32003O0016

Az európai központi bank iránymutatása

(2003. december 1.)

az euro-rendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló EKB/2000/7 iránymutatás módosításáról

(EKB/2003/16)

(2004/202/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 105. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 12.1. és 14.3. cikkeire a 3.1. cikk első francia bekezdésével, a 18.2. cikkel és a 20. cikk első bekezdésével együtt,

mivel:

(1) Az egységes monetáris politika elérése magával vonja azon eszközök és eljárások meghatározását, amelyeket az eurót bevezetett tagállamok (a továbbiakban: részt vevő tagállamok) nemzeti központi bankjaiból (NKB-k) és az Európai Központi Bankból (EKB) álló euro-rendszernek használnia kell annak érdekében, hogy e politika végrehajtása a részt vevő tagállamokban egységes módon történjen.

(2) Az EKB felhatalmazással rendelkezik az euro-rendszer egységes monetáris politikájának végrehajtása érdekében szükséges iránymutatások megalkotására, és az NKB-k kötelesek ezen iránymutatásokkal összhangban eljárni.

(3) Az euro-rendszer egységes monetáris politikája meghatározásának és végrehajtásának jelenlegi változásait megfelelően jelezni kell az euro-rendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, jelenleg hatályos EKB iránymutatás I. mellékletének kicserélésével.

(4) Az alapokmány 12.1. és 14.3. cikkével összhangban az EKB iránymutatásai a közösségi jog szerves részét képezik,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Az euro-rendszer egységes monetáris politikája végrehajtásának elvei, eszközei, eljárásai és követelményei

A 2002. március 7-i EKB/2002/2 irányelvvel [1] módosított, az euro-rendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatásnak [2]"Az egységes monetáris politika a harmadik szakaszban - Az euro-rendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak általános dokumentációja" című I. melléklete helyébe ezen iránymutatás "A monetáris politika végrehajtása az euro-övezetben - az euro-rendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló általános dokumentáció" című melléklete lép.

2. cikk

Ellenőrzés

Az NKB-k legkésőbb 2004. január 16-ig eljuttatják az EKB-nak azon szabályokat és eszközöket, amelyekkel meg kívánnak felelni ezen irányelvnek.

3. cikk

Záró rendelkezések

(1) Ennek az iránymutatásnak a részt vevő tagállamok NKB-jai a címzettjei.

(2) Ez az iránymutatás elfogadása után két nappal lép hatályba. Az 1. cikket 2004. március 8-ától kell alkalmazni.

(3) Ez az iránymutatás az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetésre kerül.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2003. december 1-jén.

az EKB Kormányzótanácsának nevében

az elnök

Jean-Claude Trichet

[1] HL L 185., 2002.7.15., 1. o.

[2] HL L 310., 2000.12.11., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A MONETÁRIS POLITIKA VÉGREHAJTÁSA AZ EURO-VEZETBEN

Az euro-rendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak általános dokumentációja

2004. február

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

1. A monetáris politika kereteinek áttekintése

1.1. A Központi Bankok Európai Rendszere

1.2. Az euro-rendszer célkitűzései

1.3. Az euro-rendszer monetáris politikai eszközei

1.3.1. Nyíltpiaci műveletek

1.3.2. Jegybanki rendelkezésre állás

1.3.3. Kötelező tartalék

1.4. Ügyfelek

1.5. Elfogadható fedezetek

1.6. A monetáris politika kereteinek módosításai

2. Ügyfelek

2.1. Az alkalmasság általános feltételei

2.2. Az ügyfelek kiválasztása gyorstenderekre és kétoldalú műveletekre

2.3. Szankciók az ügyfelek kötelezettségszegése esetén

2.4. Felfüggesztés vagy kizárás prudenciális okokból

3. Nyíltpiaci műveletek

3.1. Penziós műveletek

3.1.1. Általános szempontok

3.1.2. Elsődleges refinanszírozó műveletek

3.1.3. Hosszabb távú refinanszírozó műveletek

3.1.4. Finomhangoló penziós műveletek

3.1.5. Strukturális penziós műveletek

3.2. Egyszeri adásvételi (outright) ügyletek

3.3. EKB-adósságlevelek kibocsátása

3.4. Devizaswapok

3.5. Lekötött betétek gyűjtése

4. Jegybanki rendelkezésre állás

4.1. Aktív oldali rendelkezésre állás

4.2. Betéti rendelkezésre állás

5. Eljárások

5.1. Tendereljárás

5.1.1. Általános szempontok

5.1.2. Tendernaptár

5.1.3. Tenderek meghirdetése

5.1.4. A tenderajánlatok elkészítése és benyújtása

5.1.5. A tenderallokáció menete

5.1.6. A tendereredmények kihirdetése

5.2. Kétoldalú műveletekre vonatkozó eljárások

5.3. Elszámolási eljárások

5.3.1. Általános szempontok

5.3.2. Nyíltpiaci műveletek elszámolása

5.3.3. Napvégi zárás

6. Elfogadható fedezetek

6.1. Általános szempontok

6.2. Az elfogadható fedezetek első csoportja (Tier 1)

6.3. Az elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2)

6.4. A kockázatkezelés eszközei

6.4.1. Kockázatkezelési eszközök az első csoport esetében

6.4.2. Kockázatkezelési eszközök a második csoport esetében

6.5. Az elfogadható fedezetek értékelésének alapelvei

6.6. Az elfogadható fedezetek határokon átnyúló felhasználása

6.6.1. Központi bankok levelező banki modellje

6.6.2. Az értékpapír-elszámolási rendszerek közötti kapcsolatok

7. Kötelező tartalék

7.1. Általános szempontok

7.2. A kötelező tartalék hatálya alá tartozó intézmények

7.3. A kötelező tartalék meghatározása

7.4. A tartalékkötelezettség teljesítése

7.5. Adatszolgáltatás, visszaigazolás és a tartalékalap ellenőrzése

7.6. A kötelező tartalék kötelezettségek megszegése

1. Példák monetáris politikai műveletekre és eljárásokra

2. Glosszárium

3. Az ügyfelek kiválasztása monetáris politikai célokból végrehajtott devizapiaci intervenciós és devizaswapügyletekre

4. Az Európai Központi Bank rendelkezése a pénzügyi és bankstatisztikák készítéséről

5. Az euro-rendszer weboldalai

6. Az ügyfelek kötelezettségszegése esetén alkalmazandó eljárások és szankciók

1. A tender műveleti lépéseinek szokásos ütemezése

2. A gyorstender műveleti lépéseinek szokásos ütemezése

3. A központi bankok levelező banki modellje

4. Értékpapír-elszámolási rendszerek közötti kapcsolatok

1. Az euro-rendszer monetáris politikai műveletei

2. Elsődleges és hosszabb távú refinanszírozó műveletek szokásos üzletkötési napjai

3. Az euro-rendszer nyíltpiaci műveleteinek szokásos elszámolási napjai

4. Az euro-rendszer monetáris politikai műveleteiben elfogadható fedezetek

1. EKB-adósságlevelek kibocsátása

2. Devizaswapok

3. A tendereljárás műveleti lépései

4. Fix kamatú tenderek allokálása

5. Változó kamatú euro-tenderek allokálása

6. Változó kamatú devizaswaptenderek allokálása

7. Kockázatkezelési eszközök

8. Az első csoportba tartozó eszközök likviditási kategóriái

9. Az első csoportba tartozó elfogadható eszközökre alkalmazott "haircut"-ok ( %), valamint a fix kamatozású és kamatszelvény nélküli instrumentumok viszonya

10. Az első csoportba tartozó elfogadható inverz változó kamatozású eszközökre alkalmazott "haircut"-ok ( %)

11. Pótfedezeti felhívások számítása

12. A második csoport jegybankképes eszközeire alkalmazott "haircut"-ok mértékei

13. Tartalékalap és tartalékráták

14. A kötelező tartalékállomány kamatozásának kiszámítása

Rövidítések

ÁÉKBV | Átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások |

CET | Közép-európai idő (Central European time) |

CSD | Központi értékpapír-letétkezelő (Central Securities Depository) |

DVP | Szállítás fizetés ellenében (Delivery-versus-payment) |

ÉER | Értékpapír-elszámolási rendszer |

EGK | Európai Gazdasági Közösség |

EGT | Európai Gazdasági Térség |

EK | Európai Közösség |

EKB | Európai Központi Bank |

EPM | EKB fizetési mechanizmus (ECB payment mechanism) |

EU | Európai Unió |

FOP | Költségmentes (Free of payment) |

FRN | Változó kamatozású kötvény (Floating rate note) |

HI | Hitelintézet |

IDC | Napközbeni hitel (Intraday credit) |

ISIN | ISIN azonosító szám / nemzetközi értékpapír-azonosító szám/ (International securities identification number) |

KBER | Központi Bankok Európai Rendszere |

LBM | Központi bankok levelező banki modellje |

MPI | Monetáris pénzügyi intézmény |

MU | Monetáris Unió |

MUTO | Monetáris unió tagállama |

NKB | Nemzeti Központi Bank |

PPA | Pénzpiaci alap |

PPP | Pénzpiaci papír |

RoW | A külföld (Rest of the world) |

Strip | Külön kereskedés a kamattal és a tőkével (Separate trading of interest and principal) |

TARGET | Transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszer [Trans-European automated real-time gross settlement express transfer (system)] |

VIBER | Valós idejű bruttó elszámolási rendszer |

Bevezetés

Ez a dokumentum az euro-rendszer [1] Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa az "euro-rendszer" kifejezés használata mellett döntött, az azon szerveződésre utaló kifejezésként, amelyben a Központi Bankok Európai Rendszere eleget tesz alapfeladatainak. Azon tagállamok nemzeti központi bankjai tartoznak ide, amelyek, az Európai Közösséget és az Európai Központi Bankot létrehozó Szerződésnek megfelelően bevezették a közös valutát. által az egységes monetáris politika számára választott működési keretet mutatja be. Ennek a dokumentumnak, amely az euro-rendszer monetáris politikai eszközei és eljárásai jogi keretének egyik része, az a célja, hogy az euro-rendszer monetáris politikai eszközeinek és eljárásainak "alapdokumentuma" legyen, különösen annak érdekében, hogy az ügyfeleket ellássa az euro-rendszer monetáris politikai keretével kapcsolatos szükséges információkkal.

Az alapdokumentum önmagában az ügyfelekre jogokat nem ruház és kötelezettségeket sem ró. Az euro-rendszer és az ügyfelek között fennálló jogviszony megfelelő szerződéses, illetve szabályozási rendelkezéseken alapul.

Ez a dokumentum hét fejezetből áll: az 1. fejezet az euro-rendszer monetáris politikájának működési keretéről nyújt áttekintést. A 2. fejezet meghatározza az euro-rendszer monetáris politikai műveleteinek ügyfeleire vonatkozó feltételeket. A 3. fejezet leírja a nyíltpiaci műveleteket, míg a 4. fejezet az ügyfelek számára folyamatosan rendelkezésére álló műveleteket tartalmazza. Az 5. fejezet meghatározza a monetáris politikai műveletek végrehajtása során alkalmazott eljárásokat. A 6. fejezet a monetáris politikai műveletekben alkalmazott fedezetértékelés feltételeit határozza meg. A 7. fejezet az euro-rendszer kötelező tartalék rendszerének ismertetését tartalmazza.

A mellékletek tartalmaznak a monetáris politika működésére vonatkozó példákat, egy szószedetet, az euro-rendszer deviza-intervenciós műveleteiben ügyfelek kiválasztására vonatkozó kritériumokat, az Európai Központi Bank pénzügyi és bankstatisztikai adatszolgáltatási követelményeit, az euro-rendszer weboldalainak felsorolását, valamint a kötelezettségek nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárások és szankciók ismertetését.

1. FEJEZET

1. A MONETÁRIS POLITIKA KERETEINEK ÁTTEKINTÉSE

1.1. A Központi Bankok Európai Rendszere

A Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) az Európai Központi Bankból (EKB) és az Európai Unió (EU) tagállamainak nemzeti központi bankjaiból [2] Meg kell jegyezni, hogy a közös valutához az Európai Közösséget létrehozó szerződés (Szerződés) szerint nem csatlakozó tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris politikai hatáskörüket továbbra is megtartják az adott ország jogszabályaival összhangban, ezért nem vesznek részt az egységes monetáris politikai igazgatásban. (NKB) áll. A KBER tevékenységét az Európai Közösséget létrehozó Szerződéssel (Szerződés), valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Bank alapokmányával (KBER alapokmány) összhangban végzi. A KBER irányítását az EKB döntéshozó testületei végzik. Ebben a tekintetben az EKB Kormányzótanácsa felelős a monetáris politika kialakításáért, míg az Igazgatóság hatáskörébe tartozik a monetáris politikának a Kormányzótanács határozataival és iránymutatásaival összhangban történő végrehajtása. A lehetségesnek és megfelelőnek tartott mértékig, valamint a működés hatékonyságára törekedve, az EKB igénybe veszi a nemzeti központi bankok [3] E dokumentumban a "nemzeti központi bankok" kifejezés azon tagállamok nemzeti központi bankjaira vonatkozik, amelyek a Szerződésnek megfelelően bevezették a közös valutát. segítségét az euro-rendszer feladatainak részét képező műveletek végrehajtása során. Az euro-rendszer monetáris politikájával kapcsolatos műveleteket valamennyi tagállamban [4] E dokumentumban a "tagállam" kifejezés azon tagállamokra vonatkozik, amelyek a Szerződésnek megfelelően bevezették a közös valutát. azonos szabályok szerint kell végrehajtani.

1.2. Az euro-rendszer célkitűzései

A Szerződés 105. cikke értelmében az euro-rendszer elsődleges célja az árstabilitás fenntartása. Az árstabilitással kapcsolatos elsődleges célkitűzés sérelme nélkül, az euro-rendszer támogatja az Európai Közösség általános gazdaságpolitikáját is. A célok megvalósítása során az euro-rendszer a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban tevékenykedik, segítve az erőforrások hatékony elosztását.

1.3. Az euro-rendszer monetáris politikai eszközei

Céljai elérése érdekében az euro-rendszer egy monetáris politikai eszköztárral rendelkezik: az euro-rendszer nyíltpiaci műveleteket hajt végre, jegybanki rendelkezésre állást biztosít, valamint a hitelintézeteket az euro-rendszernél vezetett számláikon kötelező tartalék képzésére kötelezi.

1.3.1. Nyíltpiaci műveletek

A nyíltpiaci műveletek fontos szerepet játszanak az euro-rendszer monetáris politikájában a kamatlábak alakítása, a piac likviditási helyzetének kezelése, valamint a monetáris politika aktuális állapotának jelzése érdekében. Az euro-rendszernek öt eszköztípus áll rendelkezésére a nyíltpiaci műveletek végrehajtása során. A legfontosabb eszközfajta a penziós ügylet (amelynek alkalmazása visszavásárlási megállapodások vagy értékpapír-fedezet mellett történő hitelezés alapján történik). Ezenkívül az euro-rendszer szintén alkalmazza az egyszeri adásvételi (outright) ügyleteket, a kötvénykibocsátást, a devizaswapokat és a lekötött betétek gyűjtését. A nyíltpiaci műveleteket az EKB kezdeményezi, és egyúttal dönt az alkalmazandó eszközről, valamint a végrehajtás szabályairól. Ezek a műveletek tenderrel, gyorstenderrel vagy kétoldalú eljárással hajthatók végre [5] Az euro-rendszer nyíltpiaci műveleteinek végrehajtását szolgáló különböző eljárások, azaz a tender, a gyorstender és a kétoldalú eljárás leírását az 5. fejezet tartalmazza. A tender során az eredményhirdetés legkésőbb a pályázat meghirdetésétől számított 24 órán belül megtörténik. A tendereken a 2.1. szakaszban meghatározott feltételeket teljesítő valamennyi ügyfél részt vehet. A gyorstendert 1 órán belül végre kell hajtani. Az euro-rendszer a gyorstendert korlátozott számú résztvevővel is lebonyolíthatja. A "kétoldalú eljárás" azokat az eseteket jelenti, amikor az euro-rendszer tendereljárás nélkül hajt végre tranzakciót egy vagy néhány résztvevővel. A kétoldalú eljárások magukban foglalják a tőzsdén, illetve a piaci ügynökön keresztül végrehajtott műveleteket.. Az általuk szolgált céloktól, a gyakoriságuktól és az alkalmazott eljárásoktól függően az euro-rendszer nyíltpiaci műveletei az alábbi négy csoportba oszthatók (lásd az 1. táblázatot is):

- Az elsődleges refinanszírozó műveletek közé tartoznak a szokásos, likviditásbővítő penziós ügyletek, heti gyakorisággal és általában egyhetes lejárattal. Ezeket a műveleteket a nemzeti központi bankok tenderek útján végzik. Az elsődleges refinanszírozó műveletek kulcsfontosságú szerepet töltenek be abban, hogy az euro-rendszer nyíltpiaci műveleteinek célkitűzései megvalósuljanak, valamint a pénzügyi szektor refinanszírozását döntő részben ilyen műveletek biztosítják.

- A hosszabb távú refinanszírozó műveletek olyan likviditásbővítő penziós ügyletek, amelyek havi gyakorisággal és általában háromhavi lejárattal rendelkeznek. Ezeknek a műveleteknek a célja, hosszabb távú kiegészítő refinanszírozás nyújtása az ügyfelek részére, és végrehajtásuk a nemzeti központi bankok által kiírt tender útján történik. E műveletek esetében az euro-rendszer rendszerint nem kíván jelzéseket küldeni a piac felé, és normál piaci körülmények között kamatláb-elfogadóként jár el.

- A finomhangoló műveletek végrehajtása eseti alapon történik, és céljuk a piac likviditási helyzetének kezelése, valamint a kamatlábak alakítása, különösen a piac váratlan likviditás-ingadozásai által a kamatlábakra gyakorolt hatások enyhítése érdekében. A finomhangoló műveletek végrehajtása elsősorban penziós ügyletek formájában történik, de egyaránt végrehajthatók egyszeri adásvételi (outright) ügyletek, devizaswapok és lekötött betétek gyűjtése útján is. A finomhangoló műveletek során alkalmazott eszközöket és eljárásokat mindig a tranzakció adott típusához és a művelet által szolgált konkrét célkitűzéshez kell igazítani. A finomhangoló műveleteket a nemzeti központi bankok rendszerint gyorstender vagy kétoldalú eljárás alapján hajtják végre. Az EKB Kormányzótanácsa kivételes helyzetben dönthet úgy, hogy a szükséges kétoldalú finomhangoló műveleteket maga az EKB végzi el.

- Ezentúl az euro-rendszer végrehajthat strukturális műveleteket kötvények kibocsátása, penziós ügyletek és egyszeri adásvételi (outright) ügyletek útján. Ezekre a műveletekre akkor kerül sor, amikor az EKB az euro-rendszer strukturális helyzetét a pénzügyi szektorhoz kívánja igazítani (akár rendszeresen, akár esetenként). A penziós ügyletek és az adósságinstrumentumok kibocsátása formájában megvalósuló strukturális műveleteket a nemzeti központi bankok tender útján hajtják végre. Az egyszeri adásvételi (outright) ügyletek formájában megvalósuló strukturális műveletekre kétoldalú eljárások alapján kerül sor.

1.3.2. Jegybanki rendelkezésre állás

A jegybanki rendelkezésre állás az egynapos (O/N) likviditás bővítésére és szűkítésére szolgál, jelzi a monetáris politika általános helyzetét, illetve határt szab az egynapos (O/N) piaci kamatlábnak. Az ügyfelek számára két konstrukció áll rendelkezésre, amelyeket saját kezdeményezésükre vehetnek igénybe, feltéve hogy megfelelnek az üzleti feltételeknek (lásd az 1. táblázatot is):

- az ügyfelek az egynapos (O/N) likviditás biztosítására a nemzeti központi bankoktól szerezhetnek aktív oldali rendelkezésre állást elfogadható fedezetek ellenében. Rendes körülmények között az ügyfelek hitelhez való hozzáférése nem függ hitellimitektől vagy más korlátozásoktól, kivéve az elegendő fedezeti eszköz bemutatásának követelményétől. A betéti rendelkezésre állás kamatlába általában az egynapos (O/N) piaci kamatláb felső határát is jelzi,

- az ügyfelek betéti rendelkezésre állás igénybevételével egynapos (O/N) betétet helyezhetnek el a nemzeti központi bankoknál. Rendes körülmények között a konstrukciónak az ügyfelek által történő igénybevételére nem vonatkoznak betéti limitek vagy más korlátozások. A betét kamatlába általában az egynapos (O/N) piaci kamatláb alsó határát is jelzi.

