EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz
Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Dokumentum 32006R1027
Regulation (EC) No 1027/2006 of the European Central Bank of 14 June 2006 on statistical reporting requirements in respect of post office giro institutions that receive deposits from non-monetary financial institution euro area residents (ECB/2006/8)
Az Európai Központi Bank 1027/2006/EK rendelete ( 2006. június 14. ) az euro-övezetben rezidens, nem monetáris pénzügyi intézményektől betéteket fogadó postai zsíróintézmények tekintetében a statisztikai adatszolgáltatás követelményeiről (EKB/2006/8)
Az Európai Központi Bank 1027/2006/EK rendelete ( 2006. június 14. ) az euro-övezetben rezidens, nem monetáris pénzügyi intézményektől betéteket fogadó postai zsíróintézmények tekintetében a statisztikai adatszolgáltatás követelményeiről (EKB/2006/8)
HL L 184., 2006.7.6., 12—24. o.
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
HL L 314M., 2007.12.1., 106—118. o.
(MT)
bolgár különkiadás: fejezet 10 kötet 007 o. 260 - 272
román különkiadás: fejezet 10 kötet 007 o. 260 - 272
horvát különkiadás: fejezet 01 kötet 008 o. 12 - 24
Már nem hatályos, Érvényesség vége: 31/12/2014; hatályon kívül helyezte: 32013R1074
6.7.2006 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 184/12 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1027/2006/EK RENDELETE
(2006. június 14.)
az euro-övezetben rezidens, nem monetáris pénzügyi intézményektől betéteket fogadó postai zsíróintézmények tekintetében a statisztikai adatszolgáltatás követelményeiről
(EKB/2006/8)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikkének (1) bekezdésére és 6. cikkének (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2533/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az Európai Központi Bank („EKB”) statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítése érdekében a nemzeti központi bankok („NKB-k”) közreműködésével jogosult statisztikai adatokat gyűjteni az adatszolgáltatói körtől, a Központi Bankok Európai Rendszere feladatainak ellátásához szükséges mértékben. A 2. cikk (2) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik továbbá, hogy a postai zsíróintézmények („POGI-k”) az adatszolgáltatói kör részét képezik annyiban, amennyiben az szükséges az EKB statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez többek között a monetáris és bankstatisztikák területén. |
(2) |
A monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i 2423/2001/EK (EKB/2001/13) európai központi banki rendeletet (2) a 2533/98/EK rendelet alapján fogadták el. A 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint a tényleges adatszolgáltatói kör a részt vevő tagállamok területén rezidens, monetáris pénzügyi intézményekből („MPI-k”) áll. |
(3) |
Az euroövezeti monetáris aggregátumok és ellentételezéseik főként a 2423/2001/EK (EKB/2001/13) rendelet alapján összegyűjtött MPI-mérlegadatokból származnak. Az euro-övezeti monetáris aggregátumok azonban nem csak az MPI-knek a központi kormányzaton kívüli, euro-övezetben rezidensekkel szemben fennálló monetáris kötelezettségeit tartalmazzák, hanem a központi kormányzatnak a központi kormányzaton kívüli, euro-övezetben rezidens nem MPI-kel szemben fennálló monetáris kötelezettségeit is. Ezért a központi kormányzat betéti kötelezettségeire és a központi kormányzat készpénzállományára, valamint az MPI-k által kibocsátott értékpapírokra vonatkozó információk gyűjtése jelenleg az Európai Központi Bank egyes statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről és a nemzeti központi bankok monetáris és bankstatisztika terén történő statisztikai adatszolgáltatására vonatkozó eljárásokról szóló, 2003. február 6-i EKB/2003/2 iránymutatás (3) alapján történik. |
(4) |
Néhány részt vevő tagállamban a POGI-k már nem tartoznak a központi kormányzati szektorba a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszerének („az ESA 95”) (4) alapján, és azok tevékenységét már nem korlátozzák betéteknek kizárólag a nemzeti kincstár számára történő fogadására, hanem saját számlájukra is gyűjthetnek betéteket. Ezért többé már nem lehetséges az ilyen betétekre vonatkozó statisztikai információknak az EKB/2003/2 iránymutatás keretében történő jelentése. |
(5) |
A betéteket gyűjtő POGI-k ebben a vonatkozásban az MPI-k által végzett tevékenységekhez hasonló tevékenységeket látnak el. Emiatt mindkét típusú jogalanyra hasonló statisztikai adatszolgáltatási követelményeknek kell vonatkozniuk annyiban, amennyiben az ilyen követelmények üzletvitelük vonatkozásában jelentőséggel bírnak. |
(6) |
Az ilyen harmonizált kezelés biztosítására, valamint a POGI-k által gyűjtött betétekre vonatkozó statisztikai információk rendelkezésre állásának garantálására ezért szükséges egy új rendelet elfogadása, ami adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő e jogalanyok számára, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
— |
a „részt vevő tagállam”, az „adatszolgáltatók” és a „rezidens” kifejezések jelentése megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott jelentéssel, |
— |
„POGI” a „nem pénzügyi vállalatok” szektorba (az ESA 95 S.11. szektorába) tartozó olyan postahivatal, amely a postai szolgáltatások kiegészítéseként betéteket gyűjt a nem MPI euro-övezeti rezidensektől abból a célból, hogy betéteseinek pénzátutalási szolgáltatásokat nyújtson. |
2. cikk
Tényleges adatszolgáltatók
(1) A tényleges adatszolgáltatói kör a részt vevő tagállamok területén rezidens POGI-kból áll.
