32003D0223

Az állam-, illetve kormányfői összetételben üléséző Tanács határozata

(2003. március 21.)

a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya 10.2. cikkének módosításáról

(2003/223/EK)

AZ ÁLLAM-, ILLETVE KORMÁNYFŐI ÖSSZETÉTELBEN ÜLÉSEZŐ TANÁCS,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára [1], és különösen annak 10. 6 cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank ajánlására [2],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [3],

tekintettel a Bizottság véleményére [4],

mivel:

(1) Az euróövezet bővítése az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa taglétszámának növekedéséhez vezet. A Kormányzótanács hatékony és kellő időben történő döntéshozatali képességét a kibővített euróövezetben is szükséges fenntartani, az eurót bevezető tagállamok számától függetlenül. Ennek érdekében a Kormányzótanácsban a nemzeti központi bankok szavazati joggal rendelkező elnökei számának kisebbnek kell lennie a Kormányzótanácsban tag nemzeti központi banki elnökök teljes számánál. A Kormányzótanácsban a központi bankok elnökei között a szavazati jogok felosztására rotációs rendszer alkalmazása biztosít méltányos, hatékony és elfogadható megoldást. A 15 szavazati jog felosztása a központi bankok elnökei között megfelelő egyensúlyt teremt egyrészt a jelenlegi, vagyis a szavazati jogok az Igazgatóság hat tagja és a Kormányzótanács többi tagja közötti kiegyensúlyozott megoszlását jelentő rendszer folyamatosságának fenntartására irtányuló igény, másrészt a lényegesen kibővített Kormányzótanácson belüli hatékony döntéshozatalra irányuló igény között.

(2) Tekintettel a Szerződésben meghatározott eljárás alapján európai szinten történő kinevezésükre, valamint a teljes euróövezetre kiterjedő hatáskörrel rendelkező Európai Központi Banknál betöltött szerepükre, a Kormányzótanácsban az Igazgatóság mind a hat tagjának meg kell tartania az állandó szavazati jogot.

(3) A Kormányzótanácson belüli szavazás módozatai az Alapokmány 10.6. cikke alapján kiigazításra kerülnek. Mivel e cikk csak az Alapokmány 10.2. cikkének módosításait érinti, ezért a szavazás módozatainak bármely kiigazítása nincs hatással az Alapokmány 10.3. és 10.6. cikkével, valamint 41.2. cikkével összhangban elfogadott határozatokról tartott szavazásra.

(4) A választott rotációs rendszer alkotó elemeiben öt alapelv tükröződik. Az "egy tag – egy szavazat" elve, ami a Kormányzótanács fő döntéshozatali elve, a Kormányzótanács minden egyes szavazati joggal rendelkező tagjára továbbra is vonatkozik. A Kormányzótanács minden tagja továbbra is személyesen és másoktól függetlenül vesz részt a Kormányzótanács ülésein, tekintet nélkül arra, hogy rendelkezik-e szavazati joggal. A rotációs rendszer szilárd abban az értelemben, hogy képes igazodni az euróövezet bármekkora, a tagállamok jelenleg előre látható legmagasabb számát elérő bővítéséhez is. A rotációs rendszerrel továbbá elkerülhető olyan helyzetek kialakulása, amikor is a szavazati joggal rendelkező nemzeti központi banki elnökök azon tagállamok nemzeti központi bankjait képviselik, amely országok együttesen sem tekinthetők az euróövezet mint egész gazdaságát képviselő csoportnak. Végül a rotációs rendszer átlátható.

(5) A nemzeti központi banki elnökök csoportokba sorolása és a szavazati jogok meghatározott számának e csoportokhoz történő hozzárendelése biztosítja azt, hogy a szavazati joggal rendelkező nemzeti központi banki elnökök olyan tagállamok nemzeti központi bankjait (NKB-it) képviseljék, amelyek együttesen az euróövezet mint egész gazdasága képviselőjének tekinthetők. A nemzeti központi banki elnökök szavazati jogukat eltérő gyakorisággal gyakorolják annak függvényében, hogy mekkora az adott NKB tagállama gazdaságának viszonylagos súlya az euróövezeten belül. A nemzeti központi banki elnökök csoportokba sorolása ezért függ azon tagállam rangsorolásától, amelynek nemzeti központi bankját képviselik, és amely rangsor az alábbi két komponensből álló mutatón alapul: a tagállam részesedésének nagysága i) az eurót már bevezető tagállamok piaci áron számított aggregált bruttó hazai termékén (a továbbiakban PÁ-GDP) belül és ii) az eurót már bevezető tagállamok monetáris pénzügyi intézményeinek teljes aggregált mérlegében (a továbbiakban MPI-AM). A tagállam PÁ-GDP-ben tükröződő gazdasági súlya megfelelő összetevő, mivel a központi bank által hozott döntések hatása jelentősebb a nagyobb, mint a kisebb gazdasággal rendelkező tagállamokban. Ugyanakkor egy tagállam pénzügyi szektorának súlya is különös jelentőséggel bír a központi banki döntésekben, mivel a központi banki műveletek ügyfelei e szektorhoz tartoznak. A PÁ-GDP-, illetve MPI-AM-komponensek 5/6 – 1/6 arányban kerülnek súlyozásra. A súlyok ilyen megválasztása megfelelő, mert ez azt fogja jelenti, hogy a pénzügyi szektor kellőképpen és jelentőségéhez mérten jut képviselethez.