A jegybanki rendelkezésre állást decentralizált formában a nemzeti központi bankok kezelik.

1.3.3. Kötelező tartalék

Az euro-rendszer kötelező tartalék rendszerét az euro-övezetben működő hitelintézetekre kell alkalmazni, és elsődleges célja a pénzpiaci kamatok stabilizálása, valamint strukturális likviditási szükséglet létrehozása (vagy bővítése). Az egyes hitelintézetek tartalékolási kötelezettségét mérlegtételeik arányában kell megállapítani. A kamatlábak stabilizálásának célja érdekében az euro-rendszer kötelező tartalék rendszere a hitelintézetek számára lehetővé teszi, hogy tartalékaikat átlagszámítással állapítsák meg. A tartalékolási követelménynek való megfelelés megállapítása a hitelintézetek által fenntartott átlagos napi tartalékállomány alapulvételével történik. A hitelintézetek kötelező tartalékállományára az euro-rendszer elsődleges refinanszírozó műveleteinek kamatlába szerint kell kamatot fizetni.

1.4. Ügyfelek

Az euro-rendszer monetáris politikájának keretei úgy kerültek kialakításra, hogy az ügyfelek minél szélesebb körének részvétele biztosított legyen. A KBER alapokmányának 19.1. cikke szerint a kötelező tartalékolási kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek jegybanki rendelkezésre álláshoz juthatnak, illetve tender útján részt vehetnek nyíltpiaci műveletekben. Az euro-rendszer korlátozott számú résztvevőt is kiválaszthat a finomhangoló műveletekben való részvételre. Az egyszeri adásvételi (outright) ügyletek esetében az ügyfelekre nem vonatkoznak előre meghatározott korlátok. A monetáris politikai célokból végzett devizaswapok végrehajtása aktív devizapiaci szereplőkkel történik. Az ilyen műveletekben részt vevők köre az euro-rendszer deviza intervenciós műveleteihez kiválasztott és az euro-övezetben levő intézményekre korlátozódik.

1.5. Elfogadható fedezetek

A KBER alapokmányának 18.1. cikke alapján az euro-rendszer valamennyi hitelezési műveletének (vagyis a likviditásbővítő műveleteknek) megfelelő fedezeten kell alapulnia. Az euro-rendszer műveleteihez a fedezeti eszközök széles körét fogadja el. Az elfogadható fedezeteknek, elsősorban az euro-rendszeren belüli megfontolásokból, két csoportja van: az "elfogadható fedezetek első csoportja (Tier 1)" és az "elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2)". Az elfogadható fedezetek első csoportjába (Tier 1) azok a forgalomképes adósságinstrumentumok tartoznak, amelyek megfelelnek az EKB által a teljes euro-övezetre meghatározott egységes alkalmassági feltételeknek. Az elfogadható fedezetek második csoportjába (Tier 2) olyan további, forgalomképes vagy nem forgalomképes eszközök tartoznak, amelyek a nemzeti pénzpiacok és bankrendszerek működése szempontjából különösen fontosak, és amelyekre vonatkozóan az alkalmassági feltételeket az EKB jóváhagyásával az egyes nemzeti központi bankok határozzák meg. A fenti két csoport között nincs különbségtétel az eszközök minősége vagy azoknak az euro-rendszer különböző típusú monetáris politikai műveleteire való alkalmassága szempontjából [kivéve, hogy az elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2) eszközöket az euro-rendszer rendszerint egyszeri adásvételi (outright) ügyleteknél nem használja]. Az euro-rendszer valamennyi hiteltípusához szükséges fedezetként szolgáló elfogadható fedezetek használhatók határokon átnyúló módon, központi bankok levelező banki modellje (LBM) az EU-s értékpapír-elszámolási rendszerek (ÉER-ek) között fennálló és elfogadott kapcsolatokon keresztül [6] Lásd a 6.6.1. és a 6.6.2. szakaszokat.. Az euro-rendszer monetáris politikai műveleteihez elfogadott összes eszköz alkalmazható a napközbeni hitelek fedezeti eszközeként is.

1.6. A monetáris politika kereteinek módosítása

Az EKB Kormányzótanácsa az euro-rendszer monetáris politikai műveletei végrehajtásának eszközeit, feltételeit, kritériumait és eljárásait bármikor megváltoztathatja.

1. TÁBLÁZAT

Az euro-rendszer monetáris politikai műveletei

Monetáris politikai műveletek | Tranzakciók típusa | Lejárat | Gyakoriság | Eljárás |

Likviditást bővítő | Likviditást szűkítő |

Nyíltpiaci műveletek

Elsődleges refinanszírozó műveletek | Penziós ügyletek | - | 1 hét | Hetente | Tender |

Hosszabb távú refinanszírozó műveletek | Penziós ügyletek | - | 3 hónap | Havonta | Tender |

Finomhangoló műveletek | Penziós ügyletekDevizaswapok | Penziós ügyletekLekötött betétek gyűjtéseDevizaswapok | Nem szabványos | Nem rendszeres | GyorstenderKétoldalú eljárás |

Egyszeri (outright) vétel | Egyszeri (outright) eladás | — | Nem rendszeres | Kétoldalú eljárás |

Strukturális műveletek | Penziós ügyletek | Kötvények kibocsátása | Szabványos/nem szabványos | Rendszeres és nem rendszeres | Tender |

Egyszeri (outright) vétel | Egyszeri (outright) eladás | - | Nem rendszeres | Kétoldalú eljárás |

Jegybanki rendelkezésre állás

Hitellehetőség | Penziós ügyletek | - | Egynapos (O/N) | Az ügyfél kezdeményezésére |

Betéti rendelkezésre állás | - | Betétek | Egynapos (O/N) | Az ügyfél kezdeményezésére |

2. FEJEZET

2. ÜGYFELEK

2.1. Az alkalmasság általános feltételei

Az euro-rendszer monetáris politikai műveleteiben ügyfeleknek alkalmassági feltételeknek kell megfelelniük [7] Az egyszeri adásvételi (outright) ügyletek esetében az ügyfelek körére nem vonatkoznak előre meghatározott korlátozások.. Ezek a követelmények úgy kerültek meghatározásra, hogy az euro-rendszer monetáris politikai műveleteiben az intézmények széles köre vehessen részt, az intézmények azonos bánásmódban részesüljenek az euro-övezet teljes területén, valamint biztosított legyen, hogy az ügyfelek megfelelnek egyes prudenciális és működési követelményeknek:

- Kizárólag az euro-rendszer kötelező tartalék rendszerének hatálya alá a KBER alapokmányának 19.1. cikke szerint tartozó intézmények minősülnek ügyfélnek. Az euro-rendszer kötelező tartalék rendszerével kapcsolatos kötelezettségek alól felmentett intézmények (lásd a 7.2. szakaszt) az euro-rendszer jegybanki rendelkezésre állása és a nyíltpiaci műveletek szempontjából nem tekinthetők ügyfélnek.

- Az ügyfeleknek rendezett pénzügyi helyzettel kell rendelkezniük, és legalább egy, a nemzeti hatóságok által gyakorolt, az EU-ban vagy az EGT-ben harmonizált felügyeleti forma hatálya alá kell tartozniuk [8] A hitelintézetek egységes felügyeletének alapja a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, HL L 126., 2000.5.26., 1. o., módosítva.. Ügyfélnek tekinthetők azonban a rendezett pénzügyi háttérrel rendelkező és a hasonló előírásokon alapuló, nem egységesített nemzeti felügyelet alá tartozó intézmények is, mint például az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli székhellyel rendelkező intézményeknek az euro-övezetben létrehozott fióktelepei.

- Az ügyfeleknek meg kell felelniük az adott tagállam nemzeti központi bankja (vagy az EKB) által alkalmazott megfelelő szerződéses vagy szabályozási rendelkezésekben meghatározott valamennyi működési feltételnek, ezáltal biztosítva az euro-rendszer monetáris politikai műveleteinek hatékony végrehajtását.

Ezek az általános alkalmassági feltételek az euro-övezet teljes területén egységesek. Az alkalmasság általános feltételeit teljesítő intézmények jogosultak:

- igénybe venni az euro-rendszer jegybanki rendelkezésre állását, és

- tender útján részt venni az euro-rendszer nyíltpiaci műveleteiben.

Egy intézmény tender útján kizárólag a székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankján keresztül veheti igénybe az euro-rendszer jegybanki rendelkezésre állását és nyíltpiaci műveleteit. Amennyiben egy intézmény több tagállamban is rendelkezik szervezeti egységekkel (székhellyel vagy fióktelepekkel), az egyes szervezeti egységek mindig a földrajzi helyük szerinti tagállam nemzeti központi bankján keresztül vehetik igénybe ezeket a műveleteket, azzal a kikötéssel, hogy egy intézmény a tenderajánlatait egy tagállamban csak egy szervezeti egységén (székhelyén, vagy egy kijelölt fióktelepén) keresztül nyújthatja be.

2.2. Az ügyfelek kiválasztása gyorstenderekre és kétoldalú műveletekre

Az egyszeri adásvételi (outright) ügyletek esetében az ügyfelek körére nem vonatkoznak előre meghatározott korlátozások.

A monetáris politikai célból végrehajtott devizaswapok esetében az ügyfeleknek bármilyen piaci feltétel mellett képesnek kell lenniük jelentős nagyságrendű devizaműveletek hatékony végrehajtására. A devizaswapra alkalmas ügyfelek köre megegyezik az euro-övezetben működő és az euro-rendszer deviza intervenciós műveleteihez kiválasztott ügyfelek körével. A deviza intervenciós műveletekben az ügyfelek kiválasztásának kritériumait és a kiválasztási eljárást a 3. melléklet tartalmazza.

A gyorstenderen és kétoldalú eljáráson alapuló egyéb műveletek (a finomhangoló penziós ügyletek és a lekötött betétek gyűjtése) esetében minden egyes nemzeti központi bank az adott tagállamban létrehozott és az alkalmasság általános feltételeinek megfelelő intézmények közül választ. Ebből a szempontból a pénzpiaci aktivitás a legfontosabb kiválasztási szempont. Figyelembe vehetők továbbá egyéb kritériumok, mint például az értékpapírosztály hatékonysága és az ajánlattételi képesség.

A gyorstender és a kétoldalú eljárások esetében a nemzeti központi bankok kizárólag az általuk a finomhangoló műveletekre elfogadott ügyfelek csoportjával tárgyalnak. Amennyiben működési okokból valamely nemzeti központi bank nem tud minden, általa a finomhangoló műveletek végzésére elfogadott fél számára részvételt biztosítani egy konkrét műveletben, akkor az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében az adott tagállamban az ügyfelek kiválasztása rotációs rendszerben történik.

Az EKB Kormányzótanácsa eldönti, hogy kivételes körülmények esetén az EKB maga is végezzen-e finomhangoló kétoldalú műveleteket. Ha az EKB végez kétoldalú műveleteket, akkor az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében az EKB az euro-övezeti ügyfelek közül rotációs rendszerben választja ki azokat, amelyek a gyorstenderben és a kétoldalú eljárásokban való részvételre alkalmasnak.

2.3. Szankciók az ügyfelek kötelezettségszegése esetén

Az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó jogköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendelettel [9] HL L 318., 1998.11.27., 4. o., az Európai Központi Bank szankcionálási jogosítványairól szóló, 1999. szeptember 23-i 2157/1999/EK európai központi banki rendelettel (EKB/1999/4) [10] HL L 264., 1999.10.12., 21. o., a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK módosított tanácsi rendelettel [11] HL L 318., 1998.11.27., 1. o, valamint a kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK európai központi banki rendelettel (EKB/2003/9) [12] HL L 250., 2003.10.2., 10. o. összhangban az EKB szankciókat szabhat ki azokra az intézményekre, amelyek a kötelező tartalék alkalmazásával kapcsolatos EKB-rendeletekből és határozatokból eredő kötelezettségeiknek nem felelnek meg. Az alkalmazható szankciókat, valamint az alkalmazásuk során követendő eljárásokat a fent említett rendeletek részletezik. Továbbá, a kötelező tartalék előírások súlyos megszegése esetén az euro-rendszer felfüggesztheti az ügyfelek nyíltpiaci műveletekben való részvételét.

Az egyes tagállamok nemzeti központi bankjai (vagy az EKB) által alkalmazott szerződéses, illetve szabályozási rendelkezések előírásaival összhangban, az euro-rendszer pénzbírságot szab ki azokra az ügyfelekre, illetve felfüggeszti azon ügyfelek részvételét a nyíltpiaci műveletekben, akik az egyes nemzeti központi bankok (vagy az EKB) által alkalmazott és az alábbiakban meghatározott szerződéses, illetve szabályozási rendelkezésekből rájuk háruló kötelezettségeik teljesítését elmulasztják.

Idetartoznak a tenderszabályok megszegésének esetei (amikor az ügyfél nem tud elegendő fedezeti eszközt rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy a likviditásbővítő műveletben részére megállapított likviditást kiegyenlítse, vagy nem tud elegendő készpénzt rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy a likviditást szűkítő műveletben részére megállapított összeget kiegyenlítse), valamint a kétoldalú tranzakciós előírások megszegésének esetei (amikor az ügyfél nem tud elegendő jegybankképes fedezeti eszközt vagy készpénzt rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy a kétoldalú tranzakciónál a megállapodásban rögzített összeget kiegyenlítse).

Ez a rendelkezés vonatkozik a fedezeti eszközök alkalmazására irányadó szabályok ügyfelek által történő megsértésének eseteire is (amikor az ügyfél olyan eszközöket használ fel, amelyek ilyen felhasználásra alkalmatlanok, illetve alkalmatlanná váltak vagy amelyeket az ügyfél nem használhat, például a kibocsátó és az ügyfél között fennálló szoros kapcsolat vagy azonosság miatt), valamint a napvégi zárásra és a betéti rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó feltételek megszegésének eseteire is (amikor az elszámolási számláján a nap végén negatív egyenleggel rendelkező ügyfél a betéti rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó alkalmassági feltételeket nem teljesíti).

Ezen túl, a kötelezettségeit megszegő ügyfél ellen alkalmazott felfüggesztés hatálya az adott intézmény más tagállamokban található fióktelepeire is kiterjeszthető. Azokban az esetekben, amikor a kötelességszegés gyakoriság vagy időtartam alapján megállapított súlyossága ezt indokolttá teszi, határozott időtartamra kivételesen felfüggeszthető az ügyfél hozzáférése minden további monetáris politikai művelethez.

A tenderre, a kétoldalú ügyletre, a fedezeti eszközökre, a napvégi zárásra és a betéti rendelkezésre állás igénybevételének alkalmassági feltételeire vonatkozó előírások megszegéséért a nemzeti központi bankok által kiszabott pénzbírságokat egy előre meghatározott (a 6. mellékletben megállapított) kulcs alapján kell kiszámítani.

2.4. Felfüggesztés vagy kizárás prudenciális okokból

Az adott tagállami nemzeti központi bank (vagy az EKB) által alkalmazott szerződéses, illetve szabályozási rendelkezésekkel összhangban az euro-rendszer prudenciális okokból az ügyfelek monetáris politikai eszközökhöz történő hozzáférését felfüggesztheti vagy megszüntetheti.

Ezen túl, az ügyfél felfüggesztésére, illetve kizárására sor kerülhet olyan esetekben is, amelyek nemzeti központi bankok által alkalmazott szerződéses és szabályozási rendelkezések szerint az ügyfél részéről "mulasztásnak" minősülnek.

3. FEJEZET

3. NYÍLTPIACI MŰVELETEK

A nyíltpiaci műveletek fontos szerepet játszanak az euro-rendszer monetáris politikájában, a kamatlábak alakításában, a piac likviditási helyzetének irányításában, valamint a monetáris politika aktuális helyzetének jelzésében. Céljukat, gyakoriságukat és eljárásaikat tekintve az euro-rendszer nyíltpiaci műveletei négy csoportra oszthatók: elsődleges refinanszírozó műveletek, hosszabb távú refinanszírozó műveletek, finomhangoló műveletek és strukturális műveletek. Ami az alkalmazott eszközöket illeti, a penziós ügyletek jelentik az euro-rendszer nyíltpiaci eszközeinek legfontosabb típusát, és a fenti négy műveleti kategória mindegyikében alkalmazhatók, míg a kötvények a strukturális többlet csökkentésére szolgáló műveleteknél használhatók. Ezen túl, az euro-rendszernek a finomhangoló műveletek végrehajtásához három további eszköz áll rendelkezésére: az egyszeri adásvételi (outright) ügyletek, a devizaswapok és a lekötött betétek gyűjtése. Az alábbi szakaszok részletesen tartalmazzák az euro-rendszer által használt nyíltpiaci eszközök egyes típusainak különös jellemzőit.

3.1. Penziós műveletek

3.1.1. Általános szempontok

a) Eszköztípus

A penziós ügyletek olyan műveleteket jelentenek, ahol az euro-rendszer visszavásárlási megállapodások keretében ad el és vásárol elfogadható fedezeteket, vagy elfogadható fedezetekből álló fedezet ellenében folytat hitelezést. A penziós ügyletek az elsődleges refinanszírozó műveleteknél és a hosszabb távú refinanszírozó műveleteknél alkalmazhatók. Az euro-rendszer emellett a strukturális és a finomhangoló műveleteknél is alkalmazhat penziós ügyleteket.

b) Jogi ismérvek

A nemzeti központi bankok a penziós ügyleteket végrehajthatják visszavásárlási megállapodások formájában (azaz az eszköz tulajdonjoga átszáll a hitelezőre, miközben a tranzakcióban az ügyfelek úgy állapodnak meg, hogy egy későbbi időpontban az eszköz újra az adós tulajdonába kerül), vagy értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelek formájában (azaz az adott eszközökre fedezet áll rendelkezésre, de az adósi kötelezettségek teljesítésének fenntartásával a fedezetként felkínált eszköz az adós tulajdonában marad). A visszavásárlási megállapodásokon alapuló penziós ügyletekre vonatkozó további rendelkezések az egyes tagállamok nemzeti központi bankjai (vagy az EKB) által alkalmazott szerződéses rendelkezésekben találhatók. Az értékpapír-fedezet mellett nyújtott hiteleken alapuló penziós ügyletekre vonatkozó szabályozások figyelembe veszik a fedezetre vonatkozó érdekeltség (pl. zálogjog) alapításához és későbbi érvényesítéséhez szükséges, az egyes nemzeti jogokban alkalmazott különböző eljárásokat és formai követelményeket.

c) Kamatozási feltételek

A visszavásárlási megállapodásban meghatározott vételár és visszavásárlási ár közötti különbözet egyenlő a művelet időtartama alatt felvett, illetve hitelezett összegre számított kamat összegével, vagyis a visszavásárlási ár magában foglalja a fizetendő kamatot. Az értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitel formájában létrejövő penziós ügylet kamatát a felvett hitel összegére és a futamidőre alkalmazandó kamatláb alapján kell meghatározni. Az euro-rendszer penziós nyíltpiaci műveletei esetében egy egyszerű kamatlábat kell alkalmazni, melyet a "tényleges napok száma/360" kamatnap-számítási szabály alapján kell kiszámítani.

3.1.2. Elsődleges refinanszírozó műveletek

Az elsődleges refinanszírozó műveletek az euro-rendszer által végzett legfontosabb nyíltpiaci műveletek, amelyek kulcsszerepet játszanak a kamatlábak alakításában, a piac likviditási helyzetének irányításában és a monetáris politika aktuális helyzetének jelzésében. Ezenkívül ezek a műveletek elégítik ki a pénzügyi szektor refinanszírozó szükségleteinek nagy részét. Az elsődleges refinanszírozó műveletek működési jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze:

- likviditásbővítő műveletek,

- heti rendszerességűek [13] Az elsődleges és a hosszabb távú refinanszírozó műveleteket a tenderműveletek publikációs naptára (lásd az 5.1.2. szakaszt is) szerint kell végrehajtani, amely megtalálható az EKB honlapján (www.ecb.int) vagy az euro-rendszer internetes oldalain (5. melléklet).,

- általában egyhetes lejárattal rendelkeznek [14] Az elsődleges és a hosszabb távú refinanszírozó műveletek lejárata esetenként változhat, többek között az egyes tagállamokban érvényes banki szünnapoktól függően.,

- decentralizált végrehajtás az egyes nemzeti központi bankok által,

- lebonyolítás tender útján (az 5.1. szakaszban meghatározottak szerint),

- a (2.1. szakaszban meghatározott) általános alkalmassági feltételeket teljesítő valamennyi ügyfél nyújthat be ajánlatot az elsődleges refinanszírozó műveletekre,

- az elsődleges refinanszírozó műveletekben mind a (6. fejezet meghatározása szerinti) elfogadható fedezetek első csoportja (Tier 1), mind az elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2) alkalmas fedezeti eszközként.

