Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Használjon felül nyitó és záró idézőjeleket (""), ha pontos kifejezésre kíván rákeresni. Tegyen a keresett kifejezés végére csillagot (*), ha a kifejezés több változatát is be szeretné foglalni a keresésbe (pl.: szállít*, 32019R*). Használjon kérdőjelet (?), ha a keresőkifejezésben csak egyetlen karaktert szeretne helyettesíteni (pl. a tagállam?t kifejezéssel meg lehet találni a „tagállamát”, „tagállamit” és „tagállamot” szavakat).
Tanácsok a kereséshez
Részletesebb keresési feltételekre van szüksége? Használja a következő keresési felületet: Részletes keresés
Ön itt van

Dokumentum 52019HB0001

Az Európai Központi Bank ajánlása (2019. január 7.) az osztalékfizetési politikákról (EKB/2019/1)

HL C 11., 2019.1.11., 1—3. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

11.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 11/1

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK AJÁNLÁSA

(2019. január 7.)

az osztalékfizetési politikákról

(EKB/2019/1)

(2019/C 11/01)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (6) bekezdésére és 132. cikkére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 34. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU európai központi banki rendeletre (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (2),

mivel:

A hitelintézeteknek az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) és a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) megfelelő időben történő és teljeskörű alkalmazására való felkészülés folytatását és az (EU) 2017/2395 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (5) annak érdekében biztosított átmeneti időszak lejártára való felkészülést, hogy enyhítsék a potenciálisan jelentős negatív hatást, amelyet a várható hitelezési veszteségeken alapuló, IFRS 9 szerinti elszámolás fejthet ki az elsődleges alapvető tőkére, kihívást jelentő makrogazdasági és pénzügyi körülmények között kell megvalósítaniuk, ami nyomást gyakorol a hitelintézetek nyereségességére, és ennek következtében a tőkealapjuk kialakítására való képességükre is. Továbbá, noha a hitelintézeteknek finanszírozniuk kell a gazdaságot, a konzervatív osztalékfizetési politika a megfelelő kockázatkezelés és a stabil bankrendszer részét képezi. Ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint amely az EKB/2017/44 európai központi banki ajánlásban (6) meghatározásra került,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

I.

1.

 A hitelintézeteknek az osztalékkal kapcsolatos politikájukat konzervatív és prudens feltételezések felhasználásával kell kialakítaniuk annak érdekében, hogy az osztalékfizetést követően meg tudjanak felelni az alkalmazandó tőkekövetelményeknek és a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás (SREP) eredményeinek.

a)

A hitelintézetek mindenkor kötelesek megfelelni az alkalmazandó minimális tőkekövetelményeknek (1. pillér szerinti követelmények). Ez az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének megfelelően magában foglalja a 4,5 %-os elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatót, a 6 %-os alapvető tőkemegfelelési mutatót és a 8 %-os teljes tőkemegfelelési mutatót.

b)

Ezenkívül a hitelintézetek mindenkor kötelesek megfelelni az 1024/2013/EU rendelet 16. cikke (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a SREP-et követő határozatban előírt és az 1. pillér szerinti követelményeken túlterjedő tőkekövetelményeknek (2. pillér szerinti követelmények).

c)

A hitelintézetek ezenkívül kötelesek megfelelni a 2013/36/EU irányelv 128. cikkének 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelménynek.

d)

A hitelintézetek továbbá kötelesek az irányadó teljes bevezetési időpontig megfelelni a számukra előírt, teljes mértékben megvalósított (fully loaded (7)) elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatónak, alapvető tőkemegfelelési mutatónak és teljes tőkemegfelelési mutatónak. Ez a fenti mutatóknak az átmeneti rendelkezések alkalmazását követő teljes alkalmazására, valamint a 2013/36/EU irányelv 128. cikke 6. pontjában meghatározott kombinált pufferkövetelmény teljes alkalmazására vonatkozik. Az átmeneti rendelkezéseket a 2013/36/EU irányelv XI. címe és az 575/2013/EU rendelet tizedik része tartalmazza.

e)

Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek az (EU) 2017/2395 rendeletben meghatározott intézkedések alkalmazását választották az átmeneti időszakban, ugyancsak meg kell felelni a számukra előírt, teljes mértékben megvalósított elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatónak a rendelet által biztosított átmeneti időszak végéig.

E követelményeknek összevont és adott esetben szubkonszolidált szinten, valamint egyedi szinten meg kell felelni, kivéve, ha a prudenciális követelmények egyedi alapú alkalmazásától az 575/2013/EU rendelet 7. és 10. cikkében foglaltaknak megfelelően eltekintettek.

2.

