összes, magasabb státusú követelés kielégítését követően lehet érvényesíteni, ami a tulajdoni részesedések egyes jellemzőivel ruházza fel azokat. Statisztikai célokra az alárendelt kölcsöntőkét az instrumentum jellegétől függően „hitelekként” vagy „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokként” kell besorolni. Amennyiben a biztosító által tartott, valamennyi formában fennálló alárendelt kölcsönt statisztikai célokra egyetlen adatként azonosítják, azt a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” kategóriába kell besorolni annak alapján, hogy az alárendelt kölcsön túlnyomó részben hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, nem pedig hitelek formájában áll fenn,

fordított repoügyletek vagy készpénzfedezet melletti értékpapír-kölcsönvétel alapján fennálló követelések: az adatszolgáltatók által meghatározott áron, ugyanazon vagy hasonló értékpapírok rögzített áron, meghatározott jövőbeli időpontban történő újbóli értékesítésére vonatkozó határozott kötelezettségvállalás mellett vásárolt értékpapírokért kifizetett készpénz ellentételezője, vagy készpénzfedezet mellett történő értékpapír-kölcsönvétel.

Ez a kategória nem tartalmazza a biztosítók által elhelyezett betétek formájában fennálló eszközöket (ezek az 1. kategóriába tartoznak).

3.1.

Viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő betétgaranciák

A viszontbiztosítók által a viszontbiztosítási tranzakciókban átadóként eljáró biztosítók javára fedezetként elhelyezett betétek.

4.

Tulajdoni részesedések

Vállalatokban vagy kvázivállalatokban fennálló tulajdonjogot megtestesítő pénzügyi eszközök. Az ilyen pénzügyi eszközök általában feljogosítják a tulajdonosaikat, hogy részesüljenek a vállalatok, illetve a kvázivállalatok nyereségéből és eszközeiből felszámolás esetén.

Ez a kategória a tőzsdei és a tőzsdén nem jegyzett részvényeket, valamint egyéb tulajdoni részesedéseket foglalja magában.

Az értékpapír-kölcsönzési műveletek alapján kölcsönbe adott vagy repomegállapodás alapján értékesített, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírokat a 2. „Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” kategóriának megfelelően kell kezelni.

4.1.

Tőzsdei részvények

Tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket egy tőzsdén jegyeznek. A tőzsde lehet elismert értékpapírtőzsde vagy a másodlagos értékpapírpiac valamilyen más formája. A tőzsdei részvényeket tőzsdén jegyzett részvényeknek is nevezik.

4.2.

Tőzsdén nem jegyzett részvények

A tőzsdén nem jegyzett részvények olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket nem jegyeznek tőzsdén.

4.3.

Egyéb tulajdoni részesedések

Az egyéb tulajdoni részesedések közé a tulajdoni részesedések mindazon formái tartoznak, amelyek nem tőzsdén jegyzett részvények és nem is tőzsdén nem jegyzett részvények.

5.

Befektetési jegyek/egységek

Ez a kategória az EKB-nek az MPI-k és a befektetési alapok statisztikai célú jegyzékében szereplő pénzpiaci alapok (PPA-k) és nem pénzpiaci befektetési alapok (vagyis a PPA-kon kívüli befektetési alapok) által kibocsátott jegyek vagy egységek állományait foglalja magában.

5.1.

PPA befektetési jegyek/egységek

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 2. cikkében meghatározott PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek/egységek állományai.

5.2.

Nem PPA befektetési jegyek/egységek

Az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 1. cikkében meghatározott PPA-któl különböző befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek/egységek állományai.

6.

Származtatott pénzügyi eszközök

A származtatott pénzügyi eszközök olyan pénzügyi eszközök, amelyek meghatározott pénzügyi eszközhöz, mutatóhoz vagy áruhoz kapcsolódnak, amelyek révén mintegy magukkal a pénzügyi kockázatokkal lehet a pénzügyi piacokon kereskedni.

Ebbe a kategóriába tartoznak:

az opciók,

az opciós utalványok,

a határidős tőzsdei ügyletek,

a tőzsdén kívüli határidős ügyletek,

a csereügyletek,

a hitelderivatívák.

A származtatott pénzügyi eszközöket a mérlegben bruttó alapon, piaci értéken kell kimutatni. A pozitív piaci értéket képviselő egyedi származtatott szerződéseket a mérleg eszközoldalán, a negatív piaci értéket képviselőket pedig a mérleg forrásoldalán kell nyilvántartani.

