EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 32016D0010

Az Európai Központi Bank (EU) 2016/810 határozata (2016. április 28.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek második sorozatáról (EKB/2016/10)

HL L 132., 2016.5.21., 107—128. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum hatályossági állapota Hatályos: Ez a jogi aktus módosult. Jelenlegi egységes szerkezetbe foglalt változat: 03/08/2019

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2016/810/oj

21.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 132/107


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/810 HATÁROZATA

(2016. április 28.)

a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek második sorozatáról (EKB/2016/10)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikke első francia bekezdésére, 12.1. cikkére, 18.1. cikke második francia bekezdésére és 34.1. cikke második francia bekezdésére,

mivel:

(1)

Az EKB/2014/34 határozat (1) kétéves időszak alatt, 2014 és 2016 között lefolytatandó célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (targeted longer-term refinancing operations – TLTRO-k) sorozatáról rendelkezik.

(2)

2016. március 10-én a Kormányzótanács az árstabilitással kapcsolatos feladata ellátása során úgy határozott, hogy négy célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletből (TLTRO-II) álló új sorozatot indít a magánszektor hitelfeltételeinek további enyhítése és a hitelteremtés ösztönzése céljával. A TLTRO-II célja a monetáris transzmisszió erősítése a nem pénzügyi magánszektornak, vagyis a háztartásoknak és a nem pénzügyi vállalatoknak történő banki hitelezés további ösztönzése révén azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme az euro. Ezen intézkedésnek nem célja a háztartások részére lakásvásárlás céljára történő banki hitelezés támogatása. Ezzel az intézkedéssel összefüggésben a nem pénzügyi magánszektornak történő figyelembe vehető hitelnyújtás tehát nem tartalmazza a háztartásoknak lakásvásárlás céljára nyújtott hiteleket. Az egyéb fennálló rendkívüli intézkedésekkel együtt a TLTRO-II célja a hozzájárulás ahhoz, hogy az inflációs ráták visszaálljanak a középtávon 2 % alatti, azonban ahhoz közeli szintre.

(3)

Azon intézmények részvételének megkönnyítése érdekében, amelyek szervezeti okokból csoportszerkezet útján vesznek fel hitelt az eurorendszertől, a TLTRO-k első sorozatához hasonlóan lehetséges lesz a TLTRO-II-ben csoport alapon való részvétel, amennyiben intézményi alapja van a csoportként történő kezelésnek. A csoportrészvétel az előírt feltételek teljesülése esetén, a csoport egy meghatározott tagján keresztül kerül megvalósításra. Emellett a csoporton belüli likviditásmegosztáshoz kapcsolódó kérdések kezelése érdekében a tagok közötti szoros kapcsolatok alapján létrehozott csoportok esetében minden csoporttagnak írásban formálisan is meg kell majd erősítenie a csoportban való részvételét. Az EKB/2014/34 határozat szerinti TLTRO-k céljára elismert TLTRO-csoport az értesítésre és elismerésre vonatkozó bizonyos eljárások alapján TLTRO-II-csoportként részt vehet a TLTRO-II-ben.

(4)

Az összes TLTRO-II keretében hitelként felvehető teljes összeg a résztvevőnek a nem pénzügyi magánszektor részére nyújtott figyelembe vehető hitelei 2016. január 31-én fennálló teljes állománya alapján kerül megállapításra, levonva ebből a TLTRO-II. résztvevő által az EKB/2014/34 határozat alapján 2014. szeptemberben és decemberben lefolytatott első két TLTRO keretében felvett és a TLTRO-II elszámolási időpontjában még kinnlevő összegeket.

(5)

Az adott TLTRO-II-re vonatkozó kamatláb a résztvevő 2016. február 1. és 2018. január 31. közötti hitelezési tevékenysége alapján kerül meghatározásra, az e határozatban rögzített elvekkel összhangban.

(6)

Az adott TLTRO-II elszámolását követő 24 hónap elteltétől kezdődően a résztvevőknek az előírt eljárásokkal összhangban negyedévente lehetőségük lesz a nekik juttatott összegek visszafizetésére.

(7)

A TLTRO-II-ben részt venni kívánó intézményekre bizonyos adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak majd. A szolgáltatott adatok a következő célokra kerülnek felhasználásra: a) a hitelfelvételi keret meghatározása; b) az alkalmazandó referenciaérték kiszámítása; c) a résztvevők teljesítményének értékelése a referenciaértékeikre tekintettel; és d) az eurorendszer feladatainak ellátásához szükséges egyéb elemzési célok. A tervek szerint továbbá azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: NKB-k), és amelyek a szolgáltatott adatokat kapják, ezen adatok tekintetében az eurorendszeren belül adatcserét folytathatnak, amennyiben ez a TLTRO-II-keretrendszer megfelelő végrehajtásához és eredményességének elemzéséhez, valamint az eurorendszer egyéb elemzési céljaira szükséges, az ezekhez szükséges mértékben. A jelentett adatok az eurorendszeren belül megoszthatók a rendelkezésre bocsátott adatok megerősítése céljából.

(8)

Annak érdekében, hogy a hitelintézetek számára elegendő idő álljon rendelkezésre az első TLTRO-II-höz kapcsolódó operatív előkészületek megtételére, e határozatnak indokolatlan késedelem nélkül hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „nettó hitelnyújtási referenciaérték”: azon figyelembe vehető nettó hitelnyújtás összege, amelyet a résztvevőnek a 2016. február 1. és 2018. január 31. közötti időszakban túl kell lépnie ahhoz, hogy jogosult legyen a TLTRO-II keretében történő hitelfelvételére vonatkozó olyan kamatlábra, amely alacsonyabb, mint az alkalmazott kezdeti kamatláb, és amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott elveknek és részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra;

2.   „állomány-referenciaérték”: a résztvevő figyelembe vehető hitelei 2016. január 31-i állományának és a résztvevő nettó hitelnyújtási referenciaértékének összege, amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott elveknek és részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra;

3.   „ajánlati korlát”: az a legmagasabb összeg, amelyet egy adott résztvevő hitelként valamely TLTRO-II keretében felvehet, és amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott elveknek és részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra;

4.   „hitelfelvételi keret”: az a teljes összeg, amelyet egy adott résztvevő hitelként az összes TLTRO-II keretében felvehet, és amely a 4. cikkben, illetve az I. mellékletben meghatározott elveknek és részletes rendelkezéseknek megfelelően kerül kiszámításra;

5.   „hitelintézet”: az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) (2) 2. cikkének 14. pontjában meghatározott hitelintézet;

6.   „figyelembe vehető hitelek”: az azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme az euro, a 2533/98/EK tanácsi rendelet (3) 1. cikkének 4. pontjában meghatározott értelemben rezidens nem pénzügyi vállalatoknak és a háztartásoknak (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket) nyújtott hitelek, a II. mellékletben részletesebben kifejtetteknek megfelelően, a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek kivételével;

7.   „figyelembe vehető nettó hitelnyújtás”: a figyelembe vehető hitelek formájában történő bruttó hitelnyújtás, csökkentve a figyelembe vehető hitelek állományából egy meghatározott időszak alatt visszafizetett összegekkel, a II. mellékletben részletesebben kifejtetteknek megfelelően;

8.   „első referencia-időszak”: a 2015. február 1-jétől2016. január 31-ig tartó időszak;

9.   „monetáris pénzügyi intézmény” (MPI): az 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/33) (4) 1. cikkének a) pontjában meghatározott monetáris pénzügyi intézmény;

10.   „MPI-kód”: valamely MPI egyedi azonosító kódja az MPI-k jegyzékében, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 4. cikkével összhangban statisztikai célból vezet és közzétesz;

11.   „figyelembe vehető hitelek állománya”: a mérlegben szereplő figyelembe vehető hitelek állománya, a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek kivételével, a II. mellékletben részletesebben kifejtetteknek megfelelően;

12.   „résztvevő”: az (EU) 2015/510 iránymutatással (EKB/2014/60) összhangban az eurorendszer monetáris politikai nyíltpiaci műveletei céljára elfogadható ügyfél, amely a TLTRO-II tendereljárásaiban egyéni alapon vagy csoport alapon vezető intézményként ajánlatokat nyújt be, és amelyre a TLTRO-II tendereljárásaiban való részvételével összefüggő valamennyi jog és kötelezettség vonatkozik;

13.   „érintett NKB”: egy adott résztvevő vonatkozásában azon tagállam NKB-ja, amelyben a résztvevő letelepedett;

14.   „második referencia-időszak”: a 2016. február 1-jétől2018. január 31-ig tartó időszak.