 A 2018-as pénzügyi évre vonatkozóan 2019-ben osztalékot fizető hitelintézetek (8) tekintetében az EKB azt ajánlja, hogy:

a)

1. kategória: Azon hitelintézetek, amelyek i. eleget tesznek az 1. pont a), b) és c) alpontjában említett, alkalmazandó tőkekövetelményeknek, és ii. 2018. december 31-én már elérték az 1. pont d) és e) alpontjában említett, teljes mértékben megvalósított mutatóikat, osztalékként a nettó nyereségüket osszák fel konzervatív módon annak érdekében, hogy még romló gazdasági és pénzügyi körülmények esetén is továbbra is eleget tudjanak tenni valamennyi követelménynek és a SREP eredményeinek;

b)

2. kategória: Azon hitelintézetek, amelyek 2018. december 31-én eleget tesznek az 1. pont a), b) és c) alpontjában említett, alkalmazandó tőkekövetelményeknek, azonban 2018. december 31-én még nem érték el az 1. pont d) és e) alpontjában említett, teljes mértékben megvalósított mutatóikat, osztalékként a nettó nyereségüket osszák fel konzervatív módon annak érdekében, hogy még romló gazdasági és pénzügyi körülmények esetén is továbbra is eleget tudjanak tenni valamennyi követelménynek és a SREP eredményeinek. Továbbá főszabály szerint csak annyiban fizessenek osztalékot, amennyiben az 1. pont d) alpontja is teljesül, és legalább az 1. pont e) alpontjában hivatkozott, előírt és teljes mértékben megvalósított tőkekövetelményekre és a SREP eredményeire irányuló lineáris (9) pálya biztosított;

c)

3. kategória: Az 1. pont a), b), vagy c) alpontjában hivatkozott követelményeket nem teljesítő hitelintézetek főszabály szerint ne fizessenek osztalékot.

Azon hitelintézetek, amelyek azért nem képesek megfelelni az ezen ajánlásban foglaltaknak, mert úgy tekintik, hogy az osztalékfizetésre vonatkozó jogi kötelezettségük áll fenn, haladéktalanul lépjenek kapcsolatba a közös felügyeleti csoportjukkal.

A 2. pont a), b) és c) alpontjában említett, az 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó hitelintézeteknek a 2. pillér szerinti útmutatásnak is meg kell felelniük. Amennyiben egy hitelintézet a 2. pillér szerinti útmutatás alatt működik vagy fog várhatóan működni, haladéktalanul kapcsolatba kell lépnie a közös felügyeleti csoportjával. Az EKB megvizsgálja az okokat, amelyek miatt a hitelintézet tőkeszintje csökkent vagy várhatóan csökkenni fog, és megfontolja megfelelő és arányos intézményspecifikus intézkedések meghozatalát.

Osztalékkal kapcsolatos politikájuk és tőkekezelésük során az intézményeknek figyelembe kell venni továbbá az Unió jogi, szabályozási és számviteli kereteinek jövőbeli változásai révén a tőkeszükségletre esetlegesen gyakorolt hatást. Külön ellenkező információ hiányában a jövőbeli 2. pillér szerinti követelmények és 2. pillér szerinti útmutatás a tőketervezés során várhatóan legalább a jelenlegi szinteken maradnak.

II.

Ezen ajánlás címzettjei a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 16. és 22. pontjában meghatározott jelentős felügyelt szervezetek és jelentős felügyelt csoportok.

III.

Ezen ajánlás címzettjei továbbá az illetékes nemzeti hatóságok és a kijelölt nemzeti hatóságok, a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 7. és 23. pontjában meghatározott kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek és kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoportok vonatkozásában. Az illetékes nemzeti hatóságok és kijelölt hatóságok ezt az ajánlást az ezen szervezetekre és csoportokra szükség szerint alkalmazzák (10).

Kelt Frankfurt am Mainban, 2019. január 7-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2)  HL L 141., 2014.5.14., 1. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2395 rendelete (2017. december 12.) az 575/2013/EU rendeletnek az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard bevezetése által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére, valamint egyes, a közszektorral szembeni, bármely tagállam pénznemében denominált kitettségek nagykockázat-vállalásként való kezelésére szolgáló átmeneti intézkedések tekintetében történő módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 27. o.).

(6)  Az Európai Központi Bank EKB/2017/44 ajánlása (2017. december 28.) az osztalékfizetési politikákról (HL C 8., 2018.1.11., 1. o.).

(7)  Valamennyi puffer esetében teljes mértékben megvalósított pufferről van szó.

(8)  A hitelintézetek különböző jogi formákat ölthetnek, lehetnek például tőzsdén jegyzett társaságok és nem részvénytársaság formájú társaságok, mint a kölcsönös biztosítók, szövetkezeti bankok vagy takarékpénztárak. Az „osztalék” kifejezés ezen ajánlásban bármely típusú készpénzkifizetésre vonatkozik, amely a közgyűlés jóváhagyásához kötött.

(9)  A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az átmeneti időszak fennmaradó részében a hitelintézeteknek az 1. pont e) alpontjában említett, teljes mértékben megvalósított elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatójuktól, alapvető tőkemegfelelési mutatójuktól és teljes tőkemegfelelési mutatójuktól őket elválasztó különbségnek főszabály szerint évente legalább az időarányos összegét vissza kell tartaniuk.

(10)  Amennyiben az ajánlás olyan kevésbé jelentős felügyelt szervezetek és kevésbé jelentős felügyelt csoportok vonatkozásában is alkalmazásra kerül, amelyek úgy tekintik, hogy azért nem képesek megfelelni annak, mivel az osztalékfizetésre vonatkozó jogi kötelezettségük áll fenn, úgy haladéktalanul kapcsolatba kell lépjenek az illetékes nemzeti hatóságukkal.

Az oldal tetejére