A származtatott szerződésekből eredő jövőbeni bruttó kötelezettségvállalásokat nem szabad a mérlegben kimutatni.

Ez a kategória nem tartalmazza azokat a származtatott pénzügyi eszközöket, amelyeket a nemzeti szabályok értelmében nem kell a mérlegben kimutatni.

7.

Nem-életbiztosítási technikai tartalékok

A biztosítóknak a viszontbiztosítókkal szembeni, élet-viszontbiztosításon és nemélet-viszontbiztosításon alapuló pénzügyi követelései.

8.

Nem pénzügyi eszközök

Tárgyi eszközök és immateriális eszközök a pénzügyi eszközök kivételével.

Ez a kategória a lakásokat, egyéb épületeket és építményeket, gépeket és gépi berendezéseket, értéktárgyakat, valamint a szellemi tulajdont képező termékeket, például számítógépes szoftvereket és adatbázisokat tartalmazza.

9.

Egyéb eszközök

Ez a mérleg eszközoldalán levő maradék kategória, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt eszközök”. Az NKB-k előírhatják az ezen kategóriába tartozó egyes alpozíciók jelentését. Az egyéb eszközök közé tartozhatnak:

az esedékes osztalékok,

az esedékes, felhalmozott bérleti díjak,

az esedékes viszontbiztosítási követelések,

a biztosító főtevékenységéhez nem kapcsolódó esedékes összegek.


FORRÁSOK

Instrumentumkategória

Főbb jellemzők leírása

10.

Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

A biztosító által kibocsátott, a tulajdoni részesedéstől eltérő értékpapírok, amelyek általában átruházható instrumentumok, és amelyekkel másodlagos piacokon kereskednek vagy velük ellenirányú ügylet köthető a piacon, és amelyek tulajdonosuknak nem biztosítanak tulajdonjogot az azt kibocsátó intézményben.

11.

Kapott hitelek

Azon összegek, amelyekkel a biztosító a hitelezőknek tartozik, az átruházható értékpapírok kibocsátásából eredő összegek kivételével. Ez a kategória az alábbiakat foglalja magában:

hitelek: a biztosítóknak nyújtott hitelek, amelyeket vagy át nem ruházható okiratok támasztanak alá, vagy amelyek okirattal nem igazoltak,

készpénzfedezet melletti repoügyletek és repo típusú ügyletek: a biztosító által meghatározott áron, ugyanazon (vagy hasonló) értékpapírok rögzített áron, meghatározott jövőbeli időpontban történő visszavásárlására vonatkozó határozott kötelezettségvállalás mellett értékesített értékpapírokért kapott készpénz ellentételezője. A biztosító által harmadik félre (az ideiglenes megszerzőre) átruházott értékpapírokért kapott összegeket ide kell sorolni, amennyiben határozott kötelezettségvállalás történt a művelet visszafordítására, és nem csupán lehetőség van erre. Ezt azt jelenti, hogy az ügylet alatt továbbra is a biztosító viseli az alapul szolgáló értékpapírokhoz kapcsolódó kockázatokat és élvezi a hasznokat,

értékpapír-kölcsönzésért kapott készpénzfedezet: a készpénzfedezet melletti értékpapír-kölcsönzési ügylet formájában ideiglenesen harmadik félre átruházott értékpapírokért kapott összegek,

az arany fedezet ellenében történő ideiglenes átruházásával járó ügyletek keretében kapott készpénzfedezet.

11.1.

Viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő betétgaranciák

Az átadó biztosítók által a viszontbiztosítóktól fedezetként kapott betétek.

12.

Tulajdoni részesedések

Lásd a 4. kategóriát.

12.1.

Tőzsdei részvények

Lásd a 4.1. kategóriát.

12.2.

Tőzsdén nem jegyezett részvények

Lásd a 4.2. kategóriát.

12.3.

Egyéb tulajdoni részesedések

Lásd a 4.3. kategóriát.

13.

Biztosítástechnikai tartalékok

A biztosító által a szerződői jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.

13.1.

Életbiztosítási technikai tartalékok

A biztosító által az életbiztosítási szerződők jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.