2. cikk

A célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek második sorozata

(1)   Az eurorendszer négy TLTRO-II-t hajt végre, az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-II-re vonatkozó indikatív naptárnak megfelelően.

(2)   Egy adott TLTRO-II a vonatkozó elszámolási napot követően négy évvel jár le, olyan napon, amely egybeesik az eurorendszer valamely fő refinanszírozási műveletének elszámolási napjával, az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-II-re vonatkozó indikatív naptárnak megfelelően.

(3)   A TLTRO-II:

a)

likviditásbővítő penziós ügylet;

b)

az NKB-k által decentralizált módon kerül végrehajtásra;

c)

lebonyolítása standard tender útján történik; és

d)

lebonyolítása rögzített kamatú tendereljárások formájában történik.

(4)   Az általános feltételek, amelyek alapján az NKB-k készek hitelműveleteket végezni, e határozat eltérő rendelkezése hiányában alkalmazandók a TLTRO-II tekintetében. E feltételek magukban foglalják a nyíltpiaci műveletek folytatására vonatkozó eljárásokat, az eurorendszer hitelműveletei céljára az ügyfelek és a fedezetek elfogadhatóságát meghatározó kritériumokat és az ügyfelek kötelezettségeinek nemteljesítése esetén alkalmazandó szankciókat. E feltételeket a refinanszírozási műveletekre alkalmazandó általános és ideiglenes jogi keretek rögzítik, az NKB-k szerződéses és/vagy szabályozási nemzeti kereteiben végrehajtottaknak megfelelően.

(5)   Az ezen határozat és az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) vagy a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekre alkalmazandó jogi keretet rögzítő bármely más EKB jogi aktus és/vagy az azt nemzeti szinten végrehajtó nemzeti rendelkezések közötti ellentmondás esetén ez a határozat alkalmazandó.

3. cikk

Részvétel

(1)   Valamely intézmény a TLTRO-II-ben egyéni alapon akkor vehet részt, ha az eurorendszer monetáris politikai nyíltpiaci műveletei céljára elfogadható ügyfél.

(2)   Az intézmények a TLTRO-II-ben csoport alapon TLTRO-II-csoport alakítása útján vehetnek részt. A csoport alapon történő részvétel a 4. cikkben rögzített, alkalmazandó hitelfelvételi keret és a referenciaértékek kiszámítása, valamint a 7. cikkben rögzített, ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek szempontjából bír jelentőséggel. A csoport alapon történő részvételre a következő korlátozások vonatkoznak:

a)

egy intézmény nem lehet egynél több TLTRO-II-csoport része;

b)

a TLTRO-II-ben csoport alapon részt vevő intézmény egyéni alapon nem vehet részt;

c)

a vezető intézményként kijelölt intézmény a TLTRO-II-csoport egyetlen olyan tagja, amely a TLTRO-II tendereljárásokban részt vehet; és

d)

a TLTRO-II-csoport összetétele és vezető intézménye – e cikk (6) és (7) bekezdése fenntartásával – az összes TLTRO-II alatt változatlan marad.

(3)   A TLTRO-II-ben TLTRO-II-csoport útján való részvételhez a következő feltételeknek kell teljesülniük.

a)

Az e bekezdés d) pontjában említett kérelmet megelőző hónap utolsó napjától egy adott csoport minden egyes tagja:

i.

a csoport valamely másik tagjához fűződős szoros kapcsolattal rendelkezik, a „szoros kapcsolat” (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 138. cikkében meghatározott értelmében, és az ott található, az „ügyfélre”, a „garanciavállalóra”, a „kibocsátóra” vagy az „adósra” való hivatkozások a csoport tagjára való hivatkozásként értendők; vagy

ii.

az 1745/2003/EK európai központi banki rendelettel (EKB/2003/9) (5) összhangban az eurorendszernél közvetett módon, a csoport valamely másik tagján keresztül tart kötelező tartalékot, vagy a csoport valamely más tagja arra használja, hogy az eurorendszernél közvetett módon kötelező tartalékot tartson.

b)

A csoport kijelöl egy tagot a csoport vezető intézményének. A vezető intézmény az eurorendszer monetáris politikai nyíltpiaci műveletei céljára elfogadható ügyfél.

c)

A TLTRO-II-csoport valamennyi tagja olyan tagállamban letelepedett hitelintézet, amelynek pénzneme az euro, továbbá eleget tesz az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 55. cikkének a), b) és c) pontjában rögzített feltételeknek.

d)

Az e) pont fenntartásával a vezető intézmény az NKB-jánál kérelmezi a csoport részvételét, az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-II-re vonatkozó indikatív naptárnak megfelelően. A kérelem a következőket tartalmazza:

i.

a vezető intézmény neve;

ii.

a TLTRO-II-csoportba felveendő valamennyi intézmény MPI-kódjának és nevének felsorolása;

iii.

a csoportkérelem alapjának kifejtése, beleértve a csoport tagjai közötti szoros kapcsolatok és/vagy közvetett tartalékképzési viszonyok felsorolását, minden egyes tagot annak MPI-kódjával azonosítva;

iv.

azon csoporttagok esetében, amelyek megfelelnek az a) pont ii. alpontjában rögzített feltételeknek: a vezető intézménytől származó írásbeli megerősítés arról, hogy TLTRO-II-csoportjának minden tagja formálisan akként döntött, hogy a szóban forgó TLTRO-II-csoportban tagként részt vesz, és elfogadja, hogy TLTRO-II-ben egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-II-csoport tagjaként nem vesz részt, annak megfelelő bizonyítékával együtt, hogy a vezető intézménytől származó írásbeli megerősítést az aláírásra jogosultak írták alá. A vezető intézmény a TLTRO-II-csoporttagjai vonatkozásában megadhatja a szükséges megerősítést, amennyiben olyan megállapodások – például a kötelező tartalék közvetett módon való tartása érdekében az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 10. cikkének (2) bekezdése alapján létrejött megállapodások – állnak fenn, amelyek kifejezetten rögzítik, hogy az érintett csoporttagok kizárólag a vezető intézményen keresztül vesznek részt az eurorendszer nyíltpiaci műveleteiben. Az érintett NKB az érintett csoporttagok NKB-ivel együttműködve ellenőrizheti a szóban forgó írásbeli megerősítés érvényességét; és

v.

azon csoporttagok esetében, amelyekre az a) pont i. alpontja vonatkozik: 1. írásbeli megerősítés az érintett csoporttag azon formális döntéséről, hogy a szóban forgó TLTRO-II-csoportban tagként részt vesz, és a TLTRO-II-ben egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-II-csoport tagjaként nem vesz részt; és 2. annak megfelelő – az adott csoporttag NKB-ja által megerősített – bizonyítéka, hogy e formális döntést az alkalmazandó joggal összhangban a tag vállalati struktúrájának legmagasabb döntéshozatali szintjén (mint az igazgatótanács vagy azzal egyenértékű testület) hozták.

e)

Az EKB/2014/34 határozat szerinti TLTRO-k céljára elismert TLTRO-csoport részt vehet TLTRO-II-csoportként a TLTRO-II-ben, felvéve, hogy vezető intézménye erről írásbeli értesítést küld az érintett NKB-nak az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-II-re vonatkozó indikatív naptárnak megfelelően. Az értesítés a következőket tartalmazza:

i.

a TLTRO-csoport azon tagjainak felsorolása, amelyek formálisan úgy döntöttek, hogy a szóban forgó TLTRO-II-csoport tagjai lesznek, és a TLTRO-II-ben nem vesznek részt egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-II-csoport tagjaként. Azon csoporttagok esetében, amelyek megfelelnek az a) pont ii. alpontjában rögzített feltételeknek, a vezető intézmény megteheti a szükséges értesítést, amennyiben a d) pont iv. alpontjában említett olyan megállapodások állnak fenn, amelyek kifejezetten rögzítik, hogy az érintett csoporttagok kizárólag a vezető intézményen keresztül vesznek részt az eurorendszer nyíltpiaci műveleteiben. Az érintett NKB az érintett csoporttagok NKB-ivel együttműködve ellenőrizheti e felsorolás érvényességét; és

ii.

a vezető intézmény NKB-ja által kérhető megfelelő bizonyíték arról, hogy azt az aláírásra jogosultak írták alá.

f)

A vezető intézmény számára az NKB-je megerősítette, hogy a TLTRO-II-csoportot elismerték. E megerősítés kiadása előtt az érintett NKB a TLTRO-II-csoport potenciális összetételére vonatkozó értékelése szempontjából releváns további információkat kérhet a vezető intézménytől. A csoportkérelem értékelése során az érintett NKB szükség szerint figyelembe veszi a csoporttagok NKB-inek bármely értékelését is, például adott esetben a d) vagy e) ponttal összhangban szolgáltatott dokumentáció ellenőrzését.