(2) Az EKB Igazgatósága e rendelet alapján létrehozhatja és vezetheti a POGI-k listáját. Az NKB-k és az EKB e listát és annak frissített változatait az érintett POGI-k számára megfelelő módon (beleértve az elektronikus eszközök, internet útján vagy – az érintett POGI kérelmére – nyomtatott formában) teszik hozzáférhetővé. Ez a lista kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Ugyanakkor, amennyiben a lista legutóbbi hozzáférhető változata hibás, az EKB nem alkalmaz szankciót az olyan POGI-kkal szemben, amelyek jelentési kötelezettségeiknek nem kellőképpen tettek eleget annyiban, amennyiben az érintett POGI jóhiszeműen bízott a hibás listában.
(3) Az NKB-k mentességet engedélyezhetnek a POGI-knak a statisztikai információk e rendelet alapján történő jelentése alól, feltéve hogy az előírt statisztikai információkat más, rendelkezésre álló forrásokból már beszerezték. Az NKB-k kellő időben ellenőrzik e feltétel teljesülését annak érdekében, hogy bármely mentességet minden év kezdetétől számított hatállyal az EKB egyetértése mellett meg lehessen adni, illetve szükség esetén vissza lehessen vonni.
3. cikk
Statisztikai adatszolgáltatási követelmények
(1) A tényleges adatszolgáltatói körnek havi statisztikai információkat kell szolgáltatnia a hónap végi állományi mérlegéről azon részt vevő tagállam NKB-jának, amelyben a POGI rezidens.
(2) Az e rendelet alapján előírt statisztikai információk a POGI-k által saját számlára végzett üzleti tevékenységre vonatkoznak, és azokat részletesen az I. és II. melléklet határozza meg.
(3) Az e rendelet alapján kötelező statisztikai információkat az e rendelet III. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatokra meghatározott minimumszabályokkal összhangban kell jelenteni.
(4) Az NKB-k a nemzeti sajátosságokkal összhangban határozzák meg és hajtják végre a tényleges adatszolgáltatói kör által követendő adatszolgáltatási szabályokat. Az NKB-knak kell gondoskodniuk arról, hogy az ilyen adatszolgáltatási szabályok biztosítsák az e rendelet alapján kötelező statisztikai információk szolgáltatását, és hogy lehetővé tegyék a III. mellékletben az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatokra meghatározott minimumszabályok betartásának pontos ellenőrzését.
(5) Az egyesülés, szétválás vagy bármely más olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az érintett adatszolgáltatónak tájékoztatnia kell az illetékes NKB-t – amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül, és még kellő időben az egyesülés, szétválás vagy más szervezeti átalakítás hatálybalépését megelőzően – az e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.
4. cikk
Határidők
Az NKB-knak a 3. cikk (1) és (2) bekezdése szerint szolgáltatott statisztikai információkat a tárgyhónapot követő hónap végét követő 15. munkanap végéig kell elküldeniük az EKB részére. Az NKB-k döntik el, hogy milyen határidővel kérik az adatokat az adatszolgáltatóktól az említett határidő betartása érdekében.
5. cikk
Elszámolási szabályok
(1) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a POGI-k által az e rendelet szerinti adatszolgáltatás céljaira követett elszámolási szabályok azok, amelyeket a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelv (5) nemzeti jogba való átültetésekor, illetve bármely más vonatkozó nemzetközi előírásban határoztak meg, mindkét esetben annyiban, amennyiben azok a POGI-kra vonatkoznak. Az egyes részt vevő tagállamokban érvényes számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások hatályának sérelme nélkül statisztikai célokból az összes pénzügyi eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni.