13.1.1

ebből befektetési egységhez kötött életbiztosítási technikai tartalékok

A biztosító által a befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződők jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege. A szerződőnek a befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés alapján fennálló jövőbeli követelései azon eszközcsoport teljesítményétől függenek, amelybe a szerződő pénzeszközeit befektették.

13.1.2

ebből nem befektetési egységhez kötött életbiztosítási technikai tartalékok

A biztosító által a nem befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződők jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege. A szerződőnek a nem befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés alapján fennálló jövőbeli követelései nem valamely meghatározott eszközcsoport teljesítményétől függnek.

13.1.3

ebből nyugdíjjogosultságok

A biztosító által a nyugdíjbiztosítási rendszerei jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege. Ez a kategória csak a foglalkoztatói nyugdíjrendszerekre vonatkozik. A munkaviszonyhoz nem kapcsolódó egyéni nyugdíjprogramok nem tartoznak ebbe a kategóriába.

13.1.3.1

nyugdíjjogosultságok, amelyből befizetésekkel meghatározott rendszerek

A biztosító által a befizetésekkel meghatározott rendszerhez tartozó szerződői jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.

A befizetésekkel meghatározott rendszerben a kifizetett juttatások a nyugdíjrendszer által megszerzett eszközök teljesítményétől függnek. A befizetésekkel meghatározott nyugdíjrendszer esetében a kötelezettséget az alap eszközeinek folyó piaci értéke képezi.

13.1.3.2

nyugdíjjogosultságok, amelyből szolgáltatással meghatározott rendszerek

A biztosító által a szolgáltatással meghatározott rendszerhez tartozó szerződői jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.

A szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszerben a rendszerben részt vevő munkavállalóknak ígért nyugdíjak szintjét egy előzetesen megállapított képlettel határozzák meg. A szolgáltatással meghatározott nyugdíjrendszer kötelezettsége megegyezik az ígért nyugdíjak jelenértékével.

13.1.3.3

nyugdíjjogosultságok, amelyből hibrid rendszerek

A biztosító által a befizetésekkel meghatározott és a szolgáltatással meghatározott rendszerek elemeit ötvöző rendszereihez tartozó szerződői jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.

13.2.

Nem-életbiztosítási technikai tartalékok

A biztosító által a nem-életbiztosítási kötvénnyel rendelkező szerződők jövőbeli biztosítási követelései kielégítése érdekében tartott tőke összege.

13.2.1

Egészségügyi kiadásokra vonatkozó biztosítás

Egészségügyi kiadásokra vonatkozó biztosítási kötelezettségek, amennyiben az alapul szolgáló üzleti tevékenységet nem az életbiztosításéhoz hasonló technikai alapon folytatják, a 13.2.3 üzletághoz tartozó kötelezettségek kivételével.

13.2.2

Jövedelemvédelmi biztosítás

Jövedelemvédelmi biztosítási kötelezettségek, amennyiben az alapul szolgáló üzleti tevékenységet nem az életbiztosításéhoz hasonló technikai alapon folytatják, a 13.2.3 üzletághoz tartozó kötelezettségek kivételével.

13.2.3

Munkavállalóknak nyújtott kártérítésre vonatkozó biztosítás

A munkahelyi balesetekhez és foglalkozási megbetegedésekhez kapcsolódó egészségbiztosítási kötelezettségek, amennyiben az alapul szolgáló üzleti tevékenységet nem az életbiztosításéhoz hasonló technikai alapon folytatják.

13.2.4

Gépjármű-felelősségbiztosítás

A szárazföldi gépjárművek használatából eredő valamennyi felelősséget (beleértve a fuvarozó felelősségét is) fedező biztosítási kötelezettségek.

13.2.5

Egyéb gépjármű-biztosítás

A szárazföldi gépjárművek (a sínpályához kötött járműveket is beleértve) minden károsodását vagy veszteségét fedező biztosítási kötelezettségek.

13.2.6

Tengeri, légi és szállítmánybiztosítás

A tengeri, tavi, folyami vagy csatornán használt hajók és légi járművek minden károsodását vagy veszteségét, valamint – tekintet nélkül a szállítás módjára – a szállítmány vagy poggyászok minden károsodását vagy veszteségét fedező biztosítási kötelezettségek. A légi járművek, valamint a hajók és más vízi járművek tengeren, tavon, folyamon vagy csatornán való használatából származó felelősséget (beleértve a fuvarozó felelősségét is) fedező biztosítási kötelezettségek.