E határozat alkalmazásában a konszolidált felügyelet alatt álló hitelintézetek, beleértve az ugyanazon hitelintézet fióktelepeit, a TLTRO-II-csoportként történő elismerés céljára szintén megfelelő kérelmezőknek tekintendők, és megfelelően eleget kell tenniük az e cikkben rögzített feltételeknek. Ez megkönnyíti a TLTRO-II-csoport létrehozását az ilyen intézmények között, amennyiben azok ugyanazon jogi személy részét alkotják. Az ilyen jellegű TLTRO-II-csoport létrehozásának vagy összetétele módosításának megerősítésére a (3) bekezdés d) pontjának iv. alpontja, illetve a (6) bekezdés b) pontja ii. alpontjának 4. tétele alkalmazandó.

(4)   Amennyiben a TLTRO-II-csoportként történő elismerés iránti kérelemben szereplő egy vagy több intézmény nem tesz eleget a (3) bekezdésben rögzített feltételeknek, az érintett NKB részlegesen elutasíthatja a javasolt csoport kérelmét. Ebben az esetben a kérelmet benyújtó intézmények dönthetnek úgy, hogy a szükséges feltételeknek eleget tevő csoporttagokra korlátozódó összetételű TLTRO-II-csoportként járnak el, vagy visszavonják a TLTRO-II-csoportként történő elismerés iránti kérelmet.

(5)   Kivételes esetekben, objektív indokok fennállása esetén a Kormányzótanács határozhat úgy, hogy eltér a (2) és a (3) bekezdésben megjelölt feltételektől.

(6)   Az (5) bekezdés sérelme nélkül, a (3) bekezdéssel összhangban elismert csoport összetétele az alábbi körülmények esetén változhat:

a)

A csoport valamely tagja kizárásra kerül a TLTRO-II-csoportból, amennyiben már nem tesz eleget a (3) bekezdés a) vagy c) pontjában foglalt követelményeknek. Az érintett csoporttag NKB-ja tájékoztatja a vezető intézményt arról, hogy a csoporttag nem felel meg e követelményeknek.

Ebben az esetben a szóban forgó vezető intézmény értesíti az érintett NKB-t a csoportja tagjának jogállásában bekövetkezett változásról.

b)

Amennyiben a TLTRO-II-csoport vonatkozásában a (3) bekezdés d) pontjában említett kérelmet megelőző hónap utolsó napját követően további szoros kapcsolatok jöttek létre, vagy köztük további kötelező tartalékok eurorendszernél történő közvetett tartására került sor, a TLTRO-II-csoport összetétele megváltozhat annak érdekében, hogy tükrözze az új csoporttag felvételét, feltéve, hogy:

i.

a vezető intézmény kérelmezi NKB-jánál a TLTRO-II-csoport összetételében bekövetkezett változás elismerését;

ii.

az i. alpontban említett kérelem a következőket tartalmazza:

1.

a vezető intézmény neve;

2.

a TLTRO-II-csoport új összetételébe felvenni kívánt valamennyi intézmény MPI-kódjának és nevének felsorolása;

3.

a kérelem alapjának kifejtése, beleértve a csoport tagjai közötti szoros kapcsolatokban és/vagy közvetett tartalékképzési viszonyokban bekövetkezett változások részleteit (minden egyes tagot annak MPI-kódjával azonosítva);

4.

azon csoporttagok esetében, amelyekre a (3) bekezdés a) pontjának ii. alpontja vonatkozik: a vezető intézménytől származó írásbeli megerősítés arról, hogy TLTRO-II-csoportjának minden tagja formálisan akként döntött, hogy a szóban forgó TLTRO-II-csoportban tagként részt vesz, és TLTRO-II-ben egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-II-csoport tagjaként nem vesz részt. A vezető intézmény a TLTRO-II-csoporttagjai vonatkozásában kiadhatja a szükséges igazolást, amennyiben olyan megállapodások – például a kötelező tartalék közvetett módon való tartása érdekében az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 10. cikkének (2) bekezdése alapján létrejött megállapodások – állnak fenn, amelyek kifejezetten rögzítik, hogy az érintett csoporttagok kizárólag a vezető intézményen keresztül vesznek részt az eurorendszer nyíltpiaci műveleteiben. Az érintett NKB az érintett csoporttagok NKB-ivel együttműködve ellenőrizheti ezen írásbeli megerősítés érvényességét; és

5.

azon csoporttagok esetében, amelyekre a (3) bekezdés a) pontjának i. alpontja vonatkozik, írásbeli megerősítés minden további csoporttag azon formális döntéséről, hogy a szóban forgó TLTRO-II-csoportban tagként részt vesz, és a TLTRO-II-ben egyéni ügyfélként vagy más TLTRO-II-csoport tagjaként nem vesz részt, valamint az írásbeli megerősítést a TLTRO-II-csoportnak a régi és az új összetételben egyaránt szereplő minden tagjának azon formális döntéséről, hogy hozzájárul a TLTRO-II-csoport új összetételéhez, a (3) bekezdés d) pontjának v. alpontjában leírtak szerinti – az adott csoporttag NKB-ja által megerősített – megfelelő bizonyítékkal együtt; valamint

iii.

a vezető intézmény számára az NKB-je megerősítette, hogy a megváltozott TLTRO-II-csoportot elismerték. E megerősítés kiadása előtt az érintett NKB a TLTRO-II-csoport új összetételére vonatkozó értékelése szempontjából releváns további információkat kérhet a vezető intézménytől. A csoportkérelem értékelése során az érintett NKB-nak figyelembe kell vennie a csoporttagok NKB-inek bármely szükséges értékelését is, például a ii. alponttal összhangban szolgáltatott dokumentáció ellenőrzését.

c)

Amennyiben a TLTRO-II-csoport vonatkozásában a (3) bekezdés d) pontjában említett kérelmet megelőző hónap utolsó napját követően a TLTRO-II-csoport tagjait érintő egyesülés, befolyásszerzés vagy szétválás következik be, és ez a művelet nem vezet a figyelembe vehető hitelek körét érintő változáshoz, a TLTRO-II-csoport összetétele megváltozhat annak érdekében, hogy tükrözze az egyesülést, befolyásszerzést vagy szétválást, feltéve, hogy a b) pontban rögzített feltételek teljesülnek.

(7)   Amennyiben a TLTRO-II-csoport összetételében bekövetkezett változásokat a Kormányzótanács az (5) bekezdéssel összhangban elfogadta, vagy a TLTRO-II-csoportok összetételében a (6) bekezdéssel összhangban következtek be változások, a Kormányzótanács eltérő döntése hiányában a következők érvényesülnek:

a)

azon változások tekintetében, amelyekre az (5) bekezdés vagy a (6) bekezdés b) pontja vonatkozik, a vezető intézmény a TLTRO-II-csoportja új összetétele alapján először hat héttel azt követően vehet részt TLTRO-II-ben, hogy a vezető intézmény az NKB-jához benyújtotta az új csoportösszetétel elismerése iránti sikeres kérelmet; és

b)

azon intézmény, amely már nem tagja TLTRO-II-csoportnak, nem vehet részt további TLTRO-II-ben, sem egyéni alapon, sem más TLTRO-II-csoport tagjaként, kivéve, ha az (1), (3) vagy (6) bekezdéssel összhangban új részvételi kérelmet nyújt be.

(8)   Amennyiben a vezető intézmény elveszíti az eurorendszer monetáris politikai nyíltpiaci műveletei céljára elfogadható ügyfélkénti jogállását, TLTRO-II-csoportjának elismerése megszűnik, és a vezető intézmény köteles a TLTRO-II keretében felvett összegek visszafizetésére.

4. cikk

Hitelfelvételi keret, ajánlati korlát és referenciaértékek

(1)   Az egyéni résztvevőkre vonatkozó hitelfelvételi keretek az adott egyéni résztvevő figyelembe vehető hiteleinek állományaira vonatkozó hiteladatok alapján kerülnek kiszámításra. A valamely TLTRO-II-csoport vezető intézményének minősülő résztvevőre vonatkozó hitelfelvételi keret a TLTRO-II-csoport valamennyi tagja figyelembe vehető hiteleinek állományaira vonatkozó aggregált hiteladatok alapján kerül kiszámításra.