3.1.3. Hosszabb távú refinanszírozó műveletek

Az euro-rendszer általában háromhavi lejárattal is végez rendszeres refinanszírozó műveleteket, ezáltal pótlólagos, hosszabb távú refinanszírozást nyújtva a pénzügyi szektor számára. Ezek a műveletek csak korlátozott részt képviselnek az összes refinanszírozó művelet volumenén belül. Az ilyen műveletek végrehajtása során az euro-rendszer rendszerint semmilyen jelzést nem kíván küldeni a piac felé, így normál körülmények között kamatláb-elfogadóként jár el. Ennek megfelelően a hosszabb távú refinanszírozó műveletekre változó kamatú tenderek formájában kerül sor, és az EKB időszakonként jelzi a későbbi tenderek várható ügyleti volumenét. Kivételes körülmények között az euro-rendszer fix kamatú tenderek keretében is végez hosszabb távú refinanszírozó műveleteket.

A hosszabb távú refinanszírozó műveletek működési jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze:

- likviditásbővítő műveletek,

- végrehajtás havi rendszerességgel [15] Lásd a fenti, 13. lábjegyzetet.,

- általában 3 hónapos lejáratúak [16] Lásd a fenti, 14. lábjegyzetet.,

- decentralizált végrehajtás az egyes nemzeti központi bankok által,

- lebonyolítás (az 5.1. szakaszban meghatározott) tender útján,

- a (2.1. szakaszban meghatározott) általános alkalmassági feltételeket teljesítő valamennyi ügyfél nyújthat be ajánlatot a hosszabb távú refinanszírozó műveletre,

- a hosszabb távú refinanszírozó műveletek szempontjából az elfogadható fedezetek első csoportja (Tier 1) és az elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2) (6. fejezet) fedezeti eszközöknek minősülnek.

3.1.4. Finomhangoló penziós műveletek

Az euro-rendszer penziós nyíltpiaci ügyletek formájában végezhet finomhangoló műveleteket. A finomhangoló műveletek célja a piac likviditási helyzetének irányítása, valamint a kamatlábak alakítása, különösen a piac előre nem látható likviditás-ingadozása által a kamatlábakra gyakorolt hatások ellensúlyozása érdekében. A váratlan piaci események bekövetkezésekor szükséges gyors intézkedések érdekében indokolt a nagyfokú rugalmasság fenntartása a finomhangoló műveletekhez használt eljárások és működési jellemzők megválasztásakor.

A finomhangoló penziós műveletek működési jellemzőit az alábbiak szerint lehet összegezni:

- a finomhangoló penziós műveletek likviditásbővítő és likviditást szűkítő műveletek is lehetnek,

- gyakoriságuk nem szabványosított,

- lejáratuk nem szabványosított,

- a likviditásbővítő finomhangoló penziós ügyletek lebonyolítása általában gyorstender útján történik, ugyanakkor nem kizárt a kétoldalú eljárások használatának lehetősége (lásd az 5. fejezetet),

- a likviditást szűkítő finomhangoló penziós ügyletekre rendszerint kétoldalú eljárásokon keresztül kerül sor (az 5.2. szakaszban meghatározottak szerint),

- az egyes nemzeti központi bankok általában decentralizált módon hajtják végre e műveleteket (az EKB Kormányzótanácsa dönt arról, hogy kivételes esetben az EKB végrehajthat-e kétoldalú finomhangoló penziós ügyleteket),

- az euro-rendszer a 2.2. szakaszban meghatározott feltételek szerint korlátozott számú résztvevőt választhat ki a finomhangoló penziós ügyletekben való részvételhez,

- a finomhangoló penziós műveletek esetében az elfogadható fedezetek (6. fejezetben meghatározott) első csoportja (Tier 1) és az elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2) elfogadható fedezeti eszközként.

3.1.5. Strukturális penziós műveletek

Az euro-rendszer penziós nyíltpiaci ügyletek formájában végrehajthat strukturális műveleteket azzal a céllal, hogy az euro-rendszer strukturális helyzetét a pénzügyi szektorhoz igazítsa.

E műveletek működési jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze:

- a strukturális penziós műveletek likviditásbővítő műveletek,

- gyakoriságuk szerint lehetnek rendszeresek vagy nem rendszeresek,

- lejáratuk előre nem szabványosított,

- lebonyolításuk tender útján történik (az 5.1. szakaszban meghatározottak szerint),

- e műveleteket az egyes nemzeti központi bankok decentralizált módon hajtják végre,

- strukturális penziós műveletre a (2.1. szakaszban meghatározott) valamennyi ügyfél nyújthat be ajánlatot,

- a strukturális penziós műveletek szempontjából mind az elfogadható fedezetek (6. fejezetben meghatározott) első csoportja (Tier 1), mind az elfogadható fedezetek második csoportja (Tier 2) elfogadható fedezeti eszközként.

3.2. Egyszeri adásvételi (outright) ügyletek

a) Eszköztípus

Az egyszeri adásvételi (outright) nyíltpiaci műveletek olyan ügyletek, amelynek során az euro-rendszer jegybankképes eszközöket véglegesen vásárol vagy ad el a piacon. E műveleteket kizárólag strukturális vagy finomhangoló célból lehet végrehajtani.

b) Jogi ismérvek

Az egyszeri adásvételi ügylet során a tulajdonjog teljes mértékben átszáll az eladóról a vevőre anélkül, hogy ehhez a tulajdonjog ellentétes irányú átruházása kapcsolódna. Az ügyletet a műveletben használt adósságinstrumentumokra vonatkozó piaci megállapodásoknak megfelelően kell végrehajtani.

c) Árazási feltételek

Az euro-rendszer az árak kiszámításakor a műveletben használt, adósságinstrumentumokra vonatkozóan a legszélesebb körben elfogadott piaci megállapodásnak megfelelően jár el.

d) Egyéb működési jellemzők

Az euro-rendszer egyszeri adásvételi ügyleteinek működési jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze:

- az egyszeri adásvételi (outright) ügyletek megjelenhetnek likviditásbővítő (közvetlen vétel) vagy likviditást szűkítő (közvetlen eladás) műveletek formájában,

- gyakoriságuk nem szabványosított,

- lebonyolításuk kétoldalú eljárás útján történik (az 5.2. szakaszban meghatározottak szerint),

- ezen ügyleteket egyes nemzeti központi bankok általában decentralizált módon hajtják végre (az EKB Kormányzótanácsa dönt arról, hogy az EKB kivételes körülmények között végrehajthat-e finomhangoló egyszeri adásvételi ügyleteket),

- az egyszeri adásvételi ügyletek esetében az ügyfelek körére nem vonatkoznak előre meghatározott korlátozások,

- általában csak (a 6.1. szakaszban meghatározott) elfogadható fedezetek első csoportja (Tier 1) eszközök minősülnek a végleges ügyletekhez kapcsolódó fedezeti eszköznek.

3.3. EKB-adósságlevelek kibocsátása

a) Eszköztípus

Az EKB adósságleveleket bocsáthat ki azzal a céllal, hogy az euro-rendszer strukturális helyzetét a pénzügyi szektorral szemben kiigazítsa, valamint a piacon likviditást szűkítsen (vagy bővítsen).

b) Jogi ismérvek

Az adósságlevél az EKB-nak az adósságlevél tulajdonosával szemben fennálló adósságát testesíti meg. Az adósságleveleket az euro-övezet letétkezelőjével könyvelési tétel formájában kell kibocsátani és tartani. Az EKB az adósságlevél átruházhatóságára vonatkozóan nem ír elő semmiféle korlátozást. Az EKB-adósságlevelekre vonatkozó további előírásokat az ilyen adósságlevelekre vonatkozó szabályok tartalmazzák.

c) Kamatozási feltételek

Az adósságleveleket leszámítoltan, azaz névérték alatti értéken kell kibocsátani, és lejáratkor névértéken kell visszavásárolni. A kibocsátáskori érték és a visszavásárlási érték közötti különbség egyenlő az adósságlevél kibocsátási értékén felhalmozott kamattal, amit az adósságlevél futamidejére vonatkozóan a megállapodás szerinti kamatlábbal kell kiszámítani. Az alkalmazott kamatláb egy egyszerű kamatláb, amelyet a "tényleges napok száma/360" kamatnap-számítási szabállyal kell megállapítani. A kibocsátási érték kiszámításának módját az 1. ablak mutatja.

+++++ TIFF +++++

d) Egyéb működési jellemzők

Az EKB-adósságlevelek kibocsátásának működési jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze:

- az adósságlevelek kibocsátása a piaci likviditás szűkítése céljából történik,

- az adósságlevelek rendszeres vagy nem rendszeres jelleggel is kibocsáthatók,

- az adósságlevelek futamideje tizenkét hónapnál kevesebb,

- az adósságlevelek kibocsátása tender útján történik (az 5.1. szakaszban meghatározottak szerint),

- az adósságleveleket a nemzeti központi bankok decentralizáltan tendereztetik és váltják be,

- a (2.1. szakaszban meghatározott) általános alkalmassági feltételeket teljesítő valamennyi ügyfél pályázhat az EKB adósságleveleinek jegyzésére.

3.4. Devizaswapok

a) Eszköztípus

A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok az euro és egy másik deviza között egyidejűleg kötött egyszeri adásvételi és határidős ügyletből állnak. Ezek a swapok finomhangoló célokat szolgálnak, elsősorban a piac likviditási helyzetének kezelése és a kamatlábak alakítása érdekében.

b) Jogi ismérvek

A monetáris politikai célokból végrehajtott devizaswapok olyan műveleteket jelentenek, ahol az euro-rendszer azonnali euro-vételi (illetve -eladási) műveletet hajt végre egy másik deviza ellenében, és ezzel egyidejűleg egy meghatározott visszavásárlási napon egy határidős ügylettel előre eladja (illetve visszavásárolja). A devizaswapokra vonatkozó egyéb előírásokat az érintett nemzeti központi bankok (vagy az EKB) által alkalmazott szerződéses rendelkezések tartalmazzák.

c) A pénznemre és árfolyamra vonatkozó feltételek

Az euro-rendszer rendszerint csak a kereskedésben aktívan részt vevő pénznemekre és kizárólag a szokásos piaci gyakorlatot betartva köt ügyleteket. Az euro-rendszer és az ügyfelek minden egyes devizaswap esetében megállapodnak az ügyletre alkalmazandó swap pontokban. A swap pontok a határidős és az azonnali ügyletnél alkalmazott átváltási árfolyamok közötti különbségnek felelnek meg. Az euro másik devizával szembeni swap pontjainak jegyzése az általános piaci gyakorlat szerint történik. A devizaswap árfolyamára vonatkozó feltételeket a 2. ablak tartalmazza.

+++++ TIFF +++++

d) Egyéb működési jellemzők

A devizaswapok működési jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze:

- megjelenhetnek likviditásbővítő vagy likviditást szűkítő ügyletek formájában,

- gyakoriságuk nem szabványosított,

- lejárati idejük nem szabványosított,

- végrehajtásuk gyorstender vagy kétoldalú eljárás útján történik (lásd az 5. fejezetet),

- a nemzeti központi bankok általában decentralizált módon hajtják végre őket (az EKB Kormányzótanácsa dönt arról, hogy az EKB kivételes esetben végrehajthat-e kétoldalú devizaswapügyleteket),

- az euro-rendszer a 2.2. szakaszban és a 3. mellékletben meghatározott feltételek szerint korlátozott számú résztvevőt is kiválaszthat a devizaswapokban való részvételre.

3.5. Lekötött betétek gyűjtése

a) Eszköztípus

Az euro-rendszer felhívhatja az ügyfeleket arra, hogy azok a székhelyük szerinti tagállam nemzeti központi bankjánál rögzített futamidejű kamatozó betéteket kössenek le. A lekötött betétek gyűjtése csak finomhangoló célokat szolgál a piacon levő likviditás szűkítése érdekében.

b) Jogi ismérvek

Az ügyfelektől befogadott betétek rögzített futamidővel és rögzített kamatlábbal rendelkeznek. A nemzeti központi bankok a betétek ellenében nem adnak fedezetet.

c) Kamatozási feltételek

A betétre alkalmazott kamatláb egy egyszerű kamatláb, melyet a "tényleges napok száma/360" kamatmegállapítási szabállyal kell kiszámítani. A kamatot a betét lejáratakor kell kifizetni.

d) Egyéb működési jellemzők

A lekötött betétek gyűjtésének működési jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze:

- a betétgyűjtés célja a likviditás szűkítése,

- a betétgyűjtés gyakorisága nem szabványosított,

- a betétek lejárati ideje nem szabványosított,

- a betétgyűjtés lebonyolítása általában gyorstender útján történik, de a kétoldalú eljárás lehetősége sem kizárt (lásd az 5. fejezetet),

- a betétgyűjtést az egyes nemzeti központi bankok általában decentralizált módon hajtják végre (az EKB Kormányzótanácsa dönt arról, hogy az EKB kivételes esetben végrehajthat-e kétoldalú lekötött betétgyűjtési műveletet) [17] A lekötött betétek a nemzeti központi bankoknál vezetett számlákon kerülnek elhelyezésre; ez vonatkozik arra az esetre is, ha az ilyen műveleteket központilag az EKB hajtja végre.,

- az euro-rendszer a 2.2. szakaszban meghatározott szempontok szerint korlátozott számú ügyfélt is kiválaszthat a lekötött betétgyűjtésben való részvételre.

4. FEJEZET

4. JEGYBANKI RENDELKEZÉSRE ÁLLÁS

4.1. Aktív oldali rendelkezésre állás

a) Eszköztípus

Az ügyfelek az aktív oldali rendelkezésre állást arra használhatják, hogy a nemzeti központi bankokon keresztül, előre meghatározott kamatlábon, elfogadható fedezetek (6. fejezet) ellenében egynapos (O/N) likviditásukat biztosítsák. A konstrukció célja, hogy az ügyfelek átmeneti likviditási igényeit teljesítse. Rendes körülmények között a konstrukcióra vonatkozó kamatláb az egynapos (O/N) piaci kamatláb felső határa. A konstrukcióra vonatkozó feltételek az egész euro-övezetben azonosak.

b) Jogi ismérvek

Az aktív oldali rendelkezésre állás keretében a nemzeti központi bankok likviditást bővíthetnek egynapos (O/N) visszavásárlási megállapodások formájában (azaz az eszköz tulajdonjoga átszáll a hitelezőre, és a felek megegyeznek abban, hogy a következő üzleti napon a tulajdonjog visszaszáll az adósra) vagy egynapos (O/N), értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelek formájában (azaz az eszközre érvényesíthető biztosítékot nyújtanak, de a kölcsön visszafizetésével az eszköz az adós tulajdonában marad). A visszavásárlási megállapodásokra vonatkozó további rendelkezéseket az adott nemzeti központi bank által alkalmazott szerződéses megállapodások tartalmazzák. Az értékpapír-fedezet mellett nyújtott hitelek formájában való likviditásbővítésre vonatkozó megállapodások figyelembe veszik a fedezetre vonatkozó érdekeltség (zálogjog) alapításához és annak későbbi érvényesítéséhez szükséges, az egyes nemzeti jogokban alkalmazott különböző eljárásokat és formai követelményeket.

c) Hozzáférési feltételek

Az aktív oldali rendelkezésre állás a 2.1. szakaszban meghatározott általános alkalmassági feltételeknek megfelelő ügyfeleknek áll rendelkezésre. Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáférést az adott intézmény székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankja biztosítja. Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz való hozzáférés csak azokon a napokon biztosított, amelyeken az adott nemzeti valós idejű bruttó elszámolási rendszer (VIBER) és az adott ÉER-ek (értékpapír-elszámolási rendszerek) működnek.

A nap végén az ügyfelek az adott nemzeti központi banknál vezetett elszámolási számláin lévő negatív napi egyenlege önmagától az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelemnek minősül. Az aktív oldali rendelkezésre álláshoz történő napvégi hozzáférésre vonatkozó eljárást az 5.3.3. szakasz tartalmazza.

Az ügyfelek az aktív oldali rendelkezésre álláshoz úgy is hozzáférhetnek, hogy kérelmet küldenek a székhelyük szerinti tagállam nemzeti központi bankjának. Ahhoz, hogy a nemzeti központi bank még aznap teljesíteni tudja a megbízást, a kérelemnek a nemzeti központi bankhoz legkésőbb 30 perccel a TARGET zárása után meg kell érkeznie [18] Előfordulhat, hogy néhány tagállamban a nemzeti központi bank (vagy annak néhány fiókja) nemzeti vagy regionális munkaszüneti nap miatt az euro-rendszer egyes munkanapjain monetáris politikai műveletek végzése céljából nem tart nyitva. Ebben az esetben az adott nemzeti központi bank köteles ügyfeleit előzetesen tájékoztatni arról, hogy a banki szünnapokon hogyan juthatnak hozzá a betéti rendelkezésre álláshoz., [19] A TARGET munkaszüneti napjai az EKB honlapján (www.ecb.int) kerülnek közzétételre; lásd még az euro-rendszer honlapjait (5. melléklet).. Általános szabályként a TARGET rendszer EKB (C.E.T.) idő szerint 18 óráig tart nyitva. Az aktív oldali rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelem benyújtásának határideje az euro-rendszer tartalékolási időszakának utolsó munkanapján még további 30 perccel meghosszabbodik. A kérelemben fel kell tüntetni az igényelt hitel összegét, és amennyiben az ügylet alapjául szolgáló fedezeti eszköznek a nemzeti központi banknál történő előzetes elhelyezése nem történt meg, a tranzakció alapjául szolgáló fedezeti eszközt is rendelkezésre kell bocsátani.

A tranzakció alapjául szolgáló elegendő jegybankképes eszköz felmutatásán kívül az aktív oldali rendelkezésre állás keretében igénybe vehető pénzeszközök összegére nem vonatkozik egyéb korlátozás.

d) Lejárati és kamatfeltételek

A konstrukció keretében nyújtott hitelek egynapos (O/N) futamidővel rendelkeznek. A TARGET rendszerben közvetlenül ügyfelek esetében a hitel törlesztésére a következő olyan napon kerül sor, amikor az adott nemzeti VIBER és az adott ÉER(ek) működnek, mégpedig e rendszerek nyitásának időpontjában.

A kamatlábat, amely a "tényleges napok száma/360" kamatmegállapítási szabállyal kiszámított egyszerű kamatláb, az euro-rendszer előzetesen közzéteszi. Az EKB a kamatlábat bármikor megváltoztathatja, de az legkorábban az euro-rendszer következő munkanapján léphet hatályba [20] E dokumentumban az "euro-rendszer munkanapja" bármely olyan napra vonatkozik, amelyen az EKB és legalább egy nemzeti központi bank az Eurórendszer monetáris politikai műveleteinek végzése céljából nyitva tart.. A konstrukció kamatának megfizetése a hitel törlesztésekor esedékes.

e) A konstrukció felfüggesztése

A konstrukció igénybevétele csak az EKB célkitűzéseivel és általános monetáris politikai szempontjaival összhangban lehetséges. Az EKB a konstrukció feltételeit bármikor módosíthatja, illetve a konstrukciót felfüggesztheti.

4.2. Betéti rendelkezésre állás

a) Eszköztípus

Az ügyfelek a betéti rendelkezésre állást arra használhatják, hogy a nemzeti központi bankoknál egynapos (O/N) betéteket helyezzenek el. A betétek előre meghatározott kamatlábbal kamatoznak. Rendes körülmények között a betéti rendelkezésre állásnál alkalmazott kamatláb az egynapos (O/N) piaci kamatláb alsó határa. A betéti rendelkezésre állásra vonatkozó feltételek az egész euro-övezetben egyformák [21] A nemzeti központi bankok által használt különböző számlarendszerek miatt az euro-övezet egyes országai között működésbeli eltérések lehetnek..

b) Jogi ismérvek

Az ügyfelek által elhelyezett egynapos (O/N) betétek rögzített kamatlábon kamatoznak. Az ügyfelek az elhelyezett betét ellenében nem kapnak fedezetet.

c) Hozzáférési feltételek [22] A nemzeti központi bankok által használt számlarendszerek különbözősége miatt az EKB a nemzeti központi bankok részére átmenetileg engedélyezheti, hogy az itt leírtaktól némileg eltérő hozzáférési feltételeket alkalmazzanak. Az e dokumentumban leírt hozzáférési feltételektől való eltérésekről a nemzeti központi bankok tájékoztatást nyújtanak.