(2) A betéti kötelezettségeket és hiteleket a hónap végén még fennálló névértéken és bruttó összegben kell jelenteni. Névérték az a tőkeösszeg, amit az adós a szerződés alapján köteles visszafizetni a hitelezőnek.
(3) Az NKB-k lehetővé tehetik a céltartalékkal fedezett hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron, feltéve hogy az ilyen adatszolgáltatási gyakorlatokat valamennyi rezidens adatszolgáltató követi, és azok szükségesek a hitelek statisztikai értékelésével kapcsolatos folyamatosság fenntartása érdekében, tekintettel a 2005 januárját megelőző időszakokra jelentett adatokra.
6. cikk
Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés
Az adatszolgáltatók által e rendeletben megfogalmazott statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek betartásával kötelezően benyújtandó információk begyűjtésére, illetve azok ellenőrzésére vonatkozó jogosultságot az NKB-k gyakorolják, az EKB e jogosultságok gyakorlására vonatkozó jogának sérelme nélkül. E jogosultságot különösen akkor kell gyakorolni, ha a tényleges adatszolgáltatók körébe tartozó valamely POGI nem teljesíti az e rendelet III. mellékletében az adatátvitelre, az adatok pontosságára, a koncepcionális megfelelésre és a felülvizsgálatokra meghatározott minimumszabályokat.
7. cikk
Záró rendelkezések
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon lép hatályba.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2006. június 14-én.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Jean-Claude TRICHET
(1) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.
(2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o. A legutóbb a 2181/2004/EK (EKB/2004/21) rendelettel (HL L 371., 2004.12.18., 42. o.) módosított rendelet.
(3) HL L 241., 2003.9.26., 1. o. A legutóbb az EKB/2005/4 iránymutatással (HL L 109., 2005.4.29., 6. o.) módosított iránymutatás.
(4) Amint azt az Európai Unió Tanácsa a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK rendeletében (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.) elfogadta. A legutóbb az 1267/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 180., 2003.7.18., 1. o.) módosított rendelet.
(5) HL L 372., 1986.12.31., 1. o.
I. MELLÉKLET
II. MELLÉKLET
A STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEKRE VONATKOZÓ FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Általános meghatározások
Statisztikai alkalmazásban a POGI-k összevontan kezelik (konszolidálják) az azonos ország területén belüli összes telephelyük (a bejegyzett székhely vagy központi ügyvezetés helye és/vagy a fióktelep) üzleti tevékenységét. Statisztikai célokból az országhatárokon túlnyúló konszolidálás nem megengedett.
Ha egy anyavállalat és annak leányvállalatai azonos ország területén letelepedett POGI-k, az anyavállalat statisztikai jelentéseiben kezelheti összevontan az ilyen leányvállalatok üzleti tevékenységét. A leányvállalatok önállóan bejegyzett jogi személyek, amelyekben egy másik jogi személy többségi vagy kizárólagos részesedéssel rendelkezik, ugyanakkor a fióktelepek nem bejegyzett (önálló jogi személyiséggel nem rendelkező) jogalanyok, és teljes egészében az anyavállalat tulajdonában állnak.
Ha egy POGI fióktelepekkel rendelkezik egy másik részt vevő tagállam területén, egy adott részt vevő tagállamban levő bejegyzett székhelyének vagy a központi ügyvezetés helyének valamennyi ilyen fióktelep irányában fennálló pozícióit a másik részt vevő tagállamban rezidens szervezetek irányában fennálló pozícióknak kell tekintenie. Viszont egy adott részt vevő tagállamban levő fióktelepeknek a másik tagállam területén levő bejegyzett székhelye vagy a központi ügyvezetés helye, vagy ugyanezen intézmény másik tagállam területén levő többi fióktelepe felé fennálló pozícióit úgy kell tekintenie, mint egy másik részt vevő tagállamban rezidens szervezetek irányában fennálló pozíciókat.