(2)   Az egyes résztvevők hitelfelvételi kerete a figyelembe vehető hiteleik 2016. január 31-i teljes állománya 30 %-ának felel meg, csökkentve az adott TLTRO-II. résztvevő által az EKB/2014/34 határozat alapján 2014. szeptemberben és decemberben lefolytatott első két TLTRO keretében korábban felvett és a TLTRO-II elszámolási időpontjában még kintlévő összegekkel, figyelemmel a résztvevő által az EKB/2014/34 határozat 6. cikkével összhangban benyújtott, korai visszafizetésre vonatkozó, jogilag kötelező erejű értesítésre vagy az érintett NKB által az EKB/2014/34 határozat 7. cikkével összhangban kiadott, kötelező korai visszafizetésre vonatkozó jogilag kötelező erejű értesítésre. A vonatkozó technikai számításokat az I. melléklet vázolja.

(3)   Amennyiben az EKB/2014/34 határozat szerinti TLTRO-k céljára elismert TLTRO-csoport tagja nem kíván a megfelelő TLTRO-II-csoport tagjává válni, az adott hitelintézet mint egyéni résztvevő TLTRO-II szerinti hitelfelvételi kerete kiszámítása céljából az adott intézményt úgy kell tekinteni, mint amely a 2014. szeptemberben és decemberben lefolytatott TLTRO-k keretében hitelként a TLTRO-csoport vezető intézménye által e két művelet keretében felvett és a TLTRO-II elszámolási időpontjában még kintlévő összeg és a csoporttag figyelembe vehető hiteleinek a TLTRO-csoport figyelembe vehető hiteleihez viszonyított, 2014. április 30-án fennálló aránya szorzatával egyenlő összeget vett fel. Ez utóbbi összeget a vezető intézmény TLTRO-II szerinti hitelfelvételi kerete kiszámításának céljából le kell vonni a vonatkozó TLTRO-II-csoport által a 2014. szeptemberben és decemberben lefolytatott TLTRO-k keretében hitelként felvettnek tekintendő összegből.

(4)   A valamely résztvevőre vonatkozó ajánlati korlát a korábbi TLTRO-II-k keretében felvett összegekkel csökkentett hitelfelvételi keretének felel meg. Ezt az összeget az adott résztvevőre vonatkozó felső ajánlati korlátnak kell tekinteni, és a felső ajánlati korlátot meghaladó ajánlatokra vonatkozó, az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 36. cikkében rögzített szabályok alkalmazandóak. A vonatkozó technikai számításokat az I. melléklet vázolja.

(5)   A résztvevő nettó hitelnyújtási referenciaértéke az első referencia-időszak alatti figyelembe vehető nettó hitelnyújtás alapján kerül meghatározásra, az alábbiak szerint:

a)

azon résztvevők vonatkozásában, amelyek az első referencia-időszakban pozitív vagy nulla figyelembe vehető nettó hitelnyújtást jelentenek, a nettó hitelnyújtási referenciaérték nulla;

b)

azon résztvevők vonatkozásában, amelyek az első referencia-időszakban negatív figyelembe vehető nettó hitelnyújtást jelentenek, a nettó hitelnyújtási referenciaérték az első referencia-időszakban figyelembe vehető nettó hitelnyújtással egyenlő.

A vonatkozó technikai számításokat az I. melléklet vázolja. A nettó hitelnyújtási referenciaérték nulla azon résztvevők vonatkozásában, amelyek működési engedélyét 2015. január 31-ét követően adták ki, kivéve, ha a Kormányzótanács objektíven indokolt esetben eltérően nem határoz.

(6)   A résztvevő állomány-referenciaértékét a figyelembe vehető hitelek 2016. január 31-i állománya és a nettó hitelnyújtási referenciaérték összegeként kell meghatározni. A vonatkozó technikai számításokat az I. melléklet vázolja.

5. cikk

Kamat

(1)   A (2) bekezdés fenntartásával a valamely TLTRO-II keretében hitelként felvett összegre alkalmazandó kamatláb az adott TLTRO-II tekintetében a tenderallokáláskor az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes kamatláb.

(2)   Az azon résztvevők által hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatláb, amelyek figyelembe vehető nettó hitelnyújtása a második referencia-időszakban meghaladja a nettó hitelnyújtási referenciaértéküket, az adott TLTRO-II allokálása időpontjában a betéti rendelkezésre állásra érvényes kamatlábhoz is kötött, az I. mellékletben rögzített részletes rendelkezéseknek és számításoknak megfelelően. A kamatlábat a 2018. júniusi első korai visszafizetési időpont előtt közlik a résztvevőkkel, az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-II-re vonatkozó indikatív naptárral összhangban.

(3)   A kamatot az adott TLTRO-II lejáratakor utólag, illetve korai visszafizetés esetén a 6. cikkben meghatározottak szerint kell kiegyenlíteni.

(4)   Amennyiben a valamely NKB szerződéses vagy szabályozási rendelkezéseivel összhangban az NKB rendelkezésére álló korrekciós intézkedések alkalmazása következtében egy résztvevőnek a TLTRO-II kintlévő összegeket azelőtt kell visszafizetnie, hogy az alkalmazandó kamatlábat közölték volna a résztvevővel, az adott résztvevő által az egyes TLTRO-II-k keretében hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatláb az adott TLTRO-II tekintetében a tenderallokálás időpontjában az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes kamatláb.

6. cikk

Korai visszafizetés

(1)   Az adott TLTRO-II elszámolását követő 24 hónap elteltétől kezdődően a résztvevőknek negyedévente lehetőségük van a lejárat előtt az adott TLTRO-II megszüntetésére vagy összegének csökkentésére.

(2)   A korai visszafizetési időpontok egybeesnek az eurorendszer valamely fő refinanszírozási műveletének az eurorendszer által meghatározott elszámolási napjával.

(3)   A korai visszafizetési eljárás igénybevétele érdekében a résztvevőnek – legalább a szóban forgó korai visszafizetési időpont előtt egy héttel – értesítenie kell az érintett NKB-t arról, hogy a korai visszafizetési eljárás alapján a korai visszafizetési időpontban visszafizetéssel kíván élni.

(4)   A (3) bekezdésben említett értesítés az abban megjelölt korai visszafizetési időpont előtt egy héttel válik a résztvevőre nézve kötelezővé. Ha a résztvevő a korai visszafizetési eljárás alapján esedékes összeget a visszafizetési időpontig teljes egészében vagy részben nem fizeti meg, ennek következménye pénzügyi szankció kivetése lehet. Az alkalmazandó pénzügyi szankciót az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) VII. mellékletével összhangban kell kiszámítani, és az a monetáris politikai célokból végrehajtott penziós ügyletek tekintetében az ügyfél részére allokált összegre vonatkozóan a megfelelő fedezetnyújtásra és elszámolásra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén alkalmazott pénzügyi szankciónak felel meg. A pénzügyi szankció kiszabása nem érinti az NKB azon jogát, hogy igénybe vegye az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 166. cikke szerinti nemteljesítési esemény bekövetkezése esetére előírt korrekciós intézkedéseket.

7. cikk

Adatszolgáltatási követelmények

(1)   A TLTRO-II. résztvevőinek be kell nyújtaniuk az érintett NKB részére a II. mellékletben meghatározott adatszolgáltatási sablonban azonosított adatokat, az alábbiak szerint:

a)

az első referencia-időszakra vonatkozó adatokat a résztvevő hitelfelvételi keretének, ajánlati korlátainak és referenciaértékeinek megállapítása érdekében (a továbbiakban: első jelentés); és

b)

a második referencia-időszakra vonatkozó adatokat az alkalmazandó kamatlábak megállapítása érdekében (a továbbiakban: második jelentés).

(2)   Az adatokat az alábbiakkal összhangban kell szolgáltatni:

a)

az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-II-re vonatkozó indikatív naptár;

b)

a II. mellékletben rögzített iránymutatások; és

c)

az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) IV. mellékletében meghatározott, a pontosságra és a koncepcionális megfelelésre vonatkozó minimumszabályok.

(3)   A résztvevők által benyújtott jelentésben használt fogalmakat az e fogalmakra vonatkozóan az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) szereplő fogalommeghatározásokkal összhangban kell értelmezni.

(4)   A TLTRO-II-csoportok vezető intézményeinek a TLTRO-II-csoport valamennyi tagja tekintetében összesített adatokat tükröző jelentéseket kell benyújtaniuk. Ezenkívül a vezető intézmény NKB-ja, vagy a vezető intézmény NKB-jával történő egyeztetés alapján a TLTRO-II-csoport egy tagjának NKB-ja előírhatja azt, hogy a vezető intézmény minden egyes csoporttag vonatkozásában tételes adatokat szolgáltasson.