13.2.7

Tűzre és egyéb vagyoni károkra vonatkozó biztosítás

A 13.2.5 és a 13.2.6 üzletág körébe tartozók kivételével a vagyontárgyakban bekövetkezett minden olyan kárt vagy veszteséget fedező biztosítási kötelezettségek, amelyet tűz, robbanás, elemi kár (beleértve a vihar, jégeső vagy fagy által okozottakat), atomenergia, földcsuszamlás és talajsüllyedés, valamint bármilyen más esemény, például lopás okozott.

13.2.8

Általános felelősségbiztosítás

A 13.2.4 és a 13.2.6 üzletág körébe tartozóktól eltérő minden egyéb felelősséget fedező biztosítási kötelezettségek.

13.2.9

Hitel- és kezességbiztosítás

A fizetésképtelenséget, exporthitelt, részletfizetési hitelt, jelzáloghitelt, mezőgazdasági hitelt, valamint közvetlen és közvetett kezességet és garanciát fedező biztosítási kötelezettségek.

13.2.10

Jogvédelmi biztosítás

Jogi költségeket és perköltségeket fedező biztosítási kötelezettségek.

13.2.11

Segítségnyújtás

Az utazás közben bajba került, otthonuktól vagy szokásos tartózkodási helyüktől távol lévő személyeknek történő segítségnyújtást fedező biztosítási kötelezettségek.

13.2.12

Különböző pénzügyi veszteségek

A foglalkoztatással összefüggő kockázatokat, a jövedelem elégtelenségét, a rossz időjárást, a nyereségkiesést, a folyó általános többletköltségeket, az előre nem látható üzleti többletköltségeket, a piaci érték veszteségét, a bérleti díj- vagy bevételkiesést, a fentieken kívüli egyéb közvetett üzleti veszteségeket, az egyéb (nem üzleti) pénzügyi veszteségeket, valamint a 13.2.1–13.2.11 üzletág körébe nem tartozó bármely egyéb nem-életbiztosítási kockázatot fedező biztosítási kötelezettségek.

13.2.13

Viszontbiztosítás

Viszontbiztosítási kötelezettségek.

14.

Származtatott pénzügyi eszközök

Lásd a 6. kategóriát.

15.

Egyéb források

Ez a mérleg forrásoldalán levő maradéktétel, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt források”. Az NKB-k előírhatják az ezen kategóriába tartozó egyes alpozíciók jelentését. Az egyéb források közé tartozhatnak:

nem a biztosító főtevékenységéhez kapcsolódó fizetendő összegek, vagyis a beszállítóknak járó összegek, adók, bérek, társadalombiztosítási járulékok stb.,

harmadik felekkel szembeni kötelezettségeket, vagyis nyugdíjakat, osztalékokat stb. képviselő céltartalékok,

készpénzfedezet nélküli értékpapír-kölcsönzésből eredő nettó pozíciók,

értékpapírokkal végzett tranzakciók jövőbeli elszámolása tekintetében fizetendő nettó összegek.

2. RÉSZ

Az értékpapíronkénti attribútumok leírása

B. táblázat

Az értékpapíronkénti attribútumok leírása

Mező

Leírás

Értékpapír-azonosító kód

Valamely értékpapírt egyedi módon azonosító kód, az NKB utasításainak megfelelően (például NKB azonosító szám, CUSIP, SEDOL).

Egységek száma vagy aggregált nominális összeg

Egy értékpapír egységeinek száma, illetve aggregált nominális összeg, ha az értékpapírral egységek helyett összegben kereskednek, a felhalmozott kamatok nélkül.

Ár

Egy értékpapír egységenkénti piaci ára, illetve az aggregált nominális összeg százaléka, ha az értékpapírral egységek helyett összegben kereskednek. E pozíció alatt az NKB-k a felhalmozott kamat jelentését is kérhetik.

Jegyzés alapja

Azt mutatja, hogy az értékpapírt százalékként vagy egységekben jegyzik.

Teljes összeg

Értékpapír teljes piaci értéke. Amennyiben az értékpapírokkal egységben kereskednek, ez az összeg megegyezik az értékpapírok száma és egységenkénti ára szorzatával. Amennyiben az értékpapírokkal egységek helyett összegben kereskednek, ez az összeg megegyezik az aggregált nominális összeg és a százalékban kifejezett ár szorzatával.