(6) A rotációs rendszer zavartalan bevezetése érdekében annak létrehozása két lépésben történik. Első lépésként a nemzeti központi banki elnököket két csoportba sorolják, amint számuk meghaladja a 15-öt. Az első csoportba tartozó nemzeti központi bankok elnökei a nekik juttatott szavazati jogot nem gyakorolhatják kevesebbszer, mint a második csoportba sorolt nemzeti központi bankok elnökei. Ha jelentős számú új taggal bővül az euróövezet, azaz a Az első csoportba tartozó nemzeti központi bankok elnökei a nekik juttatott szavazati jogot nem gyakorolhatják kevesebbszer, mint a második csoportba sorolt nemzeti központi bankok elnökei száma meghaladja a 21-et, három csoportba sorolják őket. A Az első csoportba tartozó nemzeti központi bankok elnökei a nekik juttatott szavazati jogot nem gyakorolhatják kevesebbszer, mint a második csoportba sorolt nemzeti központi bankok elnökei minden egyes csoportban azonos ideig rendelkeznek szavazati joggal. A Kormányzótanács összes szavazati joggal rendelkező és nem rendelkező tagja kétharmados többségével fogadja el a két elvre vonatkozó részletes végrehajtási rendelkezéseket, valamint a rotációs rendszer bevezetésének elhalasztására vonatkozó esetleges azon döntést, amely azon helyzet elkerülésére szolgálna, amelyben bármely csoporton belül a nemzeti központi banki elnökök szavazati jogukat 100 %-os gyakorisággal gyakorolnák.

(7) Minden egyes NKB tagállamának az eurót már bevezető tagállamok aggregált PÁ-GDP-ben, illetve MPI-AM-ban kifejezett súlyát minden olyan alkalommal ki kell igazítani, amikor az aggregált PÁ-GDP-t az alapokmány 29.3 cikkével összhangban módosítják, illetve amikor a Kormányzótanácsban a nemzeti központi banki elnökök száma növekszik. Az időszakonkénti módosításokból adódó új részarányokat a következő év első napjától kell alkalmazni. Ha egy vagy több nemzeti központi bank elnöke válik a Kormányzótanács tagjává, az általa képviselt NKB tagállamának az eurót már bevezetett tagállamok aggregált PÁ-GDP-ben, illetve MPI-AM-ban kifejezett részesedése meghatározásakor alkalmazott referencia időszakoknak meg kell egyezniük a részesedések legutóbbi ötéves kiigazításakor alkalmazott időszakokkal. Az ilyen nem időszakonkénti kiigazításokból adódó új részesedéseket azon időponttól kell alkalmazni, amikor az új nemzeti központi bank(ok) elnöke(i) a Kormányzótanácshoz csatlakozik (csatlakoznak). E technikai részletszabályok a Kormányzótanács által elfogadandó végrehajtási rendelkezések részét képezik.

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya a következőképpen módosul:

Az Alapokmány 10. 2. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"10.2 A Kormányzótanács minden tagjának egy szavazata van. Attól a naptól kezdődően, amikor a Kormányzótanács tagjainak a száma a 21-et meghaladja, az Igazgatóság minden egyes tagjának egy szavazata lesz, és a szavazati joggal rendelkező nemzeti központi banki elnökök száma 15 lesz. Ez utóbbi szavazati jogok elosztása és rotációja a következőképpen történik:

- attól a naptól kezdődően, amikor a nemzeti központi banki elnökök száma meghaladja a 15-öt, és addig a napig, amíg számuk eléri a 22-t, a nemzeti központi banki elnököket két csoportba kell sorolni azon rangsornak megfelelően, amelyet az elnök által képviselt nemzeti központi bank tagállamának az eurót már bevezető tagállamok piaci áron számított aggregált bruttó hazai termékében, illetve monetáris pénzügyi intézményeik teljes aggregált mérlegében megállapított részesedése határoz meg. Az aggregált bruttó hazai termékben, illetve a monetáris pénzügyi intézmények teljes aggregált mérlegében történő részesedés figyelembevétel 5/6 és 1/6 súlyokkal történik. Az első csoport öt nemzeti központi banki elnökből, a második csoport a többi nemzeti központi banki elnökből áll. Az első csoportba sorolt nemzeti központi banki elnökök a nekik jutattott szavazati jogot nem gyakorolhatják kevesebbszer, mint a második csoportba sorolt nemzeti központi bankok elnökei. Az előző mondatra is figyelemmel az első csoport négy, a második csoport tizenegy szavazati jogot kap.

- attól a naptól kezdődően, amikor a nemzeti központi banki elnökök száma a 22-t eléri, a nemzeti központi banki elnököket három csoportba kell sorolni a fenti kritériumokra alapozott rangsornak megfelelően. Az első csoport öt nemzeti központi banki elnökből áll és négy szavazati jogot kap. A második csoport a nemzeti központi banki elnökök teljes számának felével megegyező számú a nemzeti központi banki elnökből áll, ahol az esetleges töredékszámot a legközelebbi egész számra felfelé kell kerekíteni, és e csoport nyolc szavazati jogot kap. A harmadik csoport a fennmaradó nemzeti központi banki elnökökből áll, és három szavazati jogot kap;

- az NKB-elnökök minden egyes csoporton belül azonos ideig rendelkeznek szavazati joggal;

- a piaci áron számított aggregált bruttó hazai termékből való részesedés kiszámításához a 29.2. cikket kell alkalmazni. A monetáris pénzügyi intézmények teljes aggregált mérlegét az Európai Közösségben a számítás idején alkalmazandó statisztikai keretrendszerrel összhangban kell meghatározni;

- amennyiben a piaci áron számított aggregált bruttó hazai terméket a 29.3. cikkel összhangban módosítani kell, vagy ha a nemzeti központi banki elnökök száma növekszik, az egyes csoportok nagyságát és/vagy összetételét a fenti elvekkel összhangban ki kell igazítani;

- a Kormányzótanács a szavazati joggal rendelkező, illetve azzal nem rendelkező tagjai kétharmados többségével hozza meg a fenti elvek végrehajtásához szükséges összes intézkedést, és elhatározhatja a rotációs rendszer bevezetésének elhalasztását addig a napig, amikor a nemzeti központi banki elnökök száma a 18-at meghaladja.

Csak a Kormányzótanács személyesen jelenlévő tagjai rendelkeznek szavazati joggal. E szabálytól eltérve, a 12.3. cikkben említett eljárási szabályzata előírhatja, hogy a Kormányzótanács tagjai szavazatukat telekonferencia keretében is leadhatják. E szabályzat azt is előírja, hogy a Kormányzótanács ülésein való részvételben hosszabb időre akadályozott tag kijelölhet a Kormányzótanács tagjaként őt helyettesítő személyt.

Az előző bekezdések rendelkezései nem érintik a Kormányzótanács valamennyi, szavazati joggal rendelkező, illetve azzal nem rendelkező tagját a 10.3. és 10.6. cikk, illetve a 41.2. cikk alapján megillető szavazati jogokat.

Ha ezen Alapokmány eltérően nem rendelkezik, a Kormányzótanács a szavazati joggal rendelkező tagjai egyszerű többséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

A Kormányzótanács határozatképességéhez szavazati joggal rendelkező tagjai kétharmadának jelenléte szükséges. Határozatképtelenség esetén az elnök rendkívüli ülést hívhat össze, amelyen határozatképességre való tekintet nélkül lehet határozatot hozni."

2. cikk

(1) Ezt a határozatot a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően erősítik meg. A megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság kormányánál kell letétbe helyezni.

(2) Ez a határozat az utolsó megerősítő okirat letétbe helyezésének hónapját követő második hónap első napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2003. március 21-én.3

az állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező tanács részéről

az elnök

C. Simitis

[1] A Nizzai Szerződéssel módosított, az Európai Közösséget létrehozó Szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben meghatározott alapszabály.

[2] HL L 29., 2003.2.7., 6. o.

[3] 2003. március 13-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[4] 2003. február 21-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

--------------------------------------------------