A betéti rendelkezésre állás a 2.1. szakaszban meghatározott általános alkalmassági feltételeket teljesítő intézményeknek áll rendelkezésre. A betéti rendelkezésre álláshoz az adott intézmény székhelye szerinti nemzeti központi bank közvetítésével lehet hozzájutni. A betéti rendelkezésre álláshoz való hozzáférés csak azokon a napokon biztosított, amelyeken a nemzeti VIBER nyitva tart.

A betéti rendelkezésre állás igénybevételéhez az ügyfélnek kérelmet kell benyújtania a székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankjának. Ahhoz, hogy a nemzeti központi bank még aznap teljesítse a megbízást, a kérelemnek a TARGET rendszer tényleges zárási ideje, azaz általában EKB (C.E.T.) idő szerint 18 óra után legkésőbb 30 perccel meg kell érkeznie a nemzeti központi bankhoz [23] Előfordulhat, hogy néhány tagállamban a nemzeti központi bank (vagy annak néhány fiókja) nemzeti vagy regionális munkaszüneti nap miatt az euro-rendszer meghatározott munkanapjain monetáris politikai műveletek végzése céljából nem tart nyitva. Ebben az esetben az adott nemzeti központi bank köteles ügyfeleit előzetesen tájékoztatni arról, hogy a banki szünnapokon hogyan juthatnak hozzá a betéti rendelkezésre álláshoz [24] A TARGET munkaszüneti napjai az EKB honlapján (www.ecb.int) kerülnek közzétételre; lásd még az euro-rendszer honlapjait (5. melléklet).. A betéti rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelem benyújtásának határideje az euro-rendszer tartalékolási időszakának utolsó munkanapján további 30 perccel meghosszabbodik. A kérelemben fel kell tüntetni az elhelyezendő betét összegét.

Az ügyfél által a konstrukció keretében elhelyezhető betét összegére nem vonatkozik korlátozás.

d) Lejárati és kamatfeltételek

A konstrukció keretében elhelyezett betétek egynapos (O/N) lejárati idővel rendelkeznek. A TARGET rendszerben közvetlen ügyfelek esetében a konstrukció keretében elhelyezett betétek a következő olyan napon járnak le, amikor az adott nemzeti VIBER működik, mégpedig a rendszer nyitásának időpontjában. A kamatlábat, amely a "tényleges napok száma/360" kamatmegállapítási szabállyal számított egyszerű kamatláb, az euro-rendszer előzetesen közzéteszi. Az EKB a kamatlábat jogosult bármikor, legkorábban az euro-rendszer következő munkanapján történő hatálybalépéssel megváltoztatni. A betét kamatának kifizetése a betét lejáratakor esedékes.

e) A konstrukció felfüggesztése

A konstrukció csak az EKB célkitűzéseivel és általános monetáris politikai szempontjaival összhangban vehető igénybe. Az EKB a konstrukció feltételeit bármikor módosíthatja, illetve a konstrukciót felfüggesztheti.

5. FEJEZET

5. ELJÁRÁSOK

5.1. Tendereljárás

5.1.1. Általános szempontok

Az euro-rendszer nyíltpiaci műveleteire általában tendereljárás formájában kerül sor. Az euro-rendszer tendereit a 3. ablakban leírtak szerint hat műveleti lépésben kell végrehajtani.

Az euro-rendszer kétfajta tendereljárást különböztet meg: a tendert és a gyorstendert. A tender és a gyorstender eljárási rendje megegyezik a lebonyolítás ütemezése és az ügyfelek kivételével.

+++++ TIFF +++++

a) A tenderek

A tenderek esetében a meghirdetéstől az elfogadott ajánlatok visszaigazolásáig 24 óra telik el (a beadási határidő és az eredményhirdetés között eltelt idő hozzávetőlegesen két óra). Az 1. ábra a tender műveleti lépéseinek szokásos ütemezéséről nyújt áttekintést. Az EKB szükség esetén az egyes műveletek ütemezését módosíthatja.

Az elsődleges refinanszírozó műveletekre, a hosszabb távú refinanszírozó műveletekre és a strukturális műveletekre (az egyszeri adásvételi (outright) ügyletek kivételével) mindig tender keretében kerül sor. A tendereken az EKB által a 2.1. szakaszban foglalt általános feltételeknek megfelelő ügyfelek vehetnek részt.

+++++ TIFF +++++

Megjegyzés:

A számok a 3. ablakban feltüntetett műveleti lépésekre vonatkoznak.

b) Gyorstenderek

A gyorstendert általában a meghirdetéstől számított egy órán belül kell lebonyolítani azzal, hogy a visszaigazolásra az eredményhirdetést követően azonnal sor kerül. A 2. ábra a gyorstender műveleti lépéseinek szokásos ütemezéséről nyújt áttekintést. Az EKB szükség esetén az egyes műveletek esetében az ütemezést módosíthatja. Gyorstenderre csak finomhangoló műveletek esetén kerül sor. Az euro-rendszer a 2.2. szakaszban meghatározott feltételek és eljárások szerint a gyorstenderen való részvételre korlátozott számú ügyfelet is kiválaszthat.

+++++ TIFF +++++

Megjegyzés:

A számok a 3. ablakban feltüntetett műveleti lépésekre vonatkoznak.

c) Fix és változó kamatú tenderek

Az euro-rendszernek lehetősége van akár fix kamatú (mennyiségi tender), akár változó kamatú (kamattender) tenderek lebonyolítására. Fix kamatú tender esetén az EKB előre meghatározza a kamatlábat, és az ügyfelek azzal az összeggel pályáznak, amellyel a rögzített kamatlábon ügyletet kívánnak kötni [25] A fix kamatú devizaswaptendereknél az EKB rögzíti az ügyletre vonatkozó swap pontokat, az ügyfelek pedig felajánlanak egy rögzítve tartott olyan devizaösszeget, amelyet az adott árfolyamon el kívánnak adni (majd visszavásárolni), illetve meg kívánnak venni (majd eladni).. Változó kamatú tender esetén az ügyfelek megjelölik az összeget és a kamatlábat, amelyen a nemzeti központi bankokkal ügyletet kívánnak kötni [26] változó kamatú devizaswaptendereknél az ügyfelek megjelölik a rögzítve tartandó devizaösszeget és a swap pontokat, amely mellett ügyletet kívánnak kötni..

5.1.2. Tendernaptár

a) Elsődleges és hosszabb távú refinanszírozó műveletek

Az elsődleges és hosszabb távú refinanszírozó műveletek végrehajtása az euro-rendszer [27] A tendernaptár az EKB honlapján (www.ecb.int) található meg; lásd még az euro-rendszer honlapjait (5. melléklet). által megjelentetett tájékoztató jellegű naptár szerint történik. A naptárt legkésőbb az adott év kezdete előtt három hónappal kell közzétenni. Az elsődleges és hosszabb távú refinanszírozó műveletek szokásos üzletkötési napjait a 2. táblázat tartalmazza. Az EKB törekszik biztosítani minden tagállambeli ügyfél számára az elsődleges és hosszabb távú refinanszírozó műveletekben való részvételt. Így az e műveletekre vonatkozó naptár összeállításakor az EKB az egyes tagállamok bankszünnapjainak figyelembevételével jár el.

2. TÁBLÁZAT

Elsődleges és hosszabb távú refinanszírozó műveletek szokásos üzletkötési napjai

Művelet típusa | Szokásos üzletkötési nap (T) |

Elsődleges refinanszírozó műveletek | Minden kedd |

Hosszabb távú refinanszírozó műveletek | Minden kötelező tartalékolási időszak első szerdája |

b) Strukturális műveletek

A tenderek útján lefolytatott strukturális műveletek végrehajtása nem előre meghatározott naptár szerint történik. A strukturális műveletek lebonyolítása és elszámolása azonban általában csak olyan napon történik, amely minden tagállamban NKB-munkanapnak [28] Ebben a dokumentumban az "NKB-munkanap" azokat a napokat jelenti, amelyeken egy adott tagállam nemzeti központi bankja az euro-rendszer monetáris politikai műveleteinek végzése céljából nyitva tart. Néhány tagállamban a nemzeti központi bank fiókjai helyi vagy regionális bankszünnap miatt valamely NKB-munkanapon is zárva tarthatnak. Ebben az esetben az adott nemzeti központi bank köteles az ügyfeleket előre tájékoztatni az adott fiókokat érintő ügyletek esetében alkalmazandó rendelkezésekről. számít.

c) Finomhangoló műveletek

A finomhangoló műveletek végrehajtása nem előre meghatározott naptár szerint történik. Az EKB az euro-rendszer bármely munkanapján végrehajthat finomhangoló műveleteket. Ezekben a műveletekben csak azon tagállamok nemzeti központi bankjai vehetnek részt, amelyekben az üzletkötés, az elszámolás és a visszafizetés napja NKB-munkanap.

5.1.3. Tenderek meghirdetése

Az euro-rendszer tendereit nyilvánosan, hírügynökségek útján hirdeti meg. Ezenkívül a nemzeti központi bankok a hírügynökségi hozzáféréssel nem rendelkező ügyfeleket a tenderekről közvetlenül is értesíthetik. A nyilvános tenderfelhívás általában a következő információkat tartalmazza:

- a tender hivatkozási számát,

- a tender időpontját,

- a művelet típusát (likviditásbővítő, illetve -szűkítő és a használni kívánt monetáris politikai eszköz típusa),

- az instrumentum lejáratát,

- az aukció típusát (fix vagy változó kamatú tender),

- az allokálás módját (az 5.1.5. szakasz d) pontjának meghatározása szerinti holland vagy amerikai típusú aukció),

- a tervezett mennyiséget (általában csak a hosszabb távú refinanszírozó műveletek esetében),

- a rögzített kamatlábat/árat/swap pontot (fix kamatú tenderek esetén),

- a kamatláb/ár/swap pont elfogadott alsó és felső határértékét (ha van ilyen),

- az instrumentum kezdő és lejárati napját (ha van ilyen), illetve az instrumentum értéknapját és lejárati napját (kötvények kibocsátása esetén),

- a műveletben részt vevő devizákat, és a rögzítve tartandó összeg pénznemét (devizaswap esetén),

- az ajánlatok kiszámításakor hivatkozásként használandó azonnali deviza-árfolyamot (devizaswap esetén),

- az ajánlati összeg felső korlátját (ha van ilyen),

- a legkisebb egyedi ajánlati összeg (ha van ilyen),

- a legkisebb allokációs arány (ha van ilyen),

- az ajánlatok benyújtásának menetrendjét,

- az adósságlevelek névértékét (adósságlevelek kibocsátása esetén),

- az adósságlevelek ISIN-kódját (adósságlevelek kibocsátása esetén).

A finomhangoló műveletek átláthatóságának növelése érdekében az euro-rendszer a gyorstendereket általában nyilvánosan előre meghirdeti. Kivételes helyzetekben azonban az EKB határozhat úgy, hogy a gyorstendereket nem hirdeti meg előre nyilvánosan. A gyorstenderek meghirdetése a tenderekre vonatkozó általános eljárásrenddel megegyezően történik. Gyorstender esetén, nyilvános vagy nem nyilvános meghirdetéstől függetlenül, a nemzeti központi bankok a kiválasztott ügyfelekkel közvetlenül lépnek kapcsolatba.

5.1.4. A tenderajánlatok elkészítése és benyújtása

Az ügyfeleknek ajánlataikat a nemzeti központi bankok által az adott műveletre vonatkozóan kiadott mintának megfelelő formában kell elkészíteniük. A tenderajánlatot olyan tagállam nemzeti központi bankjához kell benyújtani, ahol az intézménynek szervezeti egysége (székhelye vagy fiókja) van. Egy intézmény a tenderajánlatát egy tagállamban csak egy szervezeti egysége (székhelye vagy egy erre kijelölt fiókja) útján nyújthatja be.

A fix kamatú tenderek esetén az ügyfelek ajánlatukban azt az összeget kötelesek megjelölni, amelyre a nemzeti központi bankkal üzletet kívánnak kötni [29] A fix kamatú devizaswapoknál azt a rögzítve tartandó devizaösszeget kell megjelölni, amelyre az ügyfél az euro-rendszerrel üzletet kíván kötni..

A változó kamatú tenderek esetén az ügyfelek legfeljebb tíz különböző kamatlábra/árra/swap pontra tehetnek ajánlatot. Minden egyes ajánlatban kötelesek megjelölni azt az összeget, amelyre a nemzeti központi bankkal üzletet kívánnak kötni, feltüntetve a vonatkozó kamatlábat is [30] EKB-adósságlevél kibocsátásakor az EKB határozhat úgy, hogy az ajánlatokat inkább árra, mint kamatlábra vonatkozóan kell megtenni. Ebben az esetben az árat a névérték százalékában kifejezve kell megadni., [31] Változó kamatú devizaswaptendereknél azt a rögzítve tartott devizaösszeget kell megjelölni, amelyre az ügyfél az euro-rendszerrel üzletet kíván kötni, feltüntetve a vonatkozó swap pontot is.. A kamatlábra vonatkozó ajánlatot a 0,01 százalékpont többszöröseként kell kifejezni. Változó kamatú devizaswaptender esetén a swap pontokat a szokásos piaci megállapodásoknak megfelelően kell megadni, és az ajánlatokat a 0,01 swap pont többszöröseként kell kifejezni.

Az elsődleges refinanszírozó műveletek esetén az ajánlati összeg alsó korlátja 1000000 euro. Az ezen összeget meghaladó összegű ajánlatokat 100000 euro többszöröseként kell megadni. A finomhangoló és a strukturális műveletekre ugyanez az alsó érték és elfogadási lépésköz vonatkozik. Az ajánlati érték minimuma minden egyes kamatláb-/ár-/swappont-szintre vonatkozik.

A hosszabb távú refinanszírozó műveletek esetében az egyes nemzeti központi bankok határozzák meg az ajánlati összeg alsó korlátját a 10000 eurótól 1000000 euróig terjedő tartományban. A meghatározott alsó ajánlati korlátot meghaladó összegű ajánlatokat 10000 euro többszöröseként kell megadni. Az alsó ajánlati érték minden egyes kamatlábszintre vonatkozik.

Az EKB az ajánlati összegre kiköthet felső korlátot is az aránytalanul nagy összegű ajánlatok kiküszöbölése érdekében. Az ilyen felső ajánlati összegkorlát a nyilvános tenderfelhívásban minden esetben feltüntetésre kerül.

Az ügyfelek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nekik allokált összegeket megfelelő összegű elfogadható eszközzel tudják fedezni [32] Illetve likviditást szűkítő műveletek esetén készpénzzel tudják rendezni az ügyletet.. Az adott nemzeti központi bank által megkötött szerződések vagy hatósági rendelkezések lehetővé teszik szankciók alkalmazását abban az esetben, ha egy ügyfél nem képes megfelelő összegű fedezetet vagy készpénzt átutalni a tender során neki allokált összeg kiegyenlítése érdekében.

Az ajánlatok a tender benyújtási határidejéig visszavonhatók. A tenderfelhívásban feltüntetett határidő után benyújtott ajánlatok érvénytelenek. A határidő betartását a nemzeti központi bankok bírálják el. A nemzeti központi bankok nem veszik figyelembe az adott ügyfél egyik ajánlatát sem, amennyiben ajánlatai együttes összege az EKB által meghatározott bármely felső ajánlati korlátot meghaladja. A nemzeti központi bankok nem veszik figyelembe azokat az ajánlatokat sem, amelyek összege nem éri el az ajánlati összeg alsó korlátját, illetve az elfogadott kamatlábra/árra/swap pontra vonatkozó alsó korlát alatt vagy felső korlát felett van. Továbbá a nemzeti központi bankok azokat az ajánlatokat sem veszik figyelembe, amelyek hiányosak vagy nem felelnek meg a kiadott mintának. Amennyiben egy ajánlatot így érvénytelenítettek, az illetékes nemzeti központi bank döntéséről az ügyfelet még a tenderallokálás előtt értesíti.

5.1.5. A tenderallokáció menete

a) Fix kamatú tenderek

A fix kamatú tenderek allokációja során az ügyfelektől kapott ajánlatokat össze kell adni. Amennyiben az ajánlatok összege meghaladja az allokálni kívánt likviditás teljes összegét, a benyújtott ajánlatokat arányosan, az allokálandó összegnek az összes ajánlat összegéhez viszonyított aránya szerint kell teljesíteni (lásd a 4. ablakot). Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni. Azonban a fix kamatú tenderek esetén az EKB dönthet úgy is, hogy minden ajánlattevőnek odaítél egy minimum összeget/részesedést.

+++++ TIFF +++++

b) Változó kamatú tenderek euróban

A likviditásbővítő, változó kamatú euro-tenderek esetén az ajánlatokat a felajánlott kamatlábak csökkenő sorrendjébe kell rendezni. A legmagasabb kamatlábbal rendelkező ajánlatokat kell elsőként teljesíteni, majd az alacsonyabb kamatlábú ajánlatokat csökkenő sorrendben kell elfogadni mindaddig, amíg a felosztani kívánt összeg ki nem merül. Amennyiben az elfogadott legalacsonyabb kamatlábbal (azaz a határkamatlábbal) rendelkező ajánlatok halmozott összege meghaladja a maradék felosztható összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a határkamatlábbal rendelkező ajánlatok teljes összegéhez viszonyított aránya szerint történik (lásd az 5. ablakot). Az egyes ügyfelekre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

+++++ TIFF +++++

A likviditást szűkítő, változó kamatú (kötvények kibocsátására vagy lekötött betétek gyűjtésére használható) tenderek allokálásakor az ajánlatokat a felajánlott kamatlábak növekvő sorrendjébe (vagy a felajánlott árak csökkenő sorrendjébe) kell rendezni. A teljesítéskor a legalacsonyabb kamatlábbal (illetve legmagasabb árral) rendelkező ajánlatok élveznek elsőbbséget, majd az ajánlatokat a kamatlábak növekvő (illetve az ajánlati árak csökkenő) sorrendjében kell elfogadni mindaddig, amíg az elvonni kívánt teljes összeg allokálásra nem kerül. Amennyiben az elfogadott legmagasabb kamatlábbal (illetve legalacsonyabb árral) (azaz a határkamatlábbal/árral) rendelkező ajánlatok összesített összege meghaladja a maradék felosztható összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a határkamatlábon/áron tett összes ajánlat összegéhez viszonyított aránya szerint történik (lásd az 5. ablakot). A kötvények kibocsátásakor az egy ügyfélre jutó összeget a kötvény névértékének legközelebbi többszörösére kell kerekíteni. Más likviditást szűkítő műveletek esetén az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

Az EKB dönthet úgy, hogy a változó kamatú tender minden érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőjének egy minimum összeget ítél oda.

c) Változó kamatú devizaswaptenderek

A változó kamatú, likviditásbővítő devizaswaptenderek allokálásakor az ajánlatokat a felajánlott swappont-jegyzések szerinti növekvő sorrendbe kell rendezni [33] A swappont-jegyzésre vonatkozó ajánlatokat növekvő sorrendbe kell rendezni, amelynek során figyelembe kell venni a jegyzés előjelét, amely az adott deviza és az euro kamatláb-különbözetének előjelétől függ. Ha az adott devizára érvényes, a swap lejáratára érvényes kamatláb magasabb, mint a megfelelő euro kamatláb, úgy a swap pontra vonatkozó jegyzés pozitív előjelű (vagyis az euro jegyzése a devizával szemben feláron történik). Fordított esetben, ha az adott devizára érvényes kamatláb alacsonyabb, mint a megfelelő eurókamatláb, a swap pontra vonatkozó jegyzés negatív előjelű (vagyis az euro jegyzése a devizával szemben engedménnyel történik).. A teljesítéskor a legalacsonyabb swappont-jegyzéssel rendelkező ajánlatok élveznek elsőbbséget, majd az ajánlatokat a swappont-jegyzések növekvő sorrendjében kell elfogadni mindaddig, amíg a felosztandó rögzített deviza összege ki nem merül. Amennyiben az elfogadott legmagasabb swappont-jegyzésen (azaz a kamatfolyosó-széli swappont-ajánlaton) az ajánlatok halmozott összege meghaladja a maradék felosztható összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a kamatfolyosó-széli swappont-jegyzéssel rendelkező összes ajánlat összegéhez viszonyított aránya szerint történik (lásd a 6. ablakot). Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

A változó kamatú, likviditást szűkítő devizaswaptenderek allokálásakor az ajánlatokat a swappont-jegyzési ajánlatok csökkenő sorrendjébe kell rendezni. A teljesítéskor a legmagasabb swappont-jegyzéssel rendelkező ajánlatok élveznek elsőbbséget, majd az ajánlatokat swappont-jegyzés szerinti csökkenő sorrendben kell elfogadni mindaddig, amíg az allokálandó rögzített deviza összege teljes egészében ki nem merül. Amennyiben az elfogadott legalacsonyabb swappont-jegyzésen (azaz a kamatfolyosó-széli swappont-ajánlaton) az összesített ajánlatösszeg meghaladja a maradék allokálandó összeget, úgy a maradványösszeg felosztása arányosan, a fennmaradó allokálandó összegnek a kamatfolyosó-széli swappont-jegyzéssel rendelkező összes ajánlat összegéhez viszonyított aránya szerint történik (lásd a 6. ablakot). Az egy ügyfélre jutó összeget a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

d) Aukciótípusok

A változó kamatú tenderek esetében az euro-rendszer alkalmazhat egyenáras vagy ajánlati áras aukciós eljárásokat. Az egyenáras aukció (holland aukció) esetén az összes teljesíteni kívánt ajánlatra alkalmazott allokálási kamatláb/ár/swap pont megegyezik a határkamatlábbal/árral/swap ponttal (azzal a kamatlábbal/árral/swap ponttal, amelyen a teljes összeg allokálásra kerülhet). Az ajánlati áras aukció (amerikai aukció) esetén az allokálási kamatláb/ár/swap pont megegyezik az egyes ajánlatokban szereplő kamatlábbal/árral/swap ponttal.