Az NKB-knak a felhalmozott kamat jelentését főszabály szerint e pozíció alatt, vagy külön kell előírniuk. Az NKB-k ugyanakkor mérlegelési jogkörükben a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó adatokat is kérhetnek.

Pénzügyi tranzakciók

Egy értékpapír vétele mínusz eladásának (értékpapírok az eszközoldalon) vagy kibocsátása mínusz visszavásárlásának (értékpapírok a forrásoldalon) összege, ügyleti értéken, euróban nyilvántartva.

Vásárolt értékpapírok

Egy értékpapír vételének összege ügyleti értéken nyilvántartva.

Értékesített értékpapírok

Egy értékpapír eladásának összege ügyleti értéken nyilvántartva.

Az értékpapír nyilvántartásának pénzneme

Az értékpapír árának és/vagy fennmaradó összegének kifejezésére használt pénznem ISO- vagy azzal egyenértékű kódja.

Egyéb volumenváltozások névértéken

A tartott értékpapír volumenének egyéb változásai, névértéken a névleges pénznemben/egységben vagy euróban.

Egyéb volumenváltozások piaci értéken

A tartott értékpapír volumenének egyéb változásai, piaci értéken, euróban.

Portfólió-befektetés vagy közvetlen befektetés

A befektetés funkciója a fizetésimérleg-statisztikákban (1) használt besorolása szerint.

Kibocsátó országa

A kibocsátó rezidens országa. A befektetési jegyek/egységek esetében a kibocsátó országa arra a helyre utal, ahol a befektetési alap rezidens, nem arra, ahol az alapkezelő.

3. RÉSZ

C. táblázat

A biztosítási díjak, kárigények és jutalékok leírása

Kategória

Leírás

Díjbevétel

A pénzügyi év során biztosítási szerződések tekintetében esedékes valamennyi összeget magában foglaló bruttó díjbevétel, függetlenül attól, hogy ezen összegek egészben vagy részben egy későbbi pénzügyi évre vonatkozhatnak.

Felmerült kárigények

A pénzügyi év tekintetében kifizetett kárigények és az adott pénzügyi évre a követelésekre képzett tartalék összege, mínusz az előző pénzügyi évre a követelésekre képzett tartalék.

Jutalékok

A biztosítók által a termékeik értékesítéséért más szervezeteknek fizetett szerzési költségek.

4. RÉSZ

Leírások szektor szerint

A standard szektor szerinti besorolást az ESA 2010 határozza meg. A D. táblázat e szektorok részletes leírását tartalmazza, amelyet az NKB-knak e rendeletnek megfelelően át kell ültetniük nemzeti besorolásaikba. Az azon tagállamok területén rezidens szerződő felek, amelyek pénzneme az euro, szektoruk szerint kerülnek azonosításra, az Európai Központi Bank (EKB) által vezetett statisztikai célú jegyzékekkel, valamint a szerződő felek statisztikai célú besorolására vonatkozóan az EKB „Monetary Financial Institutions and Markets Statistics Sector Manual: Guidance for the Statistical Classification of Customers” (A monetáris-pénzügyi intézményi és piaci statisztikai szektor kézikönyve: Útmutató az ügyfelek statisztikai besorolásához) című dokumentumában (2) rögzített útmutatással összhangban.

D. táblázat

Leírások szektor szerint

Szektor

Leírások

1.

MPI

Az MPI-ket az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 1. cikke határozza meg. Az MPI-szektort az NKB-k, az uniós jog meghatározása szerinti hitelintézetek, a PPA-k, a más pénzügyi intézmények, amelyek üzleti tevékenysége betéteknek és/vagy betétet lényegében helyettesítő eszközöknek az elfogadása az MPI-ktől különböző szervezetektől, valamint a legalábbis közgazdasági értelemben saját kockázatra történő hitelnyújtás és/vagy értékpapír-befektetés, valamint az olyan elektronikuspénz-kibocsátó intézmények alkotják, amelyek főtevékenysége elektronikuspénz-kibocsátás formájában történő pénzügyi közvetítés.

2.

Kormányzat

A kormányzati szektor (S.13) magában foglalja mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása (ESA 2010, 2.111–2.113 bekezdés).

3.

Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és nyugdíjpénztárak kivételével + nem pénzpiaci alapok + kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek + captive finanszírozók és pénzkölcsönzők

Az „egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével” alszektor (S.125) magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelynek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés, melynek keretében gazdasági egységekkel szemben olyan kötelezettségeket vállal, amelyet nem fizetőeszköz, betét (vagy a betéteket lényegében helyettesítő eszköz), illetve befektetési jegy testesít meg, valamint nem kapcsolódik biztosítási, nyugdíj- és szabványosított garancia-rendszerekhez. Az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40) meghatározása szerinti pénzügyi közvetítő vállalatok ebbe az alszektorba tartoznak (ESA 2010, 2.86–2.94 bekezdés).

A nem pénzpiaci alapokat az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38) 1. cikke határozza meg.

A „kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek” alszektor (S.126) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek maguk nem pénzügyi közvetítők, de fő tevékenységük pénzügyi közvetítéshez szorosan kapcsolódó tevékenység. Ez az alszektor tartalmazza továbbá azokat a vállalatközpontokat, amelyek leányvállalatai mind vagy többségükben pénzügyi vállalatok (ESA 2010, 2.95–2.97 bekezdés).

A „captive finanszírozók és pénzkölcsönzők” alszektor (S.127) magában foglalja az összes olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelyek nem foglalkoznak sem pénzügyi közvetítéssel, sem kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, és amelyek eszközeinek vagy forrásainak nagy része nem képezi gazdasági műveletek tárgyát a nyílt piacokon. Ez az alszektor magában foglalja az olyan holdingtársaságokat, amelyeknek leányvállalatok egy csoportja felett ellenőrzést biztosító tulajdoni részesedés van a tulajdonukban, és amelyek fő tevékenysége az, hogy a tulajdonukban tartják a csoportot anélkül, hogy bármilyen további szolgáltatást nyújtanának azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tőkéjét birtokolják, vagyis nem kezelnek vagy irányítanak más egységeket (ESA 2010, 2.98 és 2.99 bekezdés).

4.

Biztosítók

A biztosítókat e rendelet 1. cikke határozza meg.

5.

Nyugdíjpénztárak

A nyugdíjpénztárak alszektor (S.129) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a biztosított személyek társadalmi kockázatainak és szükségleteinek megosztása (társadalombiztosítás) keretében megvalósuló pénzügyi közvetítés. A nyugdíjpénztárak mint társadalombiztosítási rendszerek nyugdíjjövedelmet, valamint gyakran haláleseti és fogyatékossági juttatásokat is biztosítanak (ESA 2010, 2.105–2.110 bekezdés). A kormányzati szektorhoz tartozó társadalombiztosítási alapok nem tartoznak ide.

6.

Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektor (S.11) olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági egységekből áll, amelyek piaci termelők, és amelyek fő tevékenysége a javak előállítása és a nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása. Ez a szektor magában foglal nem pénzügyi kvázi vállalatokat is (ESA 2010, 2.45–2.50 bekezdés).

7.

Háztartások + a háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A „háztartások” szektor (S.14) az egyéneket és az egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt, mint fogyasztókat, másrészt, mint olyan vállalkozókat, akik piacra szánt javakat állítanak elő és pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők), feltéve, hogy a javak és szolgáltatások előállítását nem olyan elkülönült gazdasági egységek keretében végzik, amelyek kvázivállalatok. A szektorba tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő javakat vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat. A háztartások szektor tartalmazza azokat az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező egyéni vállalkozásokat és társas vállalkozásokat, amelyek piaci termelők, és nem kvázivállalatokként kezelendők (ESA 2010, 2.118–2.128 bekezdés).

A „háztartásokat segítő nonprofit intézmények” szektort (S.15) olyan nonprofit intézmények alkotják, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet folytatnak, és nem piaci magántermelők. Fő bevételi forrásuk a háztartásoktól mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeli és természetbeni hozzájárulások, a kormányzati kifizetések és a tulajdonból származó jövedelem (ESA 2010, 2.129 és 2.130 bekezdés).

5. RÉSZ

A pénzügyi tranzakciók és az átértékelési kiigazítások leírása e rendelet alkalmazásában

1.