Ha egy POGI a részt vevő tagállamok területén kívül fióktelepekkel rendelkezik, az egy adott részt vevő tagállamban levő bejegyzett székhelynek vagy a központi ügyvezetés helyének az összes ilyen fióktelep irányában fennálló pozícióit külföldön rezidens szervezetek irányában fennálló pozícióknak kell tekintenie. Viszont egy adott részt vevő tagállamban található fióktelepnek a részt vevő tagállamok területén kívül bejegyzett székhely, vagy a központi ügyvezetés helye irányában vagy ugyanezen intézmény részt vevő tagállamok területén kívül levő többi fióktelepe felé fennálló pozícióit úgy kell tekintenie, mint külföldön rezidens szervezetek irányában fennálló pozíciókat.
Az offshore pénzügyi központokban letelepedett POGI-kat statisztikailag azon területek rezidens szervezeteinek tekintik, amelyeken belül e központok találhatók.
A szektorok meghatározása
Az ESA 95 a szektorbesorolás alapjául szolgál. A részt vevő tagállamok területén belüli POGI-ügyfeleket hazai szektoruk vagy intézményi besorolásuk szerint kell azonosítani, az MPI-k statisztikai célú jegyzékének megfelelően, valamint összhangban a Money and Banking Statistics Sector Manual („Guidance for statistical classification of customers”) című EKB-kiadványban található, az ügyfelek statisztikai besorolására vonatkozó irányelvvel, amely a lehető legpontosabban követi az ESA 95-nek megfelelő besorolási elveket.
Az „MFIs” az alábbi szektorokból és alszektorokból állnak:
— monetáris pénzügyi intézmények (MPI): a közösségi joganyagban meghatározott rezidens pénzügyi intézmények, továbbá más rezidens intézmények, amelynek üzleti tevékenysége betétek és/vagy betétek közeli helyettesítőinek gyűjtése MPI-nek nem minősülő jogalanyoktól, és hitelek nyújtása saját számlára (legalább gazdasági értelemben), és/vagy értékpapírokba történő befektetés,
— hitelintézetek: a közösségi jog (1) meghatározása szerint a) olyan vállalkozás, amelynek üzleti tevékenysége ügyfelektől betétek és más visszafizetendő pénzalapok elfogadása (2) és saját kockázatára hitelek nyújtása; vagy b) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), értelmében vett elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
— központi bankok: a részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjai és az EKB,
— pénzpiaci alapok: azok a kollektív befektetési vállalkozások, amelyek befektetési egységei likviditási szempontból a betétek közeli helyettesítői, és amelyek elsődlegesen pénzpiaci instrumentumokba és/vagy a PPA-k befektetési jegyeibe/egységeibe és/vagy más, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű átruházható adósságinstrumentumokba és/vagy bankbetétekbe és/vagy olyan eszközökbe fektetnek be, amelyek megtérülési rátája megközelíti a pénzpiaci instrumentumok kamatának mértékét,
— egyéb monetáris pénzügyi intézmények: más rezidens pénzügyi intézmények, amelyek megfelelnek az MPI-kre vonatkozó meghatározásnak, függetlenül az általuk folytatott üzleti tevékenység jellegétől.
A tagállamok területén kívüli bankintézmények nem MPI, hanem inkább „bank” elnevezéssel szerepelnek hivatkozásokban. Hasonlóképpen a „nem MPI-k” kifejezés csak a tagállamokra vonatkozik; más országok esetében a „nem bankok” kifejezés megfelelő. A „nem MPI-k” az alábbi szektorokból és alszektorokból állnak:
— államháztartás: olyan rezidens egységek, amelyek elsősorban egyéni és kollektív fogyasztásra szánt nem piaci áruk és szolgáltatások előállításával és/vagy a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztásával foglalkoznak (ESA 95, 2.68–2.70. bekezdés),
— központi kormányzat: az állam központi közigazgatási szervei és egyéb központi szervek, amelyek hatásköre kiterjed a teljes gazdaság területére, a társadalombiztosítási alapok kezelésének kivételével (ESA 95, 2.71. bekezdés),
— tartományi kormányzat: önálló intézményi egységek, amelyek a központi kormányzat szintje alatti és a helyi önkormányzatok szintje feletti egyes kormányzati feladatköröket gyakorolnak, a társadalombiztosítási alapok kezelésének kivételével (ESA 95, 2.72. bekezdés),
— helyi önkormányzatok: olyan közigazgatási egységek, amelyek hatásköre a gazdaság területének csak egy helyi részére terjed ki, a társadalombiztosítási alapok helyi szervezetei kivételével (ESA 95, 2.73. bekezdés).
— társadalombiztosítási alapok: központi, állami és helyi intézményi egységek, amelyek alapvető tevékenysége szociális ellátások nyújtása (ESA 95, 2.74. bekezdés).