(5)   A résztvevőknek biztosítaniuk kell, hogy az (1) és a (2) bekezdés alapján benyújtott adatok minőségét külső könyvvizsgáló értékelje, a következő szabályokkal összhangban:

a)

a könyvvizsgáló az első jelentésben szereplő adatokat értékelheti a résztvevő éves pénzügyi kimutatása ellenőrzésének részeként, és a könyvvizsgáló értékelésének eredményeit az EKB honlapján közzétett, a TLTRO-II-re vonatkozó indikatív naptárban meghatározott határidőig kell benyújtani;

b)

a könyvvizsgáló második jelentésre vonatkozó értékelésének eredményeit a második jelentéssel együtt kell benyújtani, kivéve, ha kivételes körülmények esetén az érintett NKB eltérő határidőt hagy jóvá; ebben az esetben a hosszabbítást kérő résztvevő által hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatlábat csak a könyvvizsgáló értékelése eredményeinek benyújtását követően közlik; amennyiben az érintett NKB jóváhagyását követően a résztvevő a könyvvizsgáló értékelésének benyújtása előtt a TLTRO-II-i megszüntetéséről vagy összegének csökkentéséről dönt, az adott résztvevő által visszafizetendő összegekre alkalmazandó kamatláb az adott TLTRO-II tekintetében a tenderallokálás időpontjában az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes kamatláb;

c)

a könyvvizsgáló értékelésének a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményekre kell összpontosítania. A könyvvizsgáló különösen:

i.

értékeli a szolgáltatott adatok pontosságát annak ellenőrzése révén, hogy a résztvevő figyelembe vehető hiteleinek köre – vezető intézmény esetén beleértve a TLTRO-II-csoporttagjai figyelembe vehető hiteleit – megfelel-e a figyelembe vehetőség kritériumainak;

ii.

ellenőrzi, hogy a szolgáltatott adatok megfelelnek-e a II. mellékletben részletezett iránymutatásoknak és az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) bevezetett fogalmaknak;

iii.

ellenőrzi, hogy a szolgáltatott adatok összeegyeztethetőek-e az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján összeállított adatokkal; és

iv.

ellenőrzi, hogy fennállnak-e az adatok sértetlenségének, pontosságának és következetességének megerősítésére szolgáló ellenőrzések és eljárások.

Csoport alapon történő részvétel esetén a könyvvizsgáló értékelésének eredményeit meg kell osztani a TLTRO-II-csoport egyéb tagjainak NKB-ivel is. A résztvevő NKB-jének kérésére az ezen bekezdés alapján elvégzett értékelések részletes eredményeit ezen NKB rendelkezésére kell bocsátani, és csoportrészvétel esetén ezt követően meg kell osztani a csoporttagok NKB-ival.

Az eurorendszer további útmutatással szolgálhat arra vonatkozóan, hogy a könyvvizsgáló általi értékelést hogyan kell lefolytatni, ebben az esetben a résztvevőknek biztosítaniuk kell, hogy ezt az útmutatást a könyvvizsgálók értékelésük során alkalmazzák.

(6)   A TLTRO-II-csoport összetételében bekövetkező változást vagy a résztvevő figyelembe vehető hiteleinek körét érintő vállalati átszervezést, – így összeolvadást, befolyásszerzést vagy szétválást – követően a résztvevő NKB-jától kapott útmutatásoknak megfelelően egy felülvizsgált első jelentést kell benyújtani. Az érintett NKB értékeli a felülvizsgálat hatását és meghozza a megfelelő intézkedéseket. Ilyen intézkedés lehet többek között az azon hitelként felvett összegek visszafizetésére vonatkozó követelmény, amelyek a TLTRO-II-csoport összetételében bekövetkezett változás vagy a vállalati átszervezés figyelembevételével meghaladják a vonatkozó hitelfelvételi keretet. A szóban forgó résztvevő (amely lehet a vállalati átszervezést követően újonnan létrejött szervezet) a felülvizsgálat hatása értékelésének elősegítése érdekében az érintett NKB által kért bármely további információt rendelkezésre bocsát.

(7)   A résztvevők által e cikk alapján rendelkezésre bocsátott adatokat az eurorendszer felhasználhatja a TLTRO-II-keretrendszer végrehajtásához, valamint a keret eredményességének értékeléséhez és az eurorendszer egyéb elemzési céljaira.

8. cikk

Az adatszolgáltatási követelmények nem teljesítése

(1)   Amennyiben egy résztvevő nem nyújt be valamely jelentést vagy nem tesz eleget az ellenőrzésre vonatkozó követelményeknek, illetve a szolgáltatott adatokban hibák kerülnek azonosításra, az alábbiak alkalmazandók:

a)

Ha a résztvevő a vonatkozó határidőre nem nyújtja be az első jelentést, hitelfelvételi kerete nulla értéken kerül megállapításra.

b)

Ha a résztvevő a vonatkozó határidőre nem nyújtja be a második jelentést, vagy nem tesz eleget a 7. cikk (5) vagy (6) bekezdésében rögzített kötelezettségeknek, a résztvevő által a TLTRO-II-k keretében hitelként felvett összegekre az érintett TLTRO-II tekintetében a tenderallokálás időpontjában az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes kamatláb alkalmazandó.

c)

Ha a résztvevő a 7. cikk (5) bekezdésében említett ellenőrzéssel összefüggésben vagy egyébként a jelentésekben benyújtott adatokban hibákat azonosít, a pontatlanságot és a hiányosságot is beleértve, a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről az érintett NKB-t. Ha az érintett NKB-t ilyen hibákról értesítették, vagy az ilyen hibák más módon a tudomására jutottak: i. a résztvevő a szóban forgó hiba hatása értékelésének elősegítése érdekében az érintett NKB által kért bármely további információt rendelkezésre bocsát; és ii. az érintett NKB megfelelő intézkedéseket hozhat, ideértve a résztvevő által a TLTRO-II-k keretében felvett hitelekre alkalmazott kamatláb kiigazítását és a hitelként felvett azon összegek visszafizetésére vonatkozó követelményt, amely összegek a hiba következtében meghaladják a résztvevő hitelfelvételi keretét.

(2)   Az (1) bekezdés nem érinti az EKB/2010/10 európai központi banki határozat (6) alapján az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek vonatkozásában kiszabható szankciókat.

9. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2016. május 3-án lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2016. április 28-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  Az EKB/2014/34 határozat (2014. július 29.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekkel kapcsolatos intézkedésekről (HL L 258., 2014.8.29., 11. o.).

(2)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).

(3)  A Tanács 2533/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).

(4)  Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).

(5)  Az Európai Központi Bank 1745/2003/EK rendelete (2003. szeptember 12.) a kötelező tartalékok alkalmazásáról (EKB/2003/9) (HL L 250., 2003.10.2., 10. o.).

(6)  Az Európai Központi Bank EKB/2010/10 határozata (2010. augusztus 19.) a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek nem teljesítéséről (HL L 226., 2010.8.28., 48. o.).


I. MELLÉKLET

A CÉLZOTT HOSSZABB LEJÁRATÚ REFINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK MÁSODIK SOROZATÁNAK LEFOLYTATÁSA

1.   A hitelfelvételi keret és az ajánlati korlát kiszámítása

A célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek második sorozatának (TLTRO-II) résztvevőjére – akár egyéni alapon, akár TLTRO-II-csoport vezető intézményeként jár el – hitelfelvételi keret vonatkozik. A számított hitelfelvételi keretet 10 000 eurónként felfelé kell kerekíteni.

A TLTRO-II egyéni résztvevőjére vonatkozó hitelfelvételi keretet a figyelembe vehető hitelek 2016. január 31-i állományai alapján kell kiszámítani. A TLTRO-II-csoport vezető intézményére vonatkozó hitelfelvételi keretet az adott TLTRO-II-csoport valamennyi tagja tekintetében a figyelembe vehető hitelek 2016. január 31-i állományai alapján kell kiszámítani.

A hitelfelvételi keret a résztvevő (1) figyelembe vehető hitelei 2016. január 31-i állományának 30 %-a mínusz a résztvevő által az EKB/2014/34 határozat alapján 2014. szeptemberben és decemberben lefolytatott célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek (TLTRO-k) keretében felvett és a TLTRO-II elszámolási időpontjában még kintlévő összegeknek felel meg, azaz:

BAk = 0,3 × OL 2016. jan OBk ahol k = 1,…,4

Itt a BAk a TLTRO-II k (ahol k = 1,…,4) szerinti hitelfelvételi keret, az OL 2016. jan a résztvevő figyelembe vehető hiteleinek 2016. január 31-i állománya, és az OB k a résztvevő által az első TLTRO sorozatban a TLTRO1 és a TLTRO2 keretében hitelként felvett és a TLTRO-II k elszámolási időpontjában még kintlévő összeg.

A valamely TLTRO-II keretében az egyes résztvevőkre vonatkozó ajánlati korlát a hitelfelvételi keret mínusz a résztvevő megelőző TLTRO-II-k keretében történt hitelfelvétele.