5.1.6. A tendereredmények kihirdetése

A tenderek és gyorstenderek eredményét a hírügynökségek útján nyilvánosan ki kell hirdetni. A nemzeti központi bankok a hírügynökségi hozzáféréssel nem rendelkező ügyfeleket közvetlenül is értesíthetik az allokálás eredményéről. A tendereredményeket nyilvánosan kihirdető üzenet általában következő információkat tartalmazza:

- a tender hivatkozási számát,

- a tender időpontját,

- a művelet típusát,

- az instrumentum lejáratát,

- az euro-rendszer ügyfelei által beadott összes ajánlat összegét,

- az ajánlattevők számát,

- az érintett pénznemeket (devizaswap esetében),

- a teljes allokálásra került összeget,

- az allokációs arányt (fix kamatú tenderek esetén),

- az azonnali árfolyamot (devizaswap esetében),

- az elfogadott határkamatlábat/árat/swap pontot és az allokációs arányt a határkamatlábon/áron/swap ponton (változó kamatú tendereknél),

- a legalacsonyabb és a legmagasabb ajánlatot, valamint az allokálási árfolyam súlyozott átlagát (ajánlati áras aukció esetén),

- az instrumentum kezdeti és lejárati napját (ha van ilyen), illetve az instrumentum értéknapját és lejárati napját (kötvény kibocsátása esetében),

- a legkisebb allokált összeget (ha van ilyen),

- a legkisebb allokálási arányt (ha van ilyen),

- az adósságlevelek névértékét (adósságlevél kibocsátása esetén),

- az adósságlevelek ISIN-kódját (adósságlevél kibocsátása esetén).

A nemzeti központi bankok az egyes allokációs eredményeket közvetlenül visszaigazolhatják a sikeres ajánlattevők számára.

5.2. Kétoldalú műveletekre vonatkozó eljárások

a) Általános szempontok

A nemzeti központi bankok kétoldalú alapon is végezhetnek műveleteket [34] Az EKB Kormányzótanácsa dönt arról, hogy kivételes esetben maga az EKB végezhet-e kétoldalú finomhangoló műveleteket.. A kétoldalú műveletek alkalmazhatók a finomhangoló nyíltpiaci műveletekre és a strukturális jellegű egyszeri adásvételi (outright) műveletekre. A meghatározás tág értelmű, mint általában azok az eljárások, amelynek keretében az euro-rendszer egy vagy néhány ügyféllel tendereljárás nélkül hajt végre műveletet. Eszerint kétféle kétoldalú művelet különböztethető meg: azok a műveletek, ahol az ügyfelek közvetlenül kapcsolatban állnak az euro-rendszerrel, és azok a műveletek, amelyek végrehajtása tőzsdén vagy piaci közvetítőkön keresztül történik.

b) Közvetlen kapcsolat az ügyfelekkel

Ennek a műveletnek a során a nemzeti központi bankok közvetlenül lépnek kapcsolatba egy vagy néhány, a 2.2. szakaszban meghatározott feltételek szerint kiválasztott hazai ügyféllel. Az EKB pontos utasításai alapján a nemzeti központi bankok döntenek arról, hogy üzletet kötnek-e az ügyfelekkel. Az ügyletek elszámolása a nemzeti központi bankokon keresztül történik.

Amennyiben az EKB Kormányzótanácsa úgy dönt, hogy kivételes esetekben maga az EKB (illetve az EKB végrehajtó szerveként eljáró egy vagy néhány nemzeti központi bank) is végezhet kétoldalú műveleteket, az ilyen műveletekkel kapcsolatos eljárásokat ennek megfelelően kell elfogadni. Ebben az esetben az EKB [illetve az EKB végrehajtó szerveként eljáró nemzeti központi bank(ok)] közvetlenül lép(nek) kapcsolatba az euro-övezetben található egy vagy néhány, a 2.2. szakaszban meghatározott feltételek szerint kiválasztott ügyféllel. Az EKB [illetve az EKB végrehajtó szerveként eljáró nemzeti központi bank(ok)] dönt(enek) arról, hogy üzletet köt(nek)-e az ügyfelekkel. Az ügyletek elszámolása ettől függetlenül decentralizáltan, a nemzeti központi bankokon keresztül történik.

Az ügyfelekkel történő közvetlen kapcsolaton keresztül megvalósuló kétoldalú műveletek alkalmazhatók a penziós ügyletekre, az egyszeri adásvételi (outright) ügyletekre, az devizaswapokra és a lekötött betétek gyűjtésére is.

c) Tőzsdén és piaci közvetítőkön keresztül végzett műveletek

A nemzeti központi bankok egyszeri adásvételi (outright) műveleteket tőzsdéken és piaci közvetítőkön keresztül is végezhetnek. E műveletek esetében az ügyfelek körére nem vonatkozik előre meghatározott korlátozás, és az eljárások az ügylettel érintett adósságinstrumentumra vonatkozó piaci szokásokhoz igazodnak. Az EKB Kormányzótanácsa dönt arról, hogy kivételes esetekben maga az EKB (illetve egy vagy néhány, az EKB végrehajtó szerveként eljáró nemzeti központi bank) végezhet-e finomhangoló egyszeri adásvételi (outright) műveleteket tőzsdéken, illetve piaci közvetítőkön keresztül.

d) A kétoldalú műveletek bejelentése

A kétoldalú műveleteket általában nem hirdetik meg előzetesen nyilvánosan. Továbbá az EKB dönthet úgy, hogy nem hozza nyilvánosságra a kétoldalú műveletek eredményeit sem.

e) Működési napok

Az EKB bármely, az euro-rendszerben munkanapnak számító napon folytathat kétoldalú finomhangoló műveletet. Az ilyen műveletekben csak azon tagállamok nemzeti központi bankjai vehetnek részt, ahol az üzletkötés, ügylet az elszámolás és a visszafizetés napja NKB-munkanapnak számít.

A strukturális célokból folytatott kétoldalú egyszeri adásvételi (outright) műveletek általában csak azokon a napokon hajthatók végre és számolhatók el, amelyek minden tagállamban NKB-munkanapnak számítanak.

5.3. Elszámolási eljárások

5.3.1. Általános szempontok

Az euro-rendszer jegybanki rendelkezésre állásának igénybevételéhez és a nyíltpiaci műveletekben való részvételhez kapcsolódó pénzügyi teljesítés az ügyfelek nemzeti központi banknál vezetett számláin (vagy a TARGET rendszerben részt vevő elszámoló bankok számláin) keresztül történik. A pénzügyi ügyleteket csak a művelet fedezetéül szolgáló eszközök visszavonhatatlan átutalása után (vagy annak pillanatában) lehet teljesíteni. Ebből következik, hogy a fedezeteket vagy előzetesen letétbe kell helyezni a nemzeti központi bankoknál vezetett letéti számlán, vagy pedig az említett nemzeti központi bankok rendelkezésére kell azokat bocsátani egy napközbeni "fizetés ellenében történő szállítás" alapján. A fedezetek átutalása az ügyfelek által az EKB minimális elvárásainak megfelelő ÉER-eknél vezetett értékpapír-elszámolási számlákon keresztül történik [35] Az EKB előírásainak megfelelő értékpapír-elszámolási rendszerek (ÉER-ek) euro-övezetben való használatára vonatkozó feltételek leírása és az ilyen rendszerek között az EKB feltételeinek eleget tevő közvetlen kapcsolatok frissített listája az EKB honlapján található (www.ecb.int).. Azok az ügyfelek, akik nem rendelkeznek letéti számlával a nemzeti központi banknál vagy az EKB minimális elvárásainak megfelelő ÉER értékpapír-elszámolási számlával, a fedezetekkel kapcsolatos műveleteiket egy levelező hitelintézetnél vezetett értékpapír-elszámolási vagy letéti számlán keresztül is elszámolhatják.

Az elszámolási eljárásokra vonatkozó további feltételek a nemzeti központi bankok (illetve az EKB) által az adott monetáris politikai eszközre alkalmazott szabályozásokban találhatók. Az elszámolási eljárások az egyes nemzeti központi bankok esetében a nemzeti jogszabályok és ügyviteli gyakorlatok különbözőségei miatt kis mértékben eltérhetnek.

5.3.2 Nyíltpiaci műveletek elszámolása

A tendereken alapuló nyíltpiaci műveletek (az elsődleges refinanszírozó műveletek, a hosszabb távú refinanszírozó műveletek és a strukturális műveletek) elszámolása általában azon az üzletkötési nap utáni első napon történik, amikor az összes érintett nemzeti VIBER és ÉER nyitva van. Elviekben az euro-rendszer igyekszik a nyíltpiaci műveleteihez kapcsolódó tranzakciókat egyidejűleg rendezni az összes tagállamban, minden elegendő fedezetet rendelkezésre bocsátó ügyféllel. Ennek ellenére, a működési korlátok és az ÉER-ek technikai sajátosságai miatt, a nyíltpiaci műveletek rendezésekor az adott napon belüli időpont az euro-övezet egyes részein eltérő lehet. Az elsődleges és hosszabb távú refinanszírozó műveletek elszámolása általában egybeesik az adott lejáratra vonatkozó előző ügylet visszafizetésével.

Az euro-rendszer törekszik a gyorstenderek és kétoldalú műveletek keretében kötött nyíltpiaci műveletek kötésnapon történő elszámolására. Ugyanakkor az euro-rendszer működési okokból időnként más elszámolási napot alkalmaz ezeknél a műveleteknél, különösen egyszeri adásvételi (outright) ügyleteknél (finomhangoló vagy strukturális célból kötöttek esetén egyaránt) és a devizaswapoknál (lásd a 3. táblázatot).

3. TÁBLÁZAT

Az euro-rendszer nyíltpiaci műveleteinek szokásos elszámolási napjai [37]

Monetáris politikai eszköz | Tendereken alapuló ügyletek elszámolási napja | Gyorstendereken és kétoldalú műveleten alapuló ügyletek elszámolási napja |

Penziós ügyletek | T+1 | T |

Egyszeri adásvételi (Outright) ügyletek | - | Az adott eszközökre érvényes piaci szokások szerint |

Kötvények kibocsátása | T+1 | - |

Devizaswapok | - | T, T+1 vagy T+2 |

Lekötött betétek gyűjtése | — | T |

5.3.3. Napvégi zárás

A napvégi záráshoz kapcsolódó eljárásokat a nemzeti VIBER-ek és a TARGET rendszer dokumentációjában határozzák meg. A TARGET rendszer általában EKB (közép-európai) idő szerint 18.00 órakor zár. Fizetési megbízás a nemzeti VIBER-ben való feldolgozásra a zárás után már nem nyújtható be, ugyanakkor a fennmaradó, még a zárás előtt befogadott fizetési megbízásokat fel kell dolgozni. Az ügyfelek a hitellehetőség és a betéti rendelkezésre állás igénybevételére irányuló kérelmeiket legkésőbb 30 perccel a TARGET rendszer zárása után nyújthatják be a megfelelő nemzeti központi bankhoz [36] Az euro-rendszer kötelező tartalékolási időszakának utolsó munkanapján az euro-rendszerbeli jegybanki rendelkezésre állás igénybevételére irányuló kérelmek benyújtási határideje további 30 perccel meg hosszabbodik..

A napvégi ellenőrzések befejezése után az alkalmas ügyfelek (nemzeti VIBER rendszerekben vezetett) elszámolási számláján fennmaradó negatív egyenleg önmagában a betéti rendelkezésre állás igénybevételére vonatkozó kérelemnek minősül (lásd a 4.1. szakaszt).

6. FEJEZET

6. ELFOGADHATÓ FEDEZETEK

6.1. Általános szempontok

A KBER alapokmányának 18.1. cikke lehetővé teszi, hogy az EKB és a nemzeti központi bankok egyszeri adásvételi (outright), vagy visszavásárlási megállapodás útján, fedezetek eladásával vagy vételével pénzpiaci műveleteket hajtsanak végre, továbbá előírja, hogy az euro-rendszer összes hitelműveletének megfelelő biztosítékon kell alapulnia. Következésképpen az euro-rendszer minden likviditásbővítő művelete olyan fedezeti eszközökön alapul, amelyeket az ügyfelek akár az eszközök tulajdonjogának átruházásával (egyszeri adásvételi (outright) ügyletek vagy visszavásárlási megállapodások esetén), akár az adott eszközökre vonatkozó zálogjog alapításával (fedezett hitelek esetén) bocsátanak rendelkezésre [37] A likviditást szűkítő végleges és penziós nyíltpiaci műveletek szintén fedezeten alapulnak. A likviditást szűkítő penziós nyíltpiaci műveletekben használt fedezeti eszközök elfogadhatóságára vonatkozó előírások megegyeznek a likviditást bővítő penziós nyíltpiaci műveletekben használt fedezeti eszközökre megállapított elfogadhatósági feltételekkel. Azonban a likviditást szűkítő műveletek esetében nincs haircut..

Az euro-rendszer monetáris politikai műveleteiből fakadó veszteségek elkerülése, az ügyfelekkel szembeni egyenlő elbánás elvének biztosítása és a működési hatékonyság javítása érdekében a fedezeti eszközöknek meg kell felelniük meghatározott kritériumoknak ahhoz, hogy az euro-rendszer monetáris politikai műveleteiben elfogadhatók legyenek.

Köztudott, hogy az elfogadhatóság feltételeinek egységesítése az euro-övezet egészében nagyban hozzájárul az egyenlő elbánás és a működési hatékonyság biztosításához. Ugyanakkor figyelembe kell venni az egyes tagállamok pénzügyi rendszereiben fellelhető különbségeket. Ezért, elsősorban az euro-rendszeren belüli okokból, az euro-rendszer monetáris politikai műveleteiben elfogadott eszközöket két kategóriába kell sorolni. E két kategóriát az "elfogadható fedezetek első csoportja" és "az elfogadható fedezetek második csoportja" kifejezések jelölik:

- az első csoport olyan forgalomképes adósságinstrumentumokból áll, amelyek teljesítik az EKB által, az euro-övezet egészére meghatározott egységes elfogadhatósági feltételeket,

- a második csoport olyan további, forgalomképes vagy nem forgalomképes eszközökből áll, amelyek a nemzeti pénzpiacokon és bankrendszerekben különleges jelentőséggel bírnak, és amelyekre az elfogadhatósági feltételeket nemzeti központi bankok dolgozzák ki az EKB által előírt minimális elfogadhatósági feltételek alapján. Az adott nemzeti központi bankok által kidolgozott (a második csoportba tartozó fedezetekre vonatkozó) elfogadhatósági feltételeket az EKB-nak jóvá kell hagynia.

Az eszközök minőségét és azoknak az euro-rendszer különböző monetáris politikai műveleteiben való elfogadhatóságát tekintve a két csoport között nincs különbség (eltekintve attól, hogy a második csoportba tartozó fedezeteket az euro-rendszer egyszeri adásvételi (outright) műveleteiben általában nem használatosak). Az euro-rendszer monetáris politikai műveleteinél elfogadható eszközök a napközbeni hitel fedezetéül is felhasználhatók.

Az első és a második csoportba tartozó elfogadható fedezetek esetében a 6.4. szakaszban meghatározott kockázatkezelési eszközök kerülnek alkalmazásra.

Az euro-rendszer résztvevői az elfogadható fedezeteket határokon átnyúló módon is felhasználhatják, vagyis a székhelyük szerinti tagállam nemzeti központi bankjától likviditáshoz juthatnak egy másik tagállamban található eszköz fedezetként történő felhasználásával (lásd a 6.6. szakaszt).

6.2. Az elfogadható fedezetek első csoportja

Az EKB elkészíti és frissíti az elfogadható fedezetek első csoportjában szereplő eszközök listáját. Ez a lista nyilvános [38] Ez a közzétett és naponta frissített lista az EKB honlapján található (www.ecb.int)..

Az EKB által kibocsátott adósságinstrumentumok az első csoportban szerepelnek. A nemzeti központi bankok által, az euro bevezetése előtt kibocsátott adósságinstrumentumok szintén az első csoportlistáján szerepelnek.

Az első csoportba tartozó további eszközökre a következő elfogadhatósági feltételek vonatkoznak (lásd a 4. táblázatot is):

- adósságinstrumentumok, amelyek a) olyan rögzített, feltétlen tőkeösszeggel és b) kamatszelvénnyel bírjanak, amelyek nem eredményezhetnek negatív cash flow-t. Továbbá a kamatszelvény a következő kötvénytípusok egyikéhez tartozik: i. kamatszelvény nélküli kötvény, ii. fix kamatú kötvény, vagy iii. egy referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozású kötvény. A kamatszelvény köthető az értékpapírt kibocsátó minősítésének megváltozásához is. Továbbá elfogadhatók az infláció-indexált kötvények is. Ezen jellemzőknek egészen a (kötelezettség) lejárat(a) napjáig fenn kell állniuk [39] Azok a tőkére és/vagy kamatra jogot biztosító adósságinstrumentumok, amelyeket megelőznek más, ugyanazon kibocsátótól származó adósságinstrumentumok birtokosainak jogai, (vagy amelyeket több sorozatból álló kibocsátás esetén egy ugyanakkor kibocsátott sorozat előz meg) nem tartoznak az első csoportba sorolt eszközök közzé.,

- alacsony hitelkockázati mutatókkal rendelkezzenek. A hitelkockázat vizsgálatánál az EKB többek között figyelembe veszi a piacon fellelhető minősítéseket, a stabil pénzügyi helyzettel rendelkező kezes [40] A kezesnek az EGT-n belül letelepedettnek kell lennie. által nyújtott biztosítékokat, valamint meghatározott intézményes feltételeket, amelyek az értékpapír-tulajdonosok különösen nagy mértékű védelmét hivatottak biztosítani [41] A hitelintézetek által kibocsátott olyan adósságinstrumentumok, amelyek nem felelnek meg szigorúan az 1988. március 22-i 88/220/EGK tanácsi irányelv, HL L 100., 1988.4.19., 31. o., a 2002. január 21-i 2001/107/EK irányelv, HL L 41., 2002.2.13., 20. o. és a 2002. január 21-i 2001/108/EK irányelv, HL L 41., 2002.2.13., 35. o. által módosított, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról (ÁÉKBV) szóló törvények, jogszabályok és adminisztratív rendelkezések összehangolására vonatkozó 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv 22. cikke (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, HL L 375., 1985.12.31., 3. o., csak akkor fogadhatók el az első csoportban, ha azok minden egyes kibocsátás során (egy minősítő hivataltól) olyan minősítést kap, amely az euro-rendszer szempontjából azt jelenti, hogy az adott adósságinstrumentum alacsony hitelkockázatú. Az adósságinstrumentumokat a kibocsátási programban megadott kibocsátáshoz rendelt egyedi minősítés szerint kell értékelni.. Egy garanciát akkor lehet elfogadhatónak tekinteni, ha a kezes feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantálja a kibocsátónak a tőke, a kamat és bármely más, az adósságinstrumentumok tulajdonosai részére fizetendő összeg megtérítésére vonatkozó kötelezettségét a teljes kifizetés megtörténtéig. A garanciának első bemutatáskor fizetőnek kell lenni (függetlenül a mögötte levő adósságkötelezettségtől). Az adókivetésre jogosult közintézmények által kiadott garanciáknak vagy első bemutatáskor fizetőnek kell lenni, vagy biztosítaniuk kell a nem teljesítés utáni azonnali és pontos fizetést. A kezesnek a garanciában vállalt kötelezettségei rangsorának legalább meg kell egyeznie a a garantáló minden egyéb, biztosítékkal nem fedezett kötelezettségének rangsorával (pari passu). A garancia vonatkozásában valamely EU tagállam törvényének kell irányadónak lenni, és törvény szerint érvényesnek, kötelezőnek és a kezessel szemben kikényszeríthetőnek kell lenni [42] A kikényszeríthetőségi követelmény függ a fizetőképtelenségi vagy csődtörvényektől, a méltányossági vagy más hasonló törvények általános elveitől, valamint a kezesre érvényes és a hitelezőknek a kezessel szembeni jogait általában befolyásoló jogszabályoktól.. A garancia jogi érvényességéről, kötelező hatályáról és kikényszeríthetőségéről [43] Amennyiben a kezest nem a garanciára irányadó joghatóság alatt alapították, a hiteles igazolásnak azt is meg kell erősítenie, hogy a garancia érvényes és kikényszeríthető a kezes alapítására alkalmazandó jog szerint. egy hiteles igazolást kell beadni az euro-rendszer [44] A hiteles igazolást annak az NKB-nek kell benyújtani jóváhagyásra, amelyik jelenti, hogy az adott, garanciával támogatott eszköz szerepel az elfogadható eszközök listájában. Az eszközt jelentő NKB általában azon ország NKB-je, amelyikben az eszközt nyilvántartásba veszik, azzal kereskednek vagy azt jegyzik. Többszörös jegyzés esetén az EKB elfogadható eszközök forró drótján lehet érdeklődni: Eligible-Assets.hotline@ecb.int. számára elfogadható formában és tartalommal, mielőtt a garanciával támogatott követelés jogosnak tekinthető lesz. A hiteles igazolás szükségessége nem vonatkozik az adósságinstrumentumok kapcsán kiadott garanciákra, amelyeket egyedileg értékelnek, vagy az adók kivetésére jogosult közintézmények által kiadott garanciákra.