A többi, azaz az államháztartáson kívüli nem MPI rezidens szektorba az alábbiak tartoznak:
— egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők: nem monetáris pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok (a biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak kivételével), amelyek elsődleges üzleti tevékenysége források pénzügyi közvetítése nem készpénz, betétek és/vagy betétek közeli helyettesítői formájában az MPI-k körén kívül eső intézményi egységektől (ESA 95, 2.53–2.56. bekezdés). Ugyancsak ide tartozik valamennyi pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző pénzügyi vállalkozás és kvázivállalkozás, amelyek alapvetően pénzügyi kiegészítő tevékenységet végeznek (ESA 95, 2.57–2.59. bekezdés),
— biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak: nem monetáris pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok, amelyek alapvető tevékenysége a kockázatok közös vállalásával összefüggésben végzett pénzügyi közvetítés (ESA 95, 2.60–2.67. bekezdés),
— nem pénzügyi vállalatok: olyan vállalatok és kvázivállalatok, amelyek nem pénzügyi közvetítéssel, hanem elsődlegesen piaci áruk előállításával és nem pénzügyi szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak (ESA 95, 2.21–2.31. bekezdés),
— háztartások: egyének és egyének csoportjai, mint fogyasztók, kizárólag saját felhasználásra árukat és szolgáltatásokat, valamint piaci árukat és nem pénzügyi szolgáltatásokat előállítók, feltéve hogy tevékenységük nem egyezik meg a kvázivállalatokéval. Ide tartoznak a háztartásokat segítő azon nonprofit intézmények, amelyek nem piaci árukat állítanak elő és nem piaci szolgáltatásokat nyújtanak a háztartások meghatározott csoportjai számára (ESA 95, 2.75–2.88. bekezdés).
A belföldi területen kívüli, nem MPI partnerszervezetek szektorbesorolása tekintetében további útmutatás az EKB Money and Banking Statistics Sector Manual-ban található.
Az instrumentumkategóriák meghatározása
Az eszközök és kötelezettségek kategóriáinak meghatározása figyelembe veszi a különböző pénzügyi rendszerek tulajdonságait. Az eszközök és kötelezettségek egyes kategóriáinak bontása a kibocsátáskori futamidő szerint történik. A kibocsátáskori futamidő (eredeti futamidő) a pénzügyi instrumentum egy olyan kötött „élettartamát” jelenti, amelynek eltelte előtt az nem váltható vissza (pl. hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok), illetve amelynek letelte előtt csak valamely szankció terhe mellett váltható vissza (pl. a betétek egyes típusai). A felmondási idő megegyezik azon időtartammal, amely akkor kezdődik, amikor a pénzügyi instrumentum tulajdonosa értesítést küld az instrumentum visszaváltására irányuló szándékáról, és addig a napig tart, amikor a tulajdonos az instrumentumot szankció terhe nélkül készpénzre válthatja. A pénzügyi instrumentumokat csak akkor osztályozzák a felmondási idő hosszának megfelelően, ha nincs megállapodás szerinti lejárat.
Az alábbi táblázatok az instrumentumkategóriák részletes leírását tartalmazzák, amelyet az NKB-knak kell e rendeletnek megfelelően átalakítaniuk a saját országaik szintjén alkalmazható kategóriákra (4).