Legyen a Ck ≥ 0 a résztvevő hitelfelvétele a TLTRO-II k keretében. A k műveletben az ezen résztvevőre vonatkozó BLk ajánlati korlát:

 

BL 1 = BA 1 és

 

Formula, ahol k = 2, 3, 4.

2.   A referenciaértékek kiszámítása

Legyen az NLm a résztvevő figyelembe vehető nettó hitelnyújtása az m naptári hónapban, amelyet a résztvevő új figyelembe vehető hiteleinek bruttó forgalma az adott hónapban mínusz a II. mellékletben meghatározottak szerinti figyelembe vehető hitelek törlesztéseiként kell kiszámítani.

Jelölje NLB az adott résztvevő nettó hitelezési referenciaértékét. Ez a következőképpen kerül meghatározásra:

NLB = min(NL 2015. febr + NL 2015. márc + … + NL 2016. jan ,0)

Ez azt jelenti, hogy ha a résztvevő az első referencia-időszakban pozitív vagy nulla figyelembe vehető nettó hitelnyújtással rendelkezik, akkor NLB = 0. Ha azonban a résztvevő az első referencia-időszakban negatív figyelembe vehető nettó hitelnyújtással rendelkezik, akkor NLB = NL 2015. febr + NL2015.márc + … + NL 2016. jan .

Jelölje OAB a résztvevő állomány-referenciaértékét. Ez a következőképpen kerül meghatározásra:

OAB = max(OL 2016. jan + NLB,0)

3.   A kamatláb kiszámítása

Jelölje NS 2018. jan a 2016. február 1. és 2018. január 31. közötti időszak figyelembe vehető nettó hitelnyújtásának és a figyelembe vehető hitelek 2016. január 31-i állományainak az összeadásával kapott összeget; ez a következőképpen kerül kiszámításra: NS 2018. jan = OLJan 2016 + NL 2016.febr + NL 2016. márc + … + NL 2018. jan

Most jelölje EX az NS 2018. jan -nak az állomány-referenciaértéktől való százalékos eltérését, azaz

Formula

Ahol az OAB nullával egyenlő, úgy tekintendő, hogy az EX 2,5-tel egyenlő.

Legyen az rk egy a TLTRO-II k keretében alkalmazandó kamatláb. Legyen az MROk és a DFk az irányadó refinanszírozási művelet (MRO) kamatlába, illetve a betéti rendelkezésre állás kamatlába, mindkettő a TLTRO-II k allokálása időpontjában érvényes, éves százalékos arányként kifejezve. A kamatlábat a következőképp kell meghatározni:

a)

Ha a résztvevő 2018. január 31-én nem lépi túl a figyelembe vehető hitelei állomány-referenciaértékét, a résztvevő által a TLTRO-II-k keretében hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatláb egyenlő az adott TLTRO-II allokálása időpontjában az irányadó refinanszírozási műveletre érvényes kamatlábbal, vagyis

ha EX ≤ 0, akkor rk = MROk .

b)

Ha a résztvevő 2018. január 31-én legalább 2,5 %-kal túllépi a figyelembe vehető hitelei állomány-referenciaértékét, a résztvevő által a TLTRO-II-k keretében hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatláb egyenlő a betéti rendelkezésre állás adott TLTRO-II allokálása időpontjában érvényes kamatlábával, vagyis

ha EX ≥ 2,5, akkor rk = DFk .

c)

Ha a résztvevő 2018. január 31-én túllépi a figyelembe vehető hitelei állomány-referenciaértékét, azonban kevesebb mint 2,5 %-kal, a résztvevő által a TLTRO-II-k keretében hitelként felvett összegekre alkalmazandó kamatláb lineárisan változik attól a százaléktól függően, amellyel a résztvevő a figyelembe vehető hitelei állomány-referenciaértékét túllépte, vagyis

ha 0 < EX < 2,5, akkorFormula.

A kamatláb éves százalékos arányként kerül kifejezésre, a következő negyedik tizedesjegyre lefelé kerekítve.


(1)  A résztvevőre vonatkozó hivatkozásokat az egyéni résztvevőkre, illetve a TLTRO-II-csoportokra is érteni kell.


II. MELLÉKLET

A CÉLZOTT HOSSZABB LEJÁRATÚ REFINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK MÁSODIK SOROZATA – IRÁNYMUTATÁSOK AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI SABLON ÁLTAL ELŐÍRT ADATOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ

1.   Bevezetés  (1)

Ezek az iránymutatások a TLTRO-II. résztvevői által a 7. cikkel összhangban benyújtandó adatjelentések összeállítására vonatkozó útmutatásokat tartalmaznak. Az adatszolgáltatási követelményeket az e melléklet végén található adatszolgáltatási sablon mutatja. Ezek az iránymutatások részletezik továbbá a műveletekben részt vevő TLTRO-II-csoportok vezető intézményeire vonatkozó adatszolgáltatási követelményeket.

A 2. és 3. szakasz általános információkat nyújt az adatok összeállításáról és benyújtásáról, a 4. szakasz pedig bemutatja a jelentendő mutatókat.

2.   Általános információk

A hitelfelvételi keret kiszámításához alkalmazandó mértékek a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) által euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelekhez és az MPI-k által euroövezeti háztartásoknak (2) nyújtott hitelekhez kapcsolódnak, kivéve a lakáscélú hiteleket, valamennyi pénznemben. A 7. cikkel összhangban adatjelentéseket kell benyújtani az 1. cikkben meghatározott két referencia-időszakra vonatkozóan. Így különösen a figyelembe vehető hiteleknek az egy időszak kezdetét megelőző hónap végi és az időszak végi állományaira vonatkozó adatokat, valamint az ezen időszak alatti figyelembe vehető nettó hitelnyújtást (a hiteltörlesztésekkel csökkentett bruttó hitelnyújtásként kiszámítva) a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások esetén külön kell jelenteni. A figyelembe vehető hitelek állományait ki kell igazítani az értékpapírosított vagy más módon átruházott és a mérlegből ki nem vezetett hitelek tekintetbe vétele érdekében. Részletes információkra van szükség továbbá ezen tételek releváns alkategóriáira, valamint azon hatásokra vonatkozóan, amelyek változást eredményeznek a figyelembe vehető hitelek állományaiban, de nem kapcsolódnak figyelembe vehető nettó hitelnyújtáshoz (a továbbiakban: az állományok kiigazításai), a hitelértékesítésekre és hitelvásárlásokra, valamint az egyéb hitelátruházásokra is kiterjedően.

Az összegyűjtött információk felhasználását illetően a figyelembe vehető hitelek 2016. január 31-i állományaira vonatkozó adatok a hitelfelvételi keret megállapításához kerülnek felhasználásra. Ezenkívül az első referencia-időszak alatti figyelembe vehető nettó hitelnyújtásra vonatkozó adatok a nettó hitelnyújtási referenciaérték és az állomány-referenciaérték kiszámításához kerülnek felhasználásra. A második referencia-időszak alatti figyelembe vehető nettó hitelnyújtásra vonatkozó adatok a hitelezés alakulásának, és következésképpen az alkalmazandó kamatlábaknak az értékeléséhez kerülnek felhasználásra. A sablonban foglalt minden egyéb mutató az információk belső összhangjának, valamint az információknak az eurorendszeren belül gyűjtött statisztikai adatokkal való összhangjának ellenőrzésére, valamint a TLTRO-II-program hatásának részletes figyelemmel kísérésére szolgál.

Az adatjelentések kitöltését alátámasztó általános keretet az MPI mérlegstatisztikákkal kapcsolatban az euroövezeti MPI-kre vonatkozó, az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározott adatszolgáltatási követelmények adják meg. Így különösen a hitelek tekintetében az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy azokat „névleges hónap végi állományként kell jelenteni, bruttó összegben. Ebből az összegből ki kell zárni a megfelelő számviteli szabályokban meghatározott leírásokat és kivezetéseket. A […] hitelek más eszközzel és forrással nem nettósíthatók”. Ugyanakkor, ellentétben a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályokkal, amelyek azt is jelentik, hogy a hitelekre vonatkozó adatokat a céltartalékokkal növelve kell jelenteni, a 8. cikk (4) bekezdése rögzíti, hogy az „NKB-k lehetővé tehetik a céltartalékkal fedezett hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron [azaz azok ügyleti értékén], feltéve, hogy az ilyen adatszolgáltatási gyakorlatokat valamennyi rezidens adatszolgáltató követi”. Az alábbiakban részletesebben is áttekintésre kerülnek azok a hatások, amelyeket az általános mérlegstatisztikai útmutatástól való ezen eltérés az adatjelentések összeállítására nézve eredményez.