- könyvelési tétel formájában átruházhatók,

- az EGT olyan központi bankján keresztül vagy a központi értékpapír letétkezelőnél (central securities depository - CSD) kell letétbe helyezni/nyilvántartásba venni (kibocsátani), amely megfelel az EKB által kibocsátott minimumelőírásoknak. Ezen eszközöket az euro-övezetben az euro-rendszer, vagy egy olyan értékpapír-elszámolási rendszer (ÉER) számláján kell tartani (elszámolni) amelyek megfelelnek az EKB előírásainak [úgy, hogy az (fedezettel kapcsolatos jogok) érvényesítés(e) egy euro-övezetbeli ország joga szerint történjen]. Ha a CSD, ahol az eszközt kibocsátották, és az ÉER, ahol azt tartják, nem azonos, akkor a két rendszernek az EKB által jóváhagyott módon kell kapcsolódnia egymáshoz [45] Az ÉER-ek euro-övezetben való használatára vonatkozó előírások leírása és az ilyen rendszerek között jóváhagyott közvetlen kapcsolatok frissített listája az EKB honlapján található (www.ecb.int),

- euróban denominált legyen [46] Ilyenként, vagy az eurónak megfelelő egyes nemzeti valutákban kifejezve.,

- a kibocsátónak (vagy a garanciát vállalónak) az EGT-ben letelepedettnek kell lennie [47] Az a követelmény, hogy a kibocsátó szervezetnek az EGT-ben letelepedettnek kell lennie, nem vonatkozik a nemzetközi és a nemzetek feletti intézményekre.,

- ezen eszközöket az értékpapír-befektetési szolgáltatásokról szóló, 1993. május 10-i 93/22/EGK tanácsi irányelv által meghatározott szabályozott piacokon kell bevezetni és jegyezni [48] HL L 141., 1999.6. 1., 27. o., vagy az EKB által meghatározott, egyes nem szabályozott piacokon kell bevezetni, jegyezni vagy forgalmazni [49] A hitelintézetek által kibocsátott olyan adósságinstrumentumok, amelyek nem felelnek meg szigorúan az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1985. december 20-i 85/611/EGK módosított tanácsi irányelv 22. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételeknek, csak akkor fogadhatók el az első csoportban, ha az értékpapírok területén nyújtott befektetési szolgáltatásokról szóló 1993. május 10-i 93/22/EGK tanácsi irányelvben meghatározottak szerint egy szabályozott piacon nyilvántartják vagy jegyzik azokat.. Továbbá egy adott adósságinstrumentum elfogadhatóságának megállapításakor az EKB figyelembe veszi a piaci likviditást.

[51] olyan ellenőrzési kapcsolat köt össze, amely az anyavállalat és leányvállalat között fennálló viszony a 83/349/EGK irányelv 1. cikke (1) és (2) bekezdése értelmében, az ott említett valamennyi esetet ideértve, vagy bármely természetes vagy jogi személy és egy vállalkozás közötti hasonló jellegű kapcsolat; egy leányvállalat bármely leányvállalata egyben az előbbi vállalkozások élén álló anyavállalat leányvállalatának is tekintendő. Olyan helyzetet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy ellenőrzési kapcsolat révén tartósan kapcsolódik ugyanahhoz a személyhez, szintén az ilyen személyek közötti szoros kapcsolatnak kell tekinteni." [52] Ez a rendelkezés nem vonatkozik: i. az ügyfél és az EGT-országok közigazgatási hatóságai közötti szoros kapcsolatokra (beleértve azt az esetet is, amikor a közigazgatási hatóság a kibocsátó kezese); ii. olyan kereskedelmi váltókra, amelyekre vonatkozóan a résztvevőn kívül még legalább egy (nem hitelintézetnek minősülő) szervezet kötelezettséget vállalt; iii. azokra a adósságinstrumentumokra, amelyek a módosított, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról (ÁÉKBV) szóló törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv 22. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételeknek pontosan megfelelnek; vagy iv. azokra az esetekre, amelyekben a adósságinstrumentumok a iii. ponthoz hasonlítható meghatározott jogi védelmet élveznek..

Annak ellenére, hogy az első csoportban feltüntetett eszközök listáján szerepelnek, a nemzeti központi bankok határozhatnak úgy, hogy a következő adósságinstrumentumokat fedezeti eszközként mégsem fogadják el:

- olyan papírok, amelyeknek lejárata korábban van, mint azon monetáris politikai művelet lejárata, amelynél fedezetként kívánják felhasználni [53] Amennyiben a nemzeti központi bankok mégis megengedik az olyan értékpapírok használatát, amelyek lejárata korábbi, mint azon monetáris politikai művelet lejárata, amelyhez fedezetként szolgál, akkor az ügyfeleket arra kell kötelezni, hogy az ilyen értékpapírokat a lejárat napján vagy azt megelőzően cseréljék ki más eszközzel.,

- olyan papírok, amelyeknél bármely kifizetésre (pl. kamatfizetés) sor kerül azon monetáris politikai művelet lejáratáig tartó időszakban, amelynél azokat fedezetként kívánják felhasználni.

Az első csoportba tartozó eszközök mindegyikének felhasználhatónak kell lenni határokon átnyúló módon is a teljes euro-övezetben. Ez azt jelenti, hogy az euro-rendszer minden ügyfelének képesnek kell lenni ilyen eszközök felhasználására vagy a saját országában levő ÉER-eken keresztül, vagy más elérhető módon, hogy hitelt vegyen fel a székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankjától (lásd 6.6. szakaszt).

Az első csoportba tartozó eszközök minden olyan monetáris politikai műveletre alkalmasak, amelyek fedezeten alapulnak, azaz penziós és egyszeri adásvételi (outright) nyíltpiaci műveletekre, valamint a likviditásbővítő jegybanki rendelkezésre állás (aktív oldali rendelkezésre állás) esetén is.

6.3. Az elfogadható fedezetek második csoportja

Azon adósságinstrumentumokon kívül, amelyek teljesítik az első csoporthoz kapcsolódó elfogadhatósági feltételeket, a nemzeti központi bankok elfogadhatónak minősíthetnek olyan egyéb eszközöket is az ún. második csoportban, amelyek nemzeti pénzpiacuk és bankrendszerük szempontjából különleges jelentőséggel bírnak. A második csoportba tartozó eszközök elfogadhatósági feltételeit a nemzeti központi bankok határozzák meg, tiszteletben tartva az alábbiakban említett elfogadhatósági minimumfeltételeket. Az adott nemzeti alkalmassági feltételeket az EKB hagyja jóvá. Az egyes nemzeti központi bankok a második csoportba tartozó eszközök országos listáját elkészítik és folyamatosan frissítik. Ezek a listák nyilvánosak [54] A naponta frissítésre kerülő és a nyilvánosság számára is hozzáférhető lista az EKB honlapján található (www.ecb.int). A nem forgalomképes második csoportba sorolt eszközök, valamint a korlátozott likviditással és különleges tulajdonságokkal rendelkező adósságinstrumentumok esetében a nemzeti központi bankok dönthetnek úgy, hogy a második csoportbeli eszközöket felsoroló nemzeti listájukban nem hoznak nyilvánosságra adatokat a konkrét kibocsátásokról, kibocsátókról/adósokról, illetve kezesekről, de kötelesek ezek helyett más adatokat nyújtani annak érdekében, hogy az ügyfelek az euro-övezetben egy adott papír elfogadhatóságáról könnyen megbizonyosodjanak..

A második csoportba tartozó eszközöknek a következő elfogadhatósági minimumfeltételeket kell teljesíteniük (lásd a 4. táblázatot is):

- olyan (forgalomképes vagy nem forgalomképes) adósságinstrumentumok lehetnek, amelyek olyan a) rögzített, feltétel nélküli tőkeösszeggel és b) kamatszelvénnyel rendelkeznek, amelyek nem eredményezhetnek negatív cash flow-t. Továbbá a kamatszelvény a következő kötvénytípusok egyikéhez tartozik: i. kamatszelvény nélküli kötvény, ii. fix kamatú kötvény, iii. referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozású kötvény. A kupon köthető az értékpapírt kibocsátó minősítésének megváltoztatásához is. Továbbá elfogadhatók még az infláció-indexált kötvények. E jellemzőknek a kötelezettség teljesítéséig kell fennállniuk. A második csoportba tartozó eszközök lehetnek részvények (amelyeket az értékpapír-befektetési szolgáltatásokról szóló, 1993. május 10-i 93/22/EGK tanácsi irányelvben [55] HL L 141., 1993.6.11., 27. o. meghatározott szabályozott piacon forgalmaznak). A hitelintézetek által kibocsátott részvények, illetve az olyan hitelintézetek által kibocsátott adósságinstrumentumok, amelyek nem felelnek meg pontosan az 1988. március 22-i, 88/220/EGK tanácsi irányelv [56] HL L 100., 1988.4.9., 31. o., a 2002. január 21-i 2001/107/EK irányelv [57] HL L 41., 2002.2.13., 20. o. és a 2002. január 21-i 2001/108/EK irányelv [58] HL L 41., 2002.2.13., 35. o. által módosított, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1985. december 20-i 85/611/EGK [59] HL L 375., 1985.12.31., 3. o. tanácsi irányelv 22. cikkének (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, általában nem szerepeltethetők a második csoportba tartozó eszközök listáján. Meghatározott feltételek és korlátozások mellett azonban az EKB a nemzeti központi bankoknak engedélyezheti, hogy ezeket az eszközöket a második csoportba tartozó eszközök listáján feltüntessék.

4. TÁBLÁZAT

Az euro-rendszer monetáris politikai műveleteiben elfogadható fedezetek

Feltétel | Első csoport | Második csoport |

A fedezet típusa | EKB-adósságlevelek,Egyéb forgalomképes, adósságinstrumentumok | Forgalomképes, adósságinstrumentumokNem forgalomképes, adósságinstrumentumokSzabályozott piacon forgalmazott részvények |

Elszámolás | Az értékpapírokat könyvelési tétel formájában a nemzeti központi bankokon keresztül vagy az EKB minimumelőírásainak megfelelő ÉER-nél letétbe kell helyezni | Az eszközöknek könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük, annak a nemzeti központi banknak számára, amelyik az adott eszközt az elfogadható fedezetek második csoportjának listáján feltüntette. |

Kibocsátó típusa | Központi bankokÁllami szektorMagánszektorNemzetközi és nemzetek feletti intézmények | Állami szektorMagánszektor |

Hitelkockázat | Az EKB megítélése szerint a papírnak alacsony hitelkockázatúnak kell lennie, (magában foglalva esetleg egy, az EKB megítélése szerint stabil pénzügyi helyzettel rendelkező EGT-beli kezes által nyújtott biztosítékot). | A papírnak az azt a második csoportban feltüntető nemzeti központi bank megítélése szerint alacsony hitelkockázatúnak kell lennie (magában foglalva esetleg egy biztosítékot, amit egy olyan euro-övezetbeli kezes nyújt, amelyet az adott papírt a második csoportban feltüntető nemzeti központi bank pénzügyileg stabilnak ítél). |

A kibocsátó (vagy garantőr) székhelye | EGT | Euro-övezet |

Az eszköz fellelhetőségi helye | Kibocsátási hely: EGTElszámolási hely: Euro-övezet | Euro-;övezet |

Denomináció | Euro | Euro |

Megjegyzés: Határokon átnyúló használat | Igen | Igen |

- olyan szervezetek által kibocsátott (vagy garantált) adóskötelezvénynek vagy részesedésnek kell lenniük, amelyek az adott eszközöket a második csoportban feltüntető nemzeti központi bank megítélése szerint pénzügyileg stabilak. Egy garanciát akkor lehet elfogadhatónak tekinteni, ha a kezes feltétel nélkül és visszavonhatatlanul garantálja a tőke, a kamat és bármely más, az eszköz tulajdonosai részére fizetendő összeg megtérítésére vonatkozó kötelezettséget a teljes kifizetés megtörténtéig. A garanciának első bemutatáskor fizetőnek kell lenni (függetlenül a mögötte levő adósságkötelezettségtől). Az adókivetésre jogosult közintézmények által kiadott garanciáknak vagy első bemutatáskor fizetőnek kell lenni, vagy biztosítaniuk kell a nem teljesítés utáni azonnali és pontos fizetést. A kezesnek a garanciában vállalt kötelezettségei rangsorának legalább meg kell egyeznie a garantáló minden egyéb, biztosítékkal nem fedezett kötelezettségével (pari passu). A garancia vonatkozásában valamely EU tagállam jogának kell irányadónak lenni, és törvény szerint érvényesnek, kötelezőnek és a garantálóval szemben kikényszeríthetőnek kell lennie [60] A kikényszeríthetőségi követelmény függ a fizetőképtelenségre vagy csődre vonatkozó jogszabályoktól, a saját tőkére vonatkozó vagy más hasonló jogszabályok általános elveitől, valamint a kezesre vonatkozó és a hitelezőknek a kezessel szembeni jogait általában befolyásoló jogszabályoktól. A garancia jogi érvényességéről, kötelező hatályáról és kikényszeríthetőségéről egy hiteles igazolást [61] Amennyiben a kezest nem a garanciára irányadó joghatóság alatt alapították, a hiteles igazolásnak azt is meg kell erősítenie, hogy a garancia érvényes és kikényszeríthető a kezes alapítására alkalmazandó jog szerint. kell beadni az euro-rendszer számára elfogadható formában és tartalommal [62] A hiteles igazolást annak az NKB-nek kell benyújtani jóváhagyásra, amelyik jelenti, hogy az adott, garanciával támogatott eszköz szerepel az elfogadható eszközök listájában. Az eszközt jelentő NKB általában azon ország NKB-je, amelyikben az eszközt nyilvántartásba veszik, azzal kereskednek vagy azt jegyzik. Többszörös jegyzés esetén az EKB elfogadható eszközök forró drótján lehet érdeklődni: Eligible-Assets.hotline@ecb.int., mielőtt a garanciával támogatott eszköz elfogadhatónak lesz tekinthető. A hiteles igazolás szükségessége nem vonatkozik az adósságinstrumentumok kapcsán kiadott garanciákra, amelyeket egyedileg értékelnek, vagy az adók kivetésére jogosult közintézmények által kiadott garanciákra.

- könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük azon nemzeti központi bank számára, amely az adott eszközöket a második csoportba tartozó eszközök listáján feltüntette,

- az euro-övezetben találhatónak kell lenniük (annak érdekében, hogy az (fedezettel kapcsolatos jogok) érvényesítés(e) egy euro-övezeti ország joga szerint történjen),

- euróban denomináltak legyenek [63] Ilyenként, vagy az euro megfelelő nemzeti valutáiban kifejezve.,

- azokat az euro-övezetben bejegyzett intézményeknek kell kibocsátaniuk (vagy garantálniuk).

[65] olyan ellenőrzési kapcsolat köt össze, amely az anyavállalat és leányvállalat között fennálló viszony a 83/349/EGK irányelv 1. cikke (1) és (2) bekezdése értelmében, az ott említett valamennyi esetet ideértve, vagy bármely természetes vagy jogi személy és egy vállalkozás közötti hasonló jellegű kapcsolat; egy leányvállalat bármely leányvállalata egyben az előbbi vállalkozások élén álló anyavállalat leányvállalatának is tekintendő.Olyan helyzetet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy ellenőrzési kapcsolat révén tartósan kapcsolódik ugyanahhoz a személyhez, szintén az ilyen személyek közötti szoros kapcsolatnak kell tekinteni.", [66] Mint az első csoportba tartozó eszközök esetén, ez a rendelkezés nem vonatkozik: i. az ügyfél és az EGT országok közigazgatási hatóságai közötti szoros kapcsolatokra (beleértve azt az esetet is, amikor a közigazgatási hatóság a kibocsátó kezese); ii. olyan kereskedelmi váltókra, amelyekre vonatkozóan a résztvevőn kívül még legalább egy (nem hitelintézetnek minősülő) szervezet kötelezettséget vállalt; iii. azokra a adósságinstrumentumokra, amelyek a módosított, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról (ÁÉKBV) szóló törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-ai 85/611/EGK tanácsi irányelv 22. cikke (4) bekezdésében foglalt feltételeknek pontosan megfelelnek; vagy iv. azokra az esetekre, amelyekben a adósságinstrumentumok a iii. ponthoz hasonlítható konkrét jogi védelmet élveznek..

Annak ellenére, hogy a második csoportban feltüntetett eszközök listáján szerepelnek, a nemzeti központi bankok határozhatnak úgy, hogy a következő eszközöket fedezetként mégsem fogadják el:

- olyan adósságinstrumentumok, amelyek lejárata korábban van, mint azon monetáris politikai művelet lejárata, amelyben azokat fedezetként kívánják felhasználni [67] Az első csoportba tartozó eszközökhöz hasonlóan, amennyiben a központi nemzeti bankok mégis megengedik az olyan értékpapírok használatát, amelyek lejárata korábbi időpontra esik, mint annak a monetáris politikai művelet lejárata, amelyhez fedezetként szolgál, akkor az ügyfeleket arra kell kötelezni, hogy az ilyen értékpapírokat a lejárat napján vagy azt megelőzően váltsák fel más eszközzel.,

- olyan adósságinstrumentumok, amelyeknél bármely kifizetésre (pl. kamatfizetés) sor kerül azon monetáris politikai művelet lejáratáig tartó időszakban, amelynél azokat fedezetként kívánják felhasználni;

- olyan részvények, amelyekhez bármely típusú kifizetés vagy egyéb olyan jog tartozik, amely fedezetként való felhasználhatóságukat befolyásolhatja azon monetáris politikai művelet lejáratáig tartó időszakban, amelyre e részvényeket fedezetként szánták.

Minden, a második csoportba sorolt eszközöknek határokon túl is felhasználhatónak kell lennie a teljes euro-övezetben. Ez azt jelenti, hogy az euro-rendszer minden ügyfelének képesnek kell lenni ilyen eszközök felhasználására vagy a saját országában levő ÉER-eken keresztül, vagy más elérhető módon, hogy pénzeszközökhöz jusson a székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankjától (lásd a 6.6. szakaszt).