A havi összevont mérlegben szereplő instrumentumok kategóriáinak részletes leírása
ESZKÖZKATEGÓRIÁK
Kategória |
A főbb jellemzők leírása |
||||||||||||||||
|
A fizetésre általánosan használt forgalomban levő euro és külföldi bankjegyek és pénzérmék állománya |
||||||||||||||||
|
Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e tétel az adatszolgáltatók által a hitelfelvevők részére nyújtott pénzeszközöket jelenti, amelyek nem jelennek meg dokumentum formájában, vagy amelyeket egyetlen dokumentum képvisel (még akkor is, ha az már forgathatóvá vált). Magában foglalja a betétek formájában megjelenő eszközöket
Azon hitelek minősülnek rossz hiteleknek, amelyek esetében a visszafizetés határideje lejárt, vagy a hitel valamilyen egyéb okból bizonytalanná vált. Az NKB-k határozzák meg, hogy a rossz hiteleket a céltartalékkal együtt vagy anélkül tartják nyilván
Olyan értékpapírok, amelyek nem részvények vagy egyéb tulajdonosi részesedések, és amelyek nem forgathatók és nem értékesíthetők másodlagos értékpapírpiacokon (lásd még „eladható hitelek”)
A de facto forgathatóvá vált hiteleket az eszközök között a „hitelek” sorban kell kimutatni, feltéve hogy létüket továbbra is egyetlen dokumentum bizonyítja, és amelyeket főszabályként csak esetenként hoznak kereskedelmi forgalomba
Az alárendelt követelést megtestesítő instrumentumok a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státusú követelés (pl. betétek/hitelek) kielégítését követően lehet érvényesíteni, s ez a „részvények és egyéb tulajdonosi részesedések” tétel egyes jellemzőivel ruházza fel azokat. Statisztikai alkalmazásban az alárendelt követelést az instrumentum jellegének megfelelően kell kezelni, azaz vagy a „hitelek”, vagy a „nem részvény értékpapírok” sorban kell szerepeltetni, az instrumentum jellegének megfelelően. Amennyiben a POGI állományában levő alárendelt követelés valamennyi formáját a statisztikai nyilvántartás céljára jelenleg egyetlen számadat formájában azonosítják, ezt a számadatot a „nem részvény értékpapírok” sorban kell szerepeltetni azon az alapon, hogy az alárendelt követelés túlnyomórészt nem hitelek, hanem értékpapírok formájában jelenik meg
Az adatszolgáltatók által megvásárolt értékpapírok ellenében kifizetett készpénz ellentétele Az alábbi tételt nem szabad hitelként kezelni:
A vagyonkezelési alapon adott hitelek („vagyonkezelői hitelek/fiduciárius, azaz bizalmi hitelek”) olyan hitelek, amelyeket az egyik fél („fiduciárius ügylet kötelezettje”) nevében nyújtanak egy harmadik személy („kedvezményezett”) részéről. Statisztikai alkalmazásban a vagyonkezelői hiteleket nem kell nyilvántartani a fiduciárius ügylet kötelezettjének mérlegében, amennyiben a tőke tulajdonjogával kapcsolatos kockázatok és előnyök a kedvezményezettnél maradnak. A tőke tulajdonjogával kapcsolatos kockázatok és előnyök a kedvezményezettnél maradnak, ha: i. a kedvezményezett vállalja a hitellel járó kockázatot (azaz a fiduciárius ügylet kötelezettje csak a hitel adminisztratív kezeléséért felelős); vagy ii. a kedvezményezett befektetése a veszteségek ellen garantált, a fiduciárius ügylet kötelezettjének időközben történő felszámolása esetére (azaz a vagyonkezelési alapon adott hitel nem része a fiduciárius ügylet kötelezettje azon eszközeinek, amelyeket csőd esetén fel lehet osztani a hitelezők között) |
||||||||||||||||
|
Nem részvény vagy egyéb részesedés formájában megjelenő olyan értékpapírok állománya, amelyek forgathatók, és amelyekkel rendszerint másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve a piacon ezeket kompenzációs célokra lehet felhasználni, és birtoklásuk nem biztosít semmiféle tulajdonosi jogosultságot a kibocsátó intézménnyel szemben. E tételbe az alábbiak tartoznak:
|
||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
|
Ez az instrumentum a PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek állományát tartalmazza. A PPA-k olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyek befektetési egységei likviditási szempontból a betétek közeli helyettesítői, és amelyek elsősorban pénzpiaci instrumentumokba és/vagy a PPA-k befektetési jegyeibe és/vagy más, legfeljebb egy év hátralevő futamidejű átruházható értékpapírokba, és/vagy bankbetétekbe és/vagy a pénzpiaci eszközök után járó kamat mértékét megközelítő megtérülési ráta mellett fektetnek be |
FORRÁSKATEGÓRIÁK
Kategória |
A főbb jellemzők leírása |
||||||||||||||||
|