Az 1071/2013/EU rendeletet (EKB/2013/33) az adatjelentések összeállítása során alkalmazandó fogalommeghatározások vonatkozásában is referenciadokumentumként kell használni. Lásd különösen az 1. cikket az általános fogalommeghatározásokért, valamint a II. melléklet 2. és 3. részét a „hitelek” által lefedendő instrumentumok kategóriáinak, illetve a résztvevők szektorainak meghatározásáért. Fontos, hogy a mérlegstatisztikai keretrendszerben a hitelek után járó felhalmozott kamatkövetelést főszabály szerint annak felmerülésekor kell a mérlegben kötelezően kimutatni (azaz eredményszemléletben és nem pedig a tényleges pénzbevétel időpontjában), de azt nem kell figyelembe venni a hitelek állományaira vonatkozó adatokban. A tőkésített kamatot ugyanakkor rögzíteni kell az állományokban.

Bár az MPI-k az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) követelményeinek megfelelően a legtöbb jelentendő adatot már összeállítják, a TLTRO-II-ben ajánlatot tevő résztvevőknek bizonyos kiegészítő információkat össze kell állítaniuk. A mérlegstatisztika módszertani keretrendszere, amelyet az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv (3) rögzít, tartalmaz minden szükséges háttérinformációt, amely ezen kiegészítő adatok összeállításához szükséges; további részletek az egyes mutatók meghatározására vonatkozó 4. pontban találhatók.

3.   Általános adatszolgáltatási útmutatások

a)   Az adatszolgáltatási sablon szerkezete

A sablon azon időszakra való hivatkozást tartalmaz, amelyre az adatok vonatkoznak, és a mutatókat két hasábba csoportosítja: az euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott MPI-hitelek, és az euroövezeti háztartásoknak nyújtott MPI-hitelek, kivéve a lakáscélú hiteleket. A sárgával jelölt valamennyi cellában az adatok az egyéb cellákba bevitt adatokból kerülnek kiszámításra a megadott képletek alapján. A sablon tartalmaz egy az adatok érvényességének megerősítésére szolgáló szabályt is, amely ellenőrzi az állományok és a tranzakciók közötti összhangot.

b)   Az „adatszolgáltatási időszak” meghatározása

Az adatszolgáltatási időszak azt az időintervallumot jelöli, amelyre az adatok vonatkoznak. A TLTRO-II keretében két adatszolgáltatási időszak van, nevezetesen az „első referencia-időszak”, amely 2015. február 1-jétől2016. január 31-ig tart, és a „második referencia-időszak”, amely 2016. február 1-jétől2018. január 31-ig tart. Az állományokra vonatkozó mutatókat az adatszolgáltatási időszak kezdetét megelőző hónap vége és az adatszolgáltatási időszak vége szerinti állapotban kell jelenteni; így az első referencia-időszak vonatkozásában az állományokat a 2015. január 31-i és a 2016. január 31-i állapot szerint kell jelenteni, a második referencia-időszak vonatkozásában pedig az állományokat a 2016. január 31-i és a 2018. január 31-i állapot szerint kell jelenteni. A tranzakciókra és a kiigazításokra vonatkozó adatoknak viszont tartalmazniuk kell minden olyan jelentős hatást, amelyre az adatszolgáltatási időszakban kerül sor.

c)   A TLTRO-II-csoportokra vonatkozó adatszolgáltatás

A TLTRO-II-ben való csoportrészvétel esetén az adatokat főszabály szerint összevont alapon kell jelenteni. Ugyanakkor azon tagállamok nemzeti központi bankjainak, amelyek pénzneme az euro (NKB-k) lehetőségük van arra, hogy az adatokat az egyedi intézmények szintjén gyűjtsék, ha ezt szükségesnek látják.

d)   Az adatjelentések továbbítása

A kitöltött adatjelentéseket a 7. cikkben foglaltak szerint az érintett NKB részére kell továbbítani a TLTRO-II-re vonatkozó, az EKB honlapján közzétett indikatív naptárral összhangban, amely meghatározza az egyes adattovábbítások által lefedendő referencia-időszakokat is, valamint azt, hogy melyik adat-évjáratokat kell használni az adatok összeállítása során.

e)   Az adatok egysége

Az adatokat ezer eurós nagyságrendben kell jelenteni.

4.   Fogalommeghatározások

E szakasz tartalmazza a jelentendő tételek fogalommeghatározásait; az adatszolgáltatási sablonban használt számozás zárójelben szerepel.

a)   A figyelembe vehető hitelek állományai (1. és 4.)

Az ezekben a mezőkben található adatok kiszámításra kerülnek a soron következő tételek vonatkozásában jelentett adatokból, azaz a „Mérlegben szereplő állományok” (1.1. és 4.1.) mínusz „A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományai” (1.2. és 4.2.), plusz a „Céltartalékok állománya a figyelembe vehető hitelek ellenében” (1.3. és 4.3.). Ez utóbbi alfogalom csak azokban az esetekben releváns, amikor – az általános mérlegstatisztikai gyakorlattal ellentétben – a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik.

i.   Mérlegben szereplő állományok (1.1. és 4.1.)

Ez a tétel az euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak és az euroövezeti háztartásoknak nyújtott hitelek állományaiból áll, kivéve a lakáscélú hiteleket. A felhalmozott kamat, a tőkésített kamattal ellentétben, nem kerül figyelembevételre a mutatókban.

A sablon ezen cellái közvetlenül kapcsolódnak az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 2. részében (az 1. táblázat 2. rovata a havi állományokról) foglalt követelményekhez.

Az adatjelentésekben szerepeltetendő tételek részletesebb meghatározásáért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 2.1.4. szakaszát.

ii.   A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományai (1.2. és 4.2.)

Ez a tétel a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományaiból áll. Minden értékpapírosítási tevékenységet jelenteni kell, függetlenül attól, hogy a bevont pénzügyi közvetítő vállalatok hol rezidensek. Nem tartoznak bele ebbe a tételbe az eurorendszernek monetáris politikai hitelműveletek céljára olyan hitelkövetelések formájában fedezetként rendelkezésre bocsátott hitelek, amelyek a mérlegből való kivezetés nélküli átruházáshoz vezetnek.

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. része (a havi adatokra vonatkozó 5a. táblázat 5.1. rovata) lefedi a mérlegből való kivezetés nélkül a nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott értékpapírosított hitelekre vonatkozó szükséges információkat, de nem írja elő azok cél szerinti bontását. Ezenkívül a mérlegből való kivezetés nélkül más módon (azaz nem értékpapírosítás révén) átruházott hitelek állományaira az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) nem terjed ki. Erre tekintettel az adatjelentések összeállítása érdekében az MPI-k belső adatbázisaiból történő különálló adatkivonás szükséges.

Az adatjelentésekben szerepeltetendő tételekre vonatkozó további részletekért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 2.3. szakaszát.

iii.   A céltartalékok állománya a figyelembe vehető hitelek ellenében (1.3. és 4.3.)

Ezek az adatok csak azon intézmények esetében relevánsak, amelyek – az általános mérlegstatisztikai gyakorlattal ellentétben – a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik. A TLTRO-II-csoportként ajánlatot tevő intézmények esetében ez a követelmény csak a csoport azon intézményeire vonatkozik, amelyek a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával rögzítik.

Ez a tétel magában foglalja az értékvesztésre és a hitelezési veszteségekre vonatkozó egyéni és kollektív kereteket (még mielőtt a leírásokra, illetve kivezetésekre sor kerül). Az adatoknak utalniuk kell a mérlegben szereplő figyelembe vehető hitelek állományára, azaz kivéve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hiteleket.

Amint azt a 2. pont harmadik bekezdése rögzíti, a mérlegstatisztikákban a hiteleket főszabály szerint tőkeösszegükön, állományként kell jelenteni, és a megfelelő céltartalékokat a „Tőke és tartalékok”-hoz kell rendelni. Ilyen esetekben a céltartalékokra vonatkozó külön információkat nem kell jelenteni. Ugyanakkor azon esetekben, amikor a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik, ezt a kiegészítő információt jelenteni kell annak érdekében, hogy valamennyi MPI vonatkozásában teljes mértékben összehasonlítható adatok kerüljenek begyűjtésre.

Ahol az a gyakorlat, hogy a hitelek állományát a céltartalékok összegének levonásával jelentik, az NKB-knak lehetősége van arra, hogy az ezen információkra vonatkozó adatszolgáltatást önkéntessé tegyék. Ugyanakkor az ilyen esetekben a TLTRO-II-keretrendszer alapján végzett számítások a mérlegben szereplő hiteleknek a céltartalékok összegével csökkentett állományán fognak alapulni (4).