A második csoportba sorolt eszközök elfogadhatók penziós nyíltpiaci műveletekben és likviditásbővítő jegybanki rendelkezésre állás (aktív oldali rendelkezésre állás) során. Ezen eszközök alapesetben nem használhatók az euro-rendszer egyszeri adásvételi (outright) ügyleteiben.

6.4. A kockázatkezelés eszközei

Az euro-rendszer a monetáris politikai műveleteiben elfogadott fedezetek esetében kockázatkezelési eszközöket alkalmaz annak érdekében, hogy az euro-rendszer a pénzügyi veszteség kockázatával szemben biztosítva legyen abban az esetben, ha egy ügyfél mulasztása miatt a fedezeteket értékesíteni kell (fedezetelvonás). Az euro-rendszer által alkalmazott kockázatkezelési eszközöket a 7. ablak mutatja be.

+++++ TIFF +++++

6.4.1. Kockázatkezelési eszközök az első csoport esetében

Az ügyfél által ajánlott fedezetek típusától függően az euro-rendszer sajátos kockázatkezelési eszközöket alkalmaz. Az első csoportba tartozó eszközökre alkalmazott megfelelő kockázatkezelési eszközöket az EKB határozza meg. Az első csoportba tartozó elfogadható fedezetek kockázatkezelési eszközeit széleskörűen harmonizálták az euro-övezetben [68] Mivel a fedezetképzési technikák (a fedezet nemzeti központi bankok részére történő leszállítására vonatkozó eljárások: a nemzeti központi bank részére zároltatott portfolió vagy visszavásárlási megállapodás, amikor minden egyes hitelügylethez meghatározott papír tartozik) tagállamonként különbözőek lehetnek, az értékelés időpontjában, illetve a kockázatkezelésre vonatkozó egyéb működési jellemzőkben kisebb eltérések lehetnek.. Az első csoport eszközeire vonatkozó kockázatkezelési szabályozás a következő főbb elemeket tartalmazza:

- az első csoportba tartozó elfogadható fedezeteket négy, csökkenő likviditású kategória egyikébe sorolják, a kibocsátó osztályozása és a fedezet típusa alapján. Az elfogadható fedezetek négy likviditási kategóriába sorolását a 8. ablak írja le.

+++++ TIFF +++++

- az egyes adósságinstrumentumokat sajátos értékcsökkentésnek ("valuation haircut") vetik alá. Ez úgy történik, hogy a fedezet piaci értékéből levonnak egy adott százalékot. A levonások az adósságinstrumentumok hátralévő lejárati ideje és kamatszerkezete szerint különböznek, a 9. és 10. ablakban leírtak szerint.

+++++ TIFF +++++

- az első csoportba tartozó minden fix kamatozású és kamatszelvény nélküli instrumentum esetén alkalmazott értékcsökkentést a 9. ablak írja le [69] A fix kamatozású értékpapírok haircut szintjei alkalmazhatók olyan adósságinstrumentumok esetében is, amelyek kamatozása a kibocsátó minősítésének változásához van kötve, vagy infláció-indexált kötvények esetében.,

- az első csoportba tartozó minden inverz változó kamatú instrumentum esetén alkalmazott értékcsökkentés az összes likviditási osztályra nézve azonos, leírása a 10. ablakban található,

+++++ TIFF +++++

- a változó kamatú adósságinstrumentumok esetén alkalmazott értékcsökkenés [70] A kamatkifizetés akkor minősül változó kamatú kifizetésnek, ha a kamatot egy referenciakamathoz kötik, és a kamatnak az újrarögzítési időszaka nem több egy évnél. Azokat a kamatkifizetéseket, ahol az újrarögzítési időszak meghaladja az egy évet, fix kamatozásúként kezelik, úgy, hogy a haircut vonatkozó lejárata lesz az adósság instrumentum hátralévő futamideje. megegyezik a 0-1 év lejáratú fix kamatozású instrumentumok csoportjára alkalmazottal abban a likviditási kategóriában, ahová az instrumentumot sorolták,

- az egynél több féle kamatfizetésű adósságinstrumentumok esetén alkalmazott kockázatkezelési eszközök csak az instrumentum hátralévő érvényességi idejének kamatfizetéseitől függenek. Az ilyen instrumentum esetén alkalmazott értékcsökkentés egyenlő az azonos maradék lejárati idővel rendelkező adósságinstrumentumokra alkalmazott legnagyobb csökkentéssel, és figyelembe vesznek bármely kamatkifizetést, amely az instrumentum hátralévő érvényességi ideje alatt esedékes.

- a likviditást szűkítő műveletek esetén nincsen haircut,

- a jogrendszerektől, valamint a tagállamok működő rendszereitől függően a nemzeti központi bankok engedélyezhetik az összevont fedezetértékelést (pooling-rendszer), és/vagy előírhatják az eszközök egyedi ügyletekhez történő rendelését (earmarking rendszer). A pooling-rendszer esetén az ügyfél a központi banktól felvett hitelek fedezésére elegendő fedezeti portfoliót bocsát a nemzeti központi bank rendelkezésére, ami azt jelenti, hogy az egyes eszközök nincsenek konkrét hitelműveletekhez rendelve. Ezzel szemben az earmarking-rendszerben minden egyes hitelművelet konkrét és beazonosítható eszköz(ök)höz kötődik,

- az eszközöket naponta kell értékelni (napi fedezetértékelés). A nemzeti központi bankok a fedezetek megkívánt értékét naponta kiszámítják, figyelembe véve a kinnlevő hitelvolumen változását, a 6.5. szakaszban ismertetett értékelési alapelveket és haircutokat,

- amennyiben az értékelés után a fedezetek értéke nem felel meg az adott napra előírt, kiszámított értéknek, szimmetrikus pótlólagos fedezetbekérésre vagy -visszatérítésre kerül sor. A pótlólagos fedezet bekérés és visszatérítés gyakoriságának csökkentése érdekében a nemzeti központi bankok beavatkozási küszöbértéket (trigger pont) alkalmazhatnak. Alkalmazása esetén a küszöbérték mértéke a nyújtott likviditás összegének 0,5 %-a. A nemzeti jogi környezettől függően a nemzeti központi bankok a pótlólagos fedezet bekérésekor további eszközök rendelkezésre bocsátását vagy készpénz befizetését kérhetik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a fedezetek piaci értéke az alsó küszöbérték alá esik, az ügyfelek kötelesek további eszközöket (vagy készpénzt) rendelkezésre bocsátani. Hasonlóképpen, ha a fedezetek újraértékelés utáni piaci értéke a felső küszöbértéket meghaladná, úgy a nemzeti központi bank a többletet eszközök vagy készpénz formájában visszatéríti az ügyfélnek (lásd a 11. ablakot).

+++++ TIFF +++++

+++++ TIFF +++++

- a pooling-rendszerben az ügyfelek naponta cserélhetik a fedezeti eszközöket,

- az earmarking-rendszerben a fedezeti eszközök cseréjét a nemzeti központi bankok engedélyezhetik,

- az EKB bármikor dönthet úgy, hogy egyes adósságinstrumentumokat levesz az első csoportba sorolt elfogadott papírok listájáról [71] Amennyiben egy adósságinstrumentumot az első csoportba sorolt eszközök közül való kizárásakor az euro-rendszerben éppen használják, azt az instrumentumot a lehető leghamarabb el kell távolítani.,

6.4.2. Kockázatkezelési eszközök a második csoport esetében

A második csoportba sorolt eszközökre vonatkozó megfelelő kockázatkezelési eszközöket az a nemzeti központi bank határozza meg, amely az adott eszközt a második csoport listájára felvette. A kockázatkezelési eszközöket a nemzeti központi bankok csak az EKB jóváhagyásával alkalmazhatják. A megfelelő kockázatkezelési eszközök kialakításakor az euro-rendszer arra törekszik, hogy a második csoportba sorolt papírok számára az euro-övezet egészében hátrányos megkülönböztetéstől mentes feltételeket biztosítson. E rendelkezések keretén belül a második csoportba sorolt eszközökre alkalmazott haircutok az ezen eszközökkel összefüggő konkrét kockázatokat tükrözik és legalább annyira szigorúak, mint az első csoportba tartozó eszközökre alkalmazott haircutok. A második csoportba sorolt eszközök négy különböző haircut-csoportra oszlanak, tükrözve az eszközök belső pénzügyi jellemzőiben és likviditásában rejlő különbségeket. A második csoportba sorolt eszközök likviditási csoportjait és haircutjait a 12. ablak ismerteti.

+++++ TIFF +++++

A második csoportba tartozó eszközöket a nemzeti központi bankok javaslatára és az EKB jóváhagyásával kell az alábbi likviditási kategóriákba besorolni.

1. Részvények

2. Korlátozott likviditású, forgalomképes adósságinstrumentumok

A második csoport eszközeinek többsége ebbe a kategóriába tartozik. A likviditás fokában ugyan lehet bizonyos különbség, de ezek az eszközök általában abban hasonlítanak egymásra, hogy másodlagos piacuk kicsi, árfolyamukat nem lehet naponta jegyezni és már a szokásos méretű kereskedés is árfolyammozgásokhoz vezethet.

3. Korlátozott likviditással és különleges tulajdonságokkal rendelkező adósságinstrumentumok

Ezek olyan eszközök, amelyek ugyan rendelkeznek a forgalomképesség néhány tulajdonságával, de a piacon való értékesítésük hosszabb időbe telhet. Ez azokra az eszközökre jellemző, amelyek általában nem forgalomképesek, de rendelkeznek néhány olyan különleges tulajdonsággal, amely a forgalomképesség irányába mutat, ideértve a piaci aukciós eljárásokat (amennyiben szükség van az eszköz értékesítésére) és a naponta történő árfolyam-értékelést.

4. Nem forgalomképes adósságinstrumentumok

Ezek az értékpapírok gyakorlatilag nem forgalomképesek, ezért likviditásuk alacsony vagy nincs.

A második csoportba tartozó változó kamatozású eszközökre és többféle kamatfizetési típussal bíró adósságinstrumentumokra ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint az első csoport eszközeire, kivéve, ha az EKB másként határozza meg [72] Néhány második csoportba tartozó, kamatszint újrarögzítésű eszköz esetén, ahol az újrarögzítés egyértelmű és világos módon, piaci szabványoknak megfelelően és az EKB jóváhagyásával történik, az érvényes lejárat megegyezik az újrarögzítési lejárat által adottal..

A nemzeti központi bankok a második csoport eszközeire vonatkozó pótfedezeti felhívásoknál (szükség esetén) ugyanazokat a küszöbértékeket alkalmazzák, mint az első csoportba sorolt eszközök esetében. A nemzeti központi bankok ezenkívül a második csoportba tartozó eszközök elfogadásánál limiteket alkalmazhatnak, kiegészítő biztosítékokat kérhetnek, és bármikor dönthetnek úgy, hogy egyes eszközöket levesznek a második csoport listájáról.

6.5. A fedezeti eszközök értékelésének alapelvei

A penziós ügyletekben használt fedezeti eszközök értékének meghatározásakor az euro-rendszer a következő alapelveket követi:

- az euro-rendszer minden forgalomképes és elfogadható első- és második csoportbeli eszközre meghatároz egyetlen referenciapiacot, amely az eszköz árfolyamáról információforrásként szolgál. Ez azt is jelenti, hogy az egyszerre több piacon is bevezetett, jegyzett és forgalmazott eszközök esetében, az adott piacok közül csak egy szolgál információforrásként az adott eszköz árfolyamáról,

- az euro-rendszer a piaci értékek kiszámításához minden egyes referencia piacra meghatározza a leginkább jellemző árfolyamot. Ha egynél több árfolyamot jegyeznek, ezek közül a legalacsonyabbat (általában a vételi - bid - árfolyamot) kell használni,

- a forgalomképes eszközök értékét az értékelési napot megelőző munkanapon leginkább jellemző árfolyam alapján kell kiszámítani,

- amennyiben egy adott eszközre az értékelési napot megelőző munkanapon nincs leginkább jellemző árfolyam, úgy a legutóbbi kereskedési árat kell alkalmazni. Ha kereskedési ár nem áll rendelkezésre, az árfolyamot a nemzeti központi bank határozza meg, figyelembe véve a referenciapiacon még elérhető, legutolsó árat,

- az adósságinstrumentumok piaci értékének kiszámításakor az addig felhalmozott kamatot is be kell számítani,

- a nemzeti jogrendszerek és a működési gyakorlatok eltéréseitől függően egy adott eszköznél a penziós ügylet futamideje alatti kifizetések (pl. kamatfizetés) kezelése nemzeti központi bankonként eltérő lehet. A kifizetések ügyfél részére történő átutalásakor, a nemzeti központi bank még az átutalás előtt gondoskodik arról, hogy továbbra is elégséges mennyiségű fedezet legyen a fennálló ügyletek mögött. A nemzeti központi bankok annak biztosítására törekednek, hogy a jövedelemfolyamok kezelésének gazdasági hatása ugyanolyan legyen, mintha a jövedelmet a kifizetés napján utalnák át az ügyfélnek [73] A nemzeti központi bankok dönthetnek úgy, hogy penziós ügyleteknél fedezetként nem fogadnak el olyan adósságinstrumentumokat, amelyeknél a monetáris politikai művelet lejáratáig tartó időszakban kifizetés (pl. kamatfizetés) várható, illetve olyan részvényeket, amelyekhez a monetáris politikai művelet lejáratáig tartó időszakban bármiféle kifizetés (illetve az eszköz fedezeti eszközként való elfogadhatóságát esetlegesen befolyásoló jog) kapcsolódik (lásd a 6.2. és 6.3. szakaszt).,

- a nem forgalomképes második csoportbeli eszközökre az a nemzeti központi bank határoz meg külön értékelési alapelveket, amelyik az adott eszközt a listára felvette.

6.6. Az elfogadható fedezetek határokon átnyúló felhasználása

Az euro-rendszer ügyfelei az elfogadható papírokat határokon átnyúló módon is felhasználhatják, vagyis likviditáshoz juthatnak a székhelyük szerinti tagállam nemzeti központi bankjától egy másik tagállamban található eszköz(ök) felhasználásával. A fedezeteknek minden olyan műveletben felhasználhatónak kell lenni határokon átnyúló módon a teljes euro-övezetben, amelyben az euro-rendszer jegybankképes eszközök ellenében likviditást nyújt. A nemzeti központi bankok (és az EKB) kidolgoztak egy módszert annak biztosítására, hogy minden, az euro-övezetben kibocsátott/letétbe helyezett jegybankképes eszköz felhasználható legyen határokon átnyúló módon is. Ez a központi bankok levelező banki modellje (LBM), amelyben a nemzeti központi bankok egymás (és az EKB) letétkezelőiként ("levelezőbankjaként") járnak el az olyan eszközök tekintetében, amelyeket a helyi elszámolási rendszereken vagy központi értékpapír letétkezelőn keresztül fogadnak el. Egyedi megoldások alkalmazhatók olyan nem forgalomképes eszközök, valamint a korlátozott likviditással és különleges tulajdonságokkal rendelkező második csoportbeli eszközök esetén, amelyek nem ruházhatók át egy ÉER-en keresztül [74] További részletek az EKB honlapján (www.ecb.int) közzétett "Központi bankok levelező banki modellje ismertetőben".. Az LBM használható bármely euro-rendszerbeli hitelművelet fedezetének biztosításához. Az értékpapírok határokon túli átruházásához az LBM mellett az ÉER-ek közötti, adott feltételeknek eleget tevő kétoldalú kapcsolatokat (bilateral links) lehet felhasználni [75] A jegybankképes eszközök felhasználhatók egy olyan központi banknál vezetett számlán keresztül is, amely a szóban forgó központi bank országától eltérő ország ÉER-ében van, amennyiben az euro-rendszer az ilyen számla használatát engedélyezte. 2000 augusztusától a Central Bank and Financial Services Authority of Ireland engedéllyel rendelkezik arra, hogy az Euroclear-nél ilyen számlát nyisson. Ez a számla az Euroclear-nél tartott minden jegybankképes eszközre felhasználható, beleértve tehát a jóváhagyott közvetlen kapcsolatokon keresztül az Euroclear-hez átutalt jegybankképes eszközöket is..

6.6.1. Központi bankok levelező banki modellje

A központi bankok levelező banki modelljét (LBM) az alábbi 3. ábra mutatja be.

+++++ TIFF +++++

3. ÁBRAA központi bankok levelező banki modellje

A jegybankképes eszközök határokon átnyúló felhasználása céljából a nemzeti központi bankok egymás részére értékpapírszámlát vezetnek. Az LBM pontos eljárásrendje attól függ, hogy a jegybankképes eszközök egyes ügyletekhez vannak-e rendelve, vagy azok egy fedezeti portfolió részét képezik [76] További magyarázatért lásd az "Központi bankok levelező banki modellje ismertetőt"..

- az earmarking-rendszerben, amint az ügyfél székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankja (továbbiakban: a "székhely szerinti jegybank") elfogadja az ügyfél hitelkérelmét, az ügyfél (szükség esetén a saját letétkezelőjén keresztül) utasítja az értékpapírok helye szerinti országban található ÉER-t, hogy azokat utalja át a székhely szerinti jegybank részére, a levelező jegybanknál (vagyis az ÉER-rel azonos országban található, a székhely szerinti jegybank részére levelező szolgáltatásokat nyújtó jegybanknál) vezetett értékpapírszámlára. Amint a székhely szerinti jegybank a biztosíték megérkezéséről a levelező jegybanktól értesítést kap, a kért likviditást átutalja az ügyfélnek. A jegybankok a likviditást nem előlegezik meg mindaddig, amíg nem bizonyosodtak meg arról, hogy a levelező jegybank az ügyfelek értékpapírjait megkapta. Amennyiben azt az elszámolási határidők betartása megköveteli, az ügyfelek az LBM működésének megfelelően a székhely szerinti jegybank részére a levelező jegybanknál vezetett számlán előzetesen elhelyezhetnek fedezetet,

- pooling-rendszer esetén az ügyfél a biztosítékokat bármikor elhelyezheti a székhely szerinti jegybank részére, a levelező jegybanknál vezetett számlán. Amint a székhely szerinti jegybank az értékpapírok megérkezéséről a levelező jegybanktól értesítést kap, azokat az ügyfél fedezeti portfoliójához hozzáadja.

Az LBM az euro-rendszer minden munkanapján EKB (közép-európai) idő szerint 9 órától 16 óráig áll az ügyfelek rendelkezésére. Az LBM-t használni kívánó ügyfél EKB (közép-európai) idő szerint 16 óra előtt köteles erről értesíteni azt a nemzeti központi bankot, amelytől hitelt akar felvenni, azaz a székhelye szerinti jegybankot. Továbbá az ügyfél köteles gondoskodni arról, hogy a monetáris politikai műveletre nyújtott biztosíték EKB (közép-európai) idő szerint legkésőbb 16 óra 45 percig a levelező jegybank számlájára kerüljön. Az e határidőket elmulasztó megbízások, illetve átutalások csak a következő munkanapon történő hitelnyújtásnál vehetők figyelembe. Amikor az ügyfelek előre látják, hogy az LBM használatára a nap végén kerül sor, lehetőség szerint gondoskodniuk kell az eszközök előzetes rendelkezésre bocsátásáról (vagyis az eszközök előzetes elhelyezéséről). Az EKB kivételes esetekben, vagy monetáris politikai célokból az LBM nyitvatartási idejét a TARGET zárásáig meghosszabbíthatja.

6.6.2. Az értékpapír-elszámolási rendszerek közötti kapcsolatok

Az értékpapírok határokon átnyúló felhasználásához az LBM mellett az EU-s ÉER-ek közötti az EKB által meghirdetett feltételeknek eleget tevő közvetlenkapcsolatok is felhasználhatók.

+++++ TIFF +++++

4. ÁBRAÉrtékpapír-elszámolási rendszerek közötti kapcsolatok

Két ÉER közötti közvetlen kapcsolat lehetővé teszi az adott ÉER-ben klíringtagsággal rendelkező ügyfél számára, hogy egy másik ÉER-ben kibocsátott értékpapírokkal rendelkezzen anélkül, hogy az utóbbi ÉER-nek klíringtagja lenne. Ezeket a közvetlen kapcsolatokat még az euro-rendszer hitelműveleteinél használt biztosítékok átutalása céljából történő felhasználásuk előtt az EU ÉER-inek használatára vonatkozó előírások [77] A jóváhagyott közvetlen kapcsolatok frissített listája az EKB honlapján (www.ecb.int) található., [78] Lásd "Az EU értékpapír-elszámolási rendszereinek használatára vonatkozó szabványok a KBER hitelműveleteiben", 1998. január. szerint értékelni és engedélyeztetni kell.