A „pénzügyi tranzakciókat” az adott időszak végi adatszolgáltatási napokon fennálló állományok helyzete közötti különbségként azonosítják, amelyekből kiszűrik az (ár- és árfolyamváltozások miatti) „átértékelési kiigazítások” és az „átsorolások és egyéb kiigazítások” miatti változások hatásait. Az EKB-nak statisztikai információkra van szüksége a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatok összeállítása céljából az „átsorolások és egyéb kiigazításokkal” és az „ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelésekkel” járó kiigazítások formájában.

2.

Az „ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelések” az eszközök/források értékelésében bekövetkező változásokat tükrözik, amelyek az eszközök/források nyilvántartási vagy piaci árának változásából, vagy a devizában denominált eszközök és források euróban kifejezett értékét érintő árfolyamváltozásokból származnak. Az ár átértékelése figyelembe veszi az adott időszak végi állományok értékében időközben a nyilvántartási érték változásai miatt bekövetkezett változásokat (azaz az eszköztartási nyereséget/veszteséget). Az euróval szembeni, az adott időszak végén jelentkező árfolyamváltozások szintén változásokat idéznek elő a devizaeszközök/-források értékében, azok euróban való kifejezésekor. Mivel ezek a változások eszköztartási nyereséget/veszteséget képviselnek, és nem pénzügyi tranzakciókból erednek, ezeket a hatásokat ki kell szűrni a pénzügyi tranzakciós adatokból. Az „ár- és árfolyamváltozás miatti átértékelések” alapelvként szintén figyelembe veszik az eszközök/források körében végzett tranzakciókból származó értékelési változásokat (azaz a realizált nyereségre/veszteségre); mindazonáltal ebben a tekintetben eltérő nemzeti gyakorlatok léteznek.


(1)  Az Európai Központi Bank EKB/2011/23 iránymutatása (2011. december 9.) az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről (HL L 65., 2012.3.3., 1. o.).

(2)  2007. március, elérhető az EKB honlapján: https://www.ecb.europa.eu/.


III. MELLÉKLET

A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓI KÖR ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMSZABÁLYOK

Az adatszolgáltatóknak az alábbi minimumszabályoknak kell eleget tenniük az Európai Központi Bank (EKB) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítése érdekében.

1.

Az adattovábbításra vonatkozó minimumszabályok:

a)

az adatszolgáltatást időben és az érintett NKB által előírt határidőkön belül kell teljesíteni;

b)

a statisztikai jelentések formájának és formátumának meg kell felelnie az érintett NKB által előírt technikai adatszolgáltatási követelményeknek;

c)

az adatszolgáltatónak meg kell adnia egy vagy több kapcsolattartó elérhetőségét az érintett NKB-nak;

d)

be kell tartani az érintett NKB részére történő adattovábbításra vonatkozó technikai előírásokat;

e)

ha az érintett NKB előírja, az értékpapíronkénti adatszolgáltatás esetében az adatszolgáltató köteles az azon értékpapírok azonosításához szükséges további információk (például a kibocsátó neve, a kibocsátás napja) szolgáltatására, amelyek értékpapír-azonosító kódja hibás vagy nem nyilvános.

2.

A pontosságra vonatkozó minimumszabályok:

a)

a statisztikai információk helyessége érdekében: teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (például a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);

b)

az adatszolgáltatók legyenek képesek információkat szolgáltatni az átadott adatok által jelzett összes fejleményről;

c)

a statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük és nem tartalmazhatnak folyamatos és strukturális hiányosságokat; a meglevő hiányosságokat el kell ismerni és meg kell magyarázni az érintett NKB-nak, és amennyiben lehet, azokat a lehető leggyorsabban át kell hidalni;

d)

az adatszolgáltatóknak követniük kell az érintett NKB által az adatok technikai átadására vonatkozóan megadott dimenziókat, kerekítési szabályokat és tizedesjegy-beállításokat.

3.

A koncepcionális megfelelés minimumszabályai:

a)

a statisztikai információknak meg kell felelniük az e rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak;

b)

az e meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a gyakorlatban használt, illetve az e rendeletben foglalt mérték közötti különbségeket;

c)

az adatszolgáltatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a szolgáltatott adatok előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.

4.

A revíziókra vonatkozó minimumszabályok:

Be kell tartani az EKB és az érintett NKB-k által meghatározott revíziós irányelveket és eljárásokat. A rendszeres revíziótól eltérő revíziókhoz magyarázó megjegyzéseket kell fűzni.


Az oldal tetejére