A forgatható értékpapírok kibocsátásából eredő tartozások kivételével az adatszolgáltatók hitelezőkkel szemben fennálló tartozásai. Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategóriát a következő összetevőkre kell bontani: egynapos betétek, megállapodás szerinti futamidejű betétek, felmondás alapján visszaváltható betétek és visszavásárlási megállapodások (repóügyletek) A „betétek” kategória magában foglalja a „hiteleket”, mint az MPI-k kötelezettségeit is. Fogalmilag a hitelek a POGI-k által elfogadott, nem „betétek” formájában megjelenő összegeket képviselik. Az ESA 95 a „hitelek” és a „betétek” között a kezdeményező fél szerint tesz különbséget (ha ez a kölcsönt felvevő fél, akkor hitelről, míg ha a kölcsönt nyújtó fél, akkor betétről van szó), bár a gyakorlatban e különbségtétel jelentősége az adott ország pénzügyi struktúrájának megfelelően változhat. Az adatszolgáltatási rendszeren belül a „hiteleket” nem ismerik el önálló kategóriának a mérleg forrásoldalán. Ehelyett, a hitelnek minősülő egyenlegeket megkülönböztethetetlenül a „betéti források” közé kell sorolni, kivéve ha azok forgatható instrumentumok formáját öltik. Mindez összhangban áll a „betéti források” korábban említett meghatározásával Az adatszolgáltatók által kibocsátott, nem forgatható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat általában a „betéti források” közé kell sorolni. Az instrumentumokat „nem forgatható”-ként lehet említeni olyan értelemben, hogy az ilyen értékpapírok tulajdonjogának átruházására korlátozások vonatkoznak, ami jelentheti azt, hogy ezeket nem lehet piacon forgalmazni, vagy – bár technikailag forgatható papírokról van szó – megfelelő szervezett piac hiányában ténylegesen nem lehet azokkal kereskedni. Ha az adatszolgáltatók által kibocsátott nem forgatható értékpapírok a későbbiekben forgathatóvá válnak, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet, akkor ezeket át kell sorolni a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” közé A származékos ügylet keretében létrehozott fedezeti betéteket a „betéti források” közé kell sorolni, ha ezek a POGI-knál letétbe helyezett készpénzzel biztosított kezességet testesítenek meg, ha ezeknek a letétbe tevő marad a tulajdonosa, és ha az ügylet lezárásakor ezeket a letétbe tevőnek kell visszafizetni. A jelenlegi piaci gyakorlat alapján az is javasolt, hogy az adatszolgáltató által kapott fedezeti betétet csak olyan mértékig kell a „betéti források” közé sorolni, amennyiben ezáltal a POGI továbbkölcsönzésre szabadon rendelkezésre álló tőkéhez jut. Ha a POGI által kapott fedezeti betétet tovább kell adni a származékok piaca egy másik résztvevőjének (pl. az elszámolóháznak), akkor elvileg csak azt a részt kell a „betéti kötelezettség”-ek közé sorolni, ami a POGI rendelkezésében marad. A jelenlegi piaci gyakorlat komplexitása megnehezítheti annak megállapítását, hogy a fedezeti betétek közül melyek azok, amelyeket ténylegesen vissza kell fizetni, mivel azonos számlán egymástól megkülönböztethetetlenül helyezik el a fedezeti betétek különböző típusait; illetve hogy melyek azok, amelyek a POGI-t a továbbkölcsönzésre rendelkezésre álló forrásokhoz juttatják. Ilyen esetekben elfogadható, ha az ilyen fedezetibetét-összegeket a „fennmaradó kötelezettségek” vagy a „betéti tartozások” közé sorolják, a nemzeti gyakorlatnak megfelelően A „pl. lízingszerződésekhez kapcsolódó, meghatározott rendeltetésű egyenlegek”-et a „megállapodás szerinti futamidejű betétek”, vagy a „felmondás alapján visszaváltható betétek” közé kell sorolni, a mögötte levő szerződésben megjelölt futamidőtől és egyéb rendelkezésektől függően A vagyonkezelői alapon kapott pénzösszegeket (betéteket) nem kell nyilvántartani a POGI-k statisztikai mérlegében (lásd a „vagyonkezelői alapon nyújtott hitelek” tételt a 2. kategóriában) |
||||||||||||||||
|
Olyan betétek, amelyek készpénzre átválthatók, és/vagy csekkel, fizetési meghagyással, terheléssel vagy más módon, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül átruházhatók. Az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett összegeket képviselő és akár „hardveralapú” elektronikus pénz (pl. előre kifizetett bankkártyák), akár a POGI-k által kibocsátott, „szoftveralapú” elektronikus pénz formájában megjelenő egyenlegeket e tételnél kell nyilvántartani. E tételbe nem tartoznak a nem átruházható betétek, amelyek technikailag ugyan azonnal visszavonhatók, azonban csak jelentős szankciók terhe mellett