Az euro-rendszer szempontjából az LBM és az EU-s ÉER-ek közötti közvetlen kapcsolatok egyforma szerepet töltenek be annak biztosításában, hogy az ügyfelek a biztosítékaikat határokon átnyúló módon is felhasználhassák, azaz mindkettő lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy a székhely szerinti nemzeti banktól hitelt kapjanak akkor is, ha a biztosítékot egy másik ország ÉER-ben bocsátották ki. Az LBM és az ÉER-ek közötti közvetlen kapcsolatok ezt a funkciót különböző módon látják el. Az LBM-ben a fedezetfelhasználás határon átnyúló jellege a nemzeti központi bankok között jelenik meg. Az egyes nemzeti központi bankok egymás letétkezelőivé válnak. A közvetlen kapcsolatok használatakor a határon átnyúló jelleg az ÉER-ek között jelenik meg. Ezek egymásnál gyűjtőszámlákat nyitnak. A levelező jegybanknál elhelyezett eszközök csak az euro-rendszer hitelműveleteinek fedezetéül használhatók fel. A közvetlen kapcsolaton keresztül elhelyezett eszközök azonban felhasználhatók az euro-rendszer hitelműveleteihez, vagy az ügyfél által kiválasztott bármely más célra. Az ÉER-ek közötti közvetlen kapcsolatokat felhasználva az ügyfelek az eszközeiket a székhely szerinti ÉER-nél vezetett saját számlájukon tartják, így nincs szükségük letétkezelőre.

7. FEJEZET

7. KÖTELEZŐ TARTALÉK [79] E fejezet tartalma csak tájékoztatásként szolgál.

7.1. Általános szempontok

Az EKB a hitelintézetektől megköveteli, hogy a nemzeti központi bankoknál vezetett számláikon az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszerének keretében kötelező tartalékot tartsanak. Az euro-rendszer kötelező tartalék rendszerének jogi kereteit a KBER alapokmányának 19. cikke, a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendelet [80] HL L 318., 1998.11.27., 1. o., valamint a kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló 1745/2003/EK (EKB/2003/9) európai központi banki rendelet határozza meg. A kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló 1745/2003/EK (EKB/2003/9) [81] HL L 250., 2003.10.2., 10. o. európai központi banki rendelet alkalmazása biztosítja, hogy az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszerének feltételei az euro-övezet egészében egységesek legyenek.

Az egyes hitelintézetek által tartandó kötelező tartalék összegét az adott intézmény tartalékalapjához viszonyítva kell meghatározni. Az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszere a résztvevők számára lehetővé teszi az átlagolás alkalmazását, vagyis a tartalékolási követelményeknek való megfelelést a résztvevők tartalékszámláján az egyes naptári napok végén fennálló egyenlegeknek a tartalékolási időszakra vetített átlaga alapján kell meghatározni. A hitelintézetek kötelező tartalékállományai az euro-rendszer elsődleges refinanszírozási műveleteire érvényes kamatlábbal kamatoznak.

Az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszere elsősorban a következő monetáris funkciókat tölti be:

- A pénzpiaci kamatlábak stabilizálása

Az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszerének átlagolási rendelkezése úgy kíván hozzájárulni a pénzpiaci kamatlábak stabilizálásához, hogy a hitelintézeteket az átmeneti likviditási ingadozások hatásainak kiegyenlítésére ösztönzi.

- Strukturális likviditási hiány megteremtése, illetve növelése

Az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszere hozzájárul a strukturális likviditási hiány megteremtéséhez, illetve növeléséhez. Ez elősegítheti azt, hogy az euro-rendszer likviditást bővítő szerepét hatékonyabban tudja ellátni.

A kötelező tartalékok alkalmazásakor az EKB-nak szem előtt kell tartania az euro-rendszernek a Szerződés 105. cikkének (1) bekezdésében és a KBER alapokmányának 2. cikkében megfogalmazott célkitűzéseket, amelyek többek között arra az elvre utalnak, hogy kerülni szükséges a túlzott, nem kívánatos áthelyeződésnek és a közvetítő tevékenység túlzott, nem kívánatos megszakításának előidézését.

7.2. A kötelező tartalék hatálya alá tartozó intézmények

A KBER alapokmánya 19.1. cikkének megfelelően az EKB a tagállamokban létrehozott hitelintézetek számára előírja a kötelező tartalék tartását. Következésképpen az euro-övezetben székhellyel nem rendelkező jogi személyek euro-övezetben működő fiókjai is az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszerének hatálya alá esnek. Ugyanakkor az euro-övezetben létrehozott hitelintézetek euro-övezeten kívüli fióktelepei nem tartoznak az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszerének hatálya alá.

Az intézmények automatikusan felmentést kapnak a tartalékelőírások alól azon tartalékolási időszak kezdetétől, amelyben engedélyüket visszavonták vagy arról lemondtak, vagy amelynek során igazságügyi hatóság, vagy a részt vevő tagállam bármely más illetékes hatósága az intézménnyel szemben felszámolási eljárást rendelt el. A kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendelet, valamint a kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló 1745/2003/EK (EKB/2003/9) európai központi banki rendelet szerint az EKB, hátrányos megkülönböztetés nélkül, felmenthet intézményeket az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszeréből eredő kötelezettségeik alól, amennyiben azoknak az adott intézményekre való alkalmazásával a rendszer nem érné el céljait. Az ilyen jellegű felmentések elbírálásakor az EKB az alábbi feltételek közül egyet vagy többet vesz figyelembe:

- az intézmény különleges feladatokat lát el;

- az intézmény nem lát el aktív banki feladatokat más hitelintézetek versenytársaként és/vagy;

- az intézmény összes betétje regionális és/vagy nemzetközi fejlesztési támogatásokra elkülönített.

Az EKB elkészíti és rendszeresen frissíti az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszerének hatálya alá eső intézmények listáját. Az EKB nyilvánosságra hozza azon intézmények listáját is, amelyek reorganizációs eljárástól eltérő okból kaptak felmentést az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszerének kötelezettségei alól [82] A listák az EKB honlapján (www.ecb.int) találhatók.. Az ügyfelek e listák segítségével eldönthetik, hogy kötelezettségeik olyan intézmények felé állnak-e fenn, amelyek a tartalékolási előírások hatálya alá esnek. Az egyes naptári hónapok utolsó euro-rendszer-munkanapján az üzletidő végén nyilvánosságra hozott listák a tartalékolási időszakra vonatkozó tartalékalap kiszámítására érvényesek. Az időszak a két hónappal későbbi naptári hónapban kezdődik. Például a február végén nyilvánosságra hozott lista az áprilisban kezdődő tartalékolási időszak tartalékalapjának kiszámítására lesz érvényes.

7.3. A kötelező tartalék meghatározása

a) Tartalékalap és tartalékráták

Egy intézmény tartalékalapját a mérlegtételek alapján kell meghatározni. A mérlegadatokat az EKB pénzügyi és bankstatisztikának általános keretein belül kell a nemzeti központi bankoknak jelenteni (lásd a 7.5. szakaszt) [83] Az EKB pénzügyi és banki statisztikájának adatszolgáltatási rendszerét a 4. melléklet tartalmazza.. A teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett intézmények esetében az adott naptári hónap végére vonatkozó mérlegadatokat használják fel a két hónappal későbbi naptári hónapban kezdődő tartalékolási időszakra érvényes tartalékalap megállapításához. Például a február végi mérlegből kalkulált tartalékalapot használják az áprilisban kezdődő tartalékolási időszakban az ügyfelek által teljesítendő tartalék követelmények kiszámításához.

Az EKB pénzügyi és bankstatisztikára vonatkozó adatszolgáltatási rendszere lehetővé teszi a kisebb intézmények jelentéstételi terheinek enyhítését. Az e rendelkezés hatálya alá tartozó intézmények mérlegadataiknak csak meghatározott korlátozott részét kötelesek jelenteni negyedévente (mint negyedév végi adatokat), és az adatszolgáltatás határideje is hosszabb a nagyobb intézmények számára előírtnál. Ezen intézményeknél az adott negyedévre vonatkozóan jelentett mérlegadatokat kéthónapos késéssel a következő három tartalékolási időszakra vonatkozó tartalékalap megállapításához kell felhasználni. Például az első negyedév végi (március) mérleg lesz érvényes a júniusban, júliusban és augusztusban kezdődő tartalékolási időszakok tartalékalapjának kiszámításához.

A kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendelet alapján az EKB az intézmények tartalékalapjába jogosult beszámítani a pénzeszközök elfogadásából eredő kötelezettségeket, illetve a mérlegen kívüli tételekből eredő kötelezettségeket. Az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszerében csak a forrásoldali "betétek és hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok" számítanak bele ténylegesen a tartalékalapba (lásd a 13. ablakot).

Az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszerének hatálya alá eső intézmények listájában megtalálható intézmények felé fennálló kötelezettségek, valamint az EKB és a nemzeti központi bankok felé fennálló kötelezettségek nem számítanak bele a tartalékalapba. Ebben a vonatkozásban a "hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok" kategóriájába tartozó tételek esetén ahhoz, hogy a kibocsátó jogosult legyen azokat a tartalékalapból levonni, képesnek kell lennie annak bizonyítására, hogy ezen értékpapírokból valójában mennyi van az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszerének hatálya alá eső más intézményeknél. Amennyiben ilyen bizonyítékot nem képes bemutatni, a kibocsátó erre a mérlegtételre egy rögzített százalékban kifejezett, egységes levonást [84] Lásd a kötelező tartalék képzéséről szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK európai központi banki rendeletet (EKB/2003/9). Az egységes levonás százalékára vonatkozóan további információ az EKB honlapján (www.ecb.int) található; lásd még az euro-rendszer honlapjait is (5. melléklet). alkalmazhat.

A tartalékrátákat az EKB határozza meg a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendeletben előírt felső határérték figyelembevételével. Az EKB a tartalékalap legtöbb tételére egységes, nullától eltérő mértékű tartalékrátát alkalmaz. Ezt a tartalékrátát a kötelező tartalék képzéséről szóló EKB-rendelet határozza meg. Az EKB nulla mértékű tartalékrátát állapít meg a következő kötelezettségkategóriákra: "2 évnél hosszabb lekötött betétek", "2 évnél hosszabb felmondásos betétek", "repók" és "2 évnél hosszabb, megállapodás szerinti futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok" (lásd a 13. ablakot). Az EKB a tartalékrátákat bármikor megváltoztathatja. A tartalékráta változásokat az EKB még a változással érintett első tartalékolási időszak kezdete előtt közzéteszi.

+++++ TIFF +++++

b) A kötelező tartalék összegének kiszámítása

Az egyes intézményekre vonatkozó kötelező tartalék összegét az adott kötelezettségtípusra vonatkozó tartalékrátának a tartalékköteles kötelezettség összegére való alkalmazásával kell kiszámítani.

Az egyes intézmények a kötelező tartalék összegére egy 100000 eurós levonást alkalmazhatnak minden olyan tagállamban, ahol létesítménnyel rendelkeznek. Az ilyen engedmény nyújtása nem érinti az euro-rendszer kötelező tartalék rendszerének hatálya alá tartozó intézmények jogi kötelezettségeit [85] Azok az intézmények, amelyek jogosultak statisztikai adataikat csoportosan, konszolidálva jelenteni az EKB pénzügyi és banki statisztikai adatszolgáltatási rendszerének előírásai szerint (lásd a 4. mellékletet), csak egy ilyen engedményt vehetnek igénybe a csoport egészére vonatkozóan, egyébként, az intézményeknek a tartalékalapjukat és a tartalékállományukat illetően olyan részletességű adatokat kell rendelkezésre bocsátaniuk, amelyek az euro-rendszer számára lehetővé teszik, hogy azok pontosságát és minőségét ellenőrizze, és így a csoport minden egyes intézménye számára meghatározza a kötelező tartalék követelményt..

Az egyes tartalékolási időszakokra vonatkozó kötelező tartalék összegét a legközelebbi egész euróra kell kerekíteni.

7.4. A tartalékkötelezettség teljesítése

a) Tartalékolási időszak

Az EKB a tartalékolási időszakok naptárát minden évkezdet előtt legalább három hónappal nyilvánosságra hozza [86] A naptár általában EKB sajtóközleményben jelenik meg, amely megtalálható az EKB honlapján (www.ecb.int). A naptár ugyancsak megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint a nemzeti központi bankok honlapjain.. A tartalékolási időszak a Kormányzó Tanács azon ülését követő első irányadó refinanszírozási művelet teljesítési napján kezdődik, amelyik ülésre a monetáris politika havi értékelését előzetesen ütemezték. Rendkívüli esetekben a kiadott naptár módosításra kerülhet, többek között akkor, ha a Kormányzó Tanács üléseinek menetrendje megváltozik.

b) Tartalékállomány

Minden intézmény köteles kötelező tartalékait a székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankjánál vezetett egy vagy több tartalékszámlán tartani. Az egy adott tagállamban több szervezeti egységgel rendelkező intézmények esetében az intézmény minden belföldi telephelye tekintetében a központi ügyintézés helye felel az összesített tartalékkötelezettség teljesítéséért [87] Amennyiben egy intézmény központi igazgatási helye nem a szervezeti egység szerinti tagállamban van, egy olyan központi fiókot kell kijelölnie, amely felel az intézmény adott tagállamban található összes telephelyére vonatkozó, összesített kötelező tartalék összegének fenntartásáért.. A több tagállamban is szervezeti egységgel rendelkező intézmény köteles a kötelező tartalékot elhelyezni minden egyes olyan tagállam nemzeti központi bankjánál, ahol szervezeti egységgel rendelkezik, az adott tagállamban fennálló tartalékalapjának megfelelően.

Az intézményeknek a nemzeti központi bankoknál vezetett elszámolási számlái használhatók tartalékszámlaként. Az elszámolási számlákon tartott tartalékok összege napközbeni elszámolási célokra is felhasználható. Az intézmény napi tartalékállományát a tartalékszámla nap végén fennálló egyenlege alapján kell kiszámítani.

Az intézmény a székhelye szerinti tagállam nemzeti központi bankjától kérheti, hogy kötelező tartalékának teljes összegét közvetett módon, egy közvetítőn keresztül helyezhesse el. A kötelező tartalék közvetítőn keresztüli elhelyezésének lehetősége rendszerint azokra az intézményekre korlátozódik, amelyek működésük során ügyvitelük egy részét (pl. a treasury irányítást) általában közvetítő segítségével bonyolítják le (pl. takarékpénztári és takarékszövetkezeti hálózatok tartalékállományukat központosíthatják). A kötelező tartalék közvetítőn keresztüli elhelyezését a kötelező tartalékról szóló EKB-rendelet előírásai szabályozzák.

c) A tartalékállomány kamatozása

A kötelező tartalékállomány az EKB elsődleges refinanszírozási műveleteire alkalmazott (a naptári napok száma szerint súlyozott) és a 14. ablakban meghatározott képlet alapján számított, tartalékolási időszakra vetített átlagkamatlábon kamatozik. Az előírt tartalékkötelezettség összegét meghaladó tartalékállomány nem kamatozik. A kamatot azon tartalékolási időszak végét követő második NKB-munkanapon kell kifizetni, amely alatt a kamat felhalmozódott.

+++++ TIFF +++++

7.5. Adatszolgáltatás, visszaigazolás és a tartalékalap ellenőrzése

A kötelező tartalék alkalmazásához szükséges tartalékalap egyes tételeit a kötelező tartalékolási kötelezettség hatálya alá eső intézmények maguk számítják ki és jelentik a nemzeti központi bankoknak az EKB pénzügyi és bankstatisztikája általános keretei között (lásd a 4. mellékletet). A kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló, 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK (EKB/2003/9) rendelete 5. cikke meghatározza az intézmény tartalékalapjának és tartalékolási kötelezettségének közlésére és visszaigazolására vonatkozó eljárást.

Egy intézmény kötelező tartalékalapjának közlési és visszaigazolási eljárása a következő. Az intézmény kötelező tartalékainak a megfelelő tartalékolási időszakra történő kiszámítását vagy az illetékes részt vevő nemzeti központi bank vagy az intézmény kezdeményezi. A kiszámított kötelező tartalékot a számítást végző fél legalább három nemzeti központi banki munkanappal a tartalékolási időszak előtt közli. Az illetékes részt vevő nemzeti központi bank korábbi időpontot is meghatározhat a kötelező tartalékalap közlésére. További határidőket is meghatározhat az intézmény számára a tartalékalap bármely felülvizsgálatának és a közölt kötelező tartalék felülvizsgálatainak közlésére. Az értesített fél köteles legkésőbb a tartalékolási időszak kezdetét megelőző nemzeti központi banki munkanapon visszaigazolni a kiszámított kötelező tartalékot. Amennyiben az értesített fél az értesítésre nem válaszol a tartalékolási időszakot megelőző nemzeti központi banki munkanap végéig, akkor úgy tekintik, hogy az intézmény elfogadta a kötelező tartalék összegét a szóban forgó tartalékolási időszakra. Elfogadás után az intézménynek a szóban forgó tartalékolási időszakra megállapított kötelező tartalékát nem lehet megváltoztatni.

A más intézmények közvetett tartalékállományának kezelésére közvetítőként felhatalmazott intézményekre a kötelező tartalék képzéséről szóló EKB-rendelet különleges adatszolgáltatási kötelezettségeket ír elő. A tartalékállomány közvetítőn keresztüli elhelyezése a tartalékait közvetítőn keresztül elhelyező intézmény statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségein nem változtat.

A kötelező tartalék Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, (EK) tanácsi rendelet alapján az EKB és a nemzeti központi bankok jogosultak az összegyűjtött adatok pontosságát és minőségét ellenőrizni.

7.6. A kötelező tartalékra vonatkozó kötelezettségek megsértése

A kötelező tartalékolási előírások megsértésének minősül, ha egy intézmény tartalékszámlájának (tartalékszámláinak) a tartalékolási időszakra vetített átlagos napvégi egyenlege alacsonyabb, mint az adott tartalékolási időszakra előírt kötelező tartalék.

Amennyiben egy intézmény a tartalékolási előírásokat részben vagy egészben megsérti, a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendeletben foglaltaknak megfelelően, az alábbi szankciók egyikét alkalmazhatja:

- az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlábát legfeljebb 5 százalékponttal meghaladó kamat megfizetése a kötelező tartalék azon összegére, amelynek elhelyezését az intézmény elmulasztotta, vagy

- az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába legfeljebb kétszeresének megfelelő kamat megfizetése a kötelező tartalék azon részére, amelynek elhelyezését az intézmény elmulasztotta, vagy

- az adott intézmény kötelezése arra, hogy az EKB-nál vagy a nemzeti központi bankoknál nem kamatozó betétként helyezze el a kötelező tartalékállomány azon részének legfeljebb háromszorosát, amelynek elhelyezését az intézmény a korábbiakban elmulasztotta. Az ilyen betét futamideje nem haladhatja meg azon időszak hosszát, amelynek során az intézmény a kötelező tartalék előírásoknak nem felelt meg.

Amennyiben egy intézmény az euro-rendszer kötelező tartalékolási rendszerére vonatkozó egyéb EKB-rendeleteket, illetve -határozatokat sérti meg (pl. ha az előírt adatokat nem időben vagy pontatlanul közli), az EKB jogosult az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendeletben, valamint az EKB szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló, 1999. szeptember 23-i EKB/1999/4 EKB-rendeletben előírt megfelelő szankciókat alkalmazni. Az EKB Igazgatósága meghatározhatja és nyilvánosságra hozhatja azokat a feltételeket, amelyek alapján a kötelező tartalékok EKB által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott szankciókat alkalmazza [88] Ezek a feltételek az Európai Közösségek Hivatalos Lapja 2000. február 11-i számában megjelent közleményben "Az Európai Központi Bank közleménye a kötelező tartalékolási kötelezettségek megszegése esetén történő szankciók alkalmazásról" címmel kerültek közzétételre..

Ezenkívül a kötelező tartalékolási előírások komoly megszegése esetén az euro-rendszer az ügyfelek nyíltpiaci műveletekben való részvételét felfüggesztheti.

--------------------------------------------------