|
||||||||||||||||
|
Olyan nem átruházható betétek, amelyeket nem lehet vagy csak bizonyos szankció megfizetése ellenében lehet egy megállapodás szerinti rögzített határidő előtt pénzre váltani. E tétel tartalmazza az olyan hatóságilag szabályozott takarékbetéteket is, amelyeknél a futamidőre vonatkozó szempont nem mérvadó (a „két éven túli” futamidősávba besorolt betétek). Az ismételt lekötésű pénzügyi termékeket a legkorábbi lejárat szerint kell besorolni. Bár a megállapodás szerinti futamidejű betétek esetében fennállhat az előzetes felmondás melletti korábbi visszaváltás lehetősége, illetve a betétet bizonyos szankció terhe mellett korábban vissza lehet váltani, azonban e jellemzők a besorolásnál nem minősülnek lényegesnek |
||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||
|
Megállapodás szerinti futamidő nélküli, át nem ruházható betétek, amelyeket nem lehet pénzre váltani egy előzetes olyan felmondási időszak nélkül, amelynek letelte előtt a készpénzre váltás nem, vagy csak szankció ellenében lehetséges. Ide tartoznak egyrészt azon betétek, amelyek – bár jogilag kérésre esetleg visszaválthatók – visszaváltására a nemzeti gyakorlatnak megfelelően csak egyes korlátozások és szankciók mellett kerülhet sor (a „legfeljebb három hónapos felmondással visszaváltható betétek” futamidősávba sorolt betétek), másrészt a felmondási idő vagy megállapodás szerinti futamidő nélküli befektetési számlák, amelyek azonban korlátozó lehívási rendelkezéseket tartalmaznak (a „három hónapon túli” futamidősávba tartoznak) |
||||||||||||||||
|
|
(1) A hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 126., 2000.5.26., 1. o.) 1. cikkének (1) bekezdése. A legutóbb a 2006/29/EK irányelvvel (HL L 70., 2006.3.9., 50. o.) módosított irányelv, és annak mindenkori esetleges módosítása.
(2) Ideértve a banki kötvények nagyközönség részére történő eladásából származó bevételt is.
(3) HL L 275., 2000.10.27., 39. o. Az irányelv annak mindenkori esetleges módosítása szerint.
(4) Vagyis e táblázatok nem az egyes pénzügyi instrumentumok jegyzékei.
III. MELLÉKLET
A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMSZABÁLYOK
Az adatszolgáltatóknak az alábbi minimumszabályoknak kell eleget tenniük az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek teljesítéséhez.
1. Adatátviteli minimumszabályok
a) |
A beszámolókat az NKB-khoz időben és az általuk előírt határidőkön belül kell eljuttatni; |
b) |
a statisztikai jelentések alaki-formai megjelenésének meg kell felelnie az NKB-k által létrehozott technikai adatszolgáltatási követelményeknek; |
c) |
meg kell nevezni az adatszolgáltatón belüli kapcsolattartó személy(eke)t; |
d) |
be kell tartani az NKB-k részére történő adatátvitelre vonatkozó műszaki előírásokat. |
2. Adatpontossági minimumszabályok
e) |
A statisztikai információknak helyesnek kell lenniük:
|
f) |
az adatszolgáltatóknak képesnek kell lenniük információk szolgáltatására az átadott adatok által jelzett összes fejleményről; |
g) |
a statisztikai információknak teljesnek kell lenniük: a meglevő hiányosságokat el kell ismerni és meg kell magyarázni az NKB-knak, és amennyiben lehet, azokat a lehető leggyorsabban át kell hidalni; |
h) |
a statisztikai információk nem tartalmazhatnak folyamatossági- és strukturális hiányosságokat; |
i) |
az adatszolgáltatóknak követniük kell az NKB-k által az adatok technikai átadására nézve megadott dimenziókat és tizedesjegy-beállításokat; |
j) |
az adatszolgáltatók kötelesek az NKB-k által megadott kerekítési gyakorlatot követni az adatok technikai átadásakor. |
3. Koncepcionális megfelelési minimumszabályok
k) |
A statisztikai információknak meg kell felelniük az e rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak; |
l) |
amennyiben fogalmilag lehetséges, az említett meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén az adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a gyakorlatban használt, illetve az e rendeletben foglalt mérték közötti különbségeket; |
m) |
az adatszolgáltatóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a jelentési időszakban szolgáltatott adatok előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait. |
4. A felülvizsgálatokra vonatkozó minimumszabályok
n) |
Be kell tartani az EKB és az NKB-k által meghatározott adat-felülvizsgálati irányelveket és eljárásokat. A rendszeres felülvizsgálatoktól eltérő felülvizsgálatokhoz magyarázó megjegyzéseket kell fűzni. |