További részletekért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. részében a „Tőke és tartalékok” meghatározásában a céltartalékokra vonatkozó hivatkozást.

b)   Figyelembe vehető nettó hitelnyújtás (2.)

Az adatszolgáltatási sablon ezen cellái rögzítik az adatszolgáltatási időszak alatt történő nettó hitelnyújtást (tranzakciókat). Az adatok az altételekben – nevezetesen „Bruttó hitelnyújtás” (2.1.) mínusz „Törlesztések” (2.2.) – jelentett számadatok alapján kerülnek kiszámításra.

Az adatszolgáltatási időszak alatt újratárgyalt hiteleket a „Törlesztések” és a „Bruttó hitelnyújtás” alatt is jelenteni kell abban az időpontban, amikor az újratárgyalásra sor kerül. A kiigazítási adatoknak tartalmazniuk kell a hitel-újratárgyaláshoz kapcsolódó hatásokat.

Az ezen időszak alatt visszafordított tranzakciókat (azaz az időszak alatt nyújtott és visszafizetett hiteleket) főszabály szerint a „Bruttó hitelnyújtás” és a „Törlesztések” alatt is jelenteni kell. Ugyanakkor az ajánlatot tevő MPI-k számára az is megengedett, hogy az adatjelentések összeállítása során ne vegyék figyelembe ezeket a műveleteket, amennyiben ez könnyítené a rájuk nehezedő adatszolgáltatási terhet. Ebben az esetben tájékoztatniuk kell az érintett NKB-t, és az állományok kiigazításaira vonatkozó adatokból szintén ki kell hagyni az ezen visszafordított műveletekhez kapcsolódó hatásokat. Ez a kivétel nem vonatkozik az adott időszakban nyújtott azon hitelekre, amelyek értékpapírosítottak vagy más módon átruházottak.

A hitelkártya-tartozásokat, a megújuló hiteleket és a folyószámlahiteleket is figyelembe kell venni. Ezen instrumentumok vonatkozásában az adatszolgáltatási időszak alatt felhasznált vagy felvett összegek következtében az egyenlegekben bekövetkezett változásokat a nettó hitelnyújtás helyettesítő értékeként kell felhasználni. A pozitív összegeket a „Bruttó hitelnyújtás” (2.1.) alatt, míg a negatív összegeket (pozitív előjellel) a „Törlesztések” (2.2.) alatt kell jelenteni.

i.   Bruttó hitelnyújtás (2.1.)

Ez a tétel az adatszolgáltatási időszakban a bruttó új hitelek forgalmából, mínusz a bármely hitelszerzésből áll. A hitelkártya-tartozásokhoz, a megújuló hitelekhez és a folyószámlahitelekhez kapcsolódóan nyújtott hitelekre vonatkozó adatokat szintén jelenteni kell, a fent részletezettek szerint.

Az időszak alatt a fogyasztói egyenlegekhez – például a kamat tőkésítése (szemben a kamatfelhalmozással) és a díjak miatt – hozzáadott összegeket szintén jelenteni kell.

ii.   Törlesztések (2.2.)

Ez a tétel az adatszolgáltatási időszak alatti tőketörlesztések forgalmából áll, kivéve azokat, amelyek a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományaihoz kapcsolódnak. A hitelkártya-tartozásokhoz, a megújuló hitelekhez és a folyószámlahitelekhez kapcsolódó törlesztéseket szintén jelenteni kell, a fent részletezettek szerint.

A még nem tőkésített, felhalmozott kamathoz kapcsolódó kamatfizetéseket, a hitelelidegenítéseket és az állományok egyéb kiigazításait (beleértve a leírásokat és a kivezetéseket is) nem kell jelenteni.

c)   Az állományok kiigazításai

Az adatszolgáltatási sablon ezen cellái az állományokban az adatszolgáltatási időszakban bekövetkezett azon változások (csökkenések (–) és növekmények (+)) jelentésére szolgálnak, amelyek nem kacsolódnak a nettó hitelnyújtáshoz. Az ilyen változások az olyan, az adatszolgáltatási időszak során bekövetkező műveletekből erednek, mint például a hitelek értékpapírosítása és más hitelátruházások, valamint az olyan egyéb kiigazításokból, amelyek az árfolyam-ingadozás következtében bekövetkezett átértékeléshez, a leírásokhoz, illetve kivezetésekhez, valamint átsorolásokhoz kapcsolódnak. Az ezekben a cellákban szereplő adatok automatikusan kerülnek kiszámításra az altételekben jelentett számadatok alapján, nevezetesen „Hitelértékesítések és hitelvásárlások és az adatszolgáltatási időszak alatti egyéb hitelátruházások” (3.1.) plusz „Egyéb kiigazítások” (3.2.).

i.   Hitelértékesítések és egyéb hitelátruházások és az adatszolgáltatási időszak alatti egyéb hitelátruházások (3.1.)

—   A hitelállományra hatást gyakorló értékpapírosított hitelek nettó forgalma (3.1A.)

Ez a tétel az adatszolgáltatás körébe tartozó hitelállományra hatást gyakorló, az adatszolgáltatási időszak alatt értékpapírosított hitelek nettó összege, beszerzések mínusz elidegenítések alapon számítva (5). Minden értékpapírosítási tevékenységet jelenteni kell, függetlenül attól, hogy a bevont pénzügyi közvetítő vállalatok hol rezidensek. A hitelátruházásokat nominális értéken a leírások és kivezetések levonásával az eladáskor kell rögzíteni. Ezeket a leírásokat és kivezetéseket (amennyiben azonosíthatók) a sablon 3.2B. tétele alatt kell jelenteni (lásd alább). Azon MPI-k esetében, amelyek a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik, az átruházásokat mérleg szerinti értéken kell rögzíteni (azaz nominális értéken a céltartalékok állományának levonásával) (6).

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részében (a havi adatokra vonatkozó 5a. táblázat és a negyedéves adatokra vonatkozó 5b. táblázat 1.1. rovatai) foglalt követelmények fedik le ezeket az elemeket.

A jelentendő tételek részletesebb meghatározásáért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 2.3. szakaszát.

—   A hitelállományra hatást gyakorló, más módon átruházott hitelek nettó forgalma (3.1B.)

Ez a tétel az adatszolgáltatás körébe tartozó hitelállományokra hatást gyakorló, az időszak alatt értékpapírosítási tevékenységekhez nem kapcsolódó műveletekben átruházott vagy megszerzett hitelek nettó összegéből áll, beszerzések mínusz elidegenítések alapon számítva. Az átruházásokat nominális értéken a leírások és kivezetések levonásával az eladáskor kell rögzíteni. Ezeket a leírásokat és kivezetéseket (amennyiben azonosíthatók) a 3.2B. tétel alatt kell jelenteni. Azon MPI-k esetében, amelyek a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik, az átruházásokat mérleg szerinti értéken kell rögzíteni (azaz nominális értéken a céltartalékok állományának levonásával).

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részében foglalt követelmények részben lefedik ezeket az elemeket. A havi adatokra vonatkozó 5a. táblázat és a negyedéves adatokra vonatkozó 5b. táblázat 1.2. rovatai lefedik a hitelállományra hatást gyakorló, más módon átruházott hitelek nettó forgalmát, de nem foglalják magukban:

1)

a másik belföldi MPI-re átruházott vagy attól megszerzett hiteleket, beleértve a vállalati átstrukturálásból eredő csoporton belüli átruházásokat is (például egy belföldi MPI leányvállalat által az anya MPI részére történő hitelcsomagátruházások);

2)

az egyesülésekhez, befolyásszerzésekhez vagy szétválásokhoz fűződő csoporton belüli átszervezések kapcsán felmerülő hitelátruházásokat.

Az adatjelentések összeállítása céljára mindezen hatásokat jelenteni kell. A jelentendő tételekre vonatkozó további részletekért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 2.3. szakaszát. Az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 1.6.3.4. szakaszában (valamint az 1.1. melléklet kapcsolódó 5.2. szakaszában) található „Changes in the structure of the MFI sector” (Az MPI szektor szerkezetében bekövetkezett változások) rész tartalmazza a csoporton belüli átruházások részletes leírását, különbséget téve azon esetek között, amikor az átruházásokra elkülönülő gazdasági egységek között kerül sor (például mielőtt ezen egységek közül egy vagy több az egyesülés vagy felvásárlás következtében megszűnik létezni), valamint azok között, amelyekre akkor kerül sor, amikor valamelyik egység megszűnik létezni, amely esetben statisztikai átsorolást kell végezni. Az adatjelentések összeállítása céljára a hatások mindkét esetben azonosak, és az adatokat a 3.1C tétel (és nem a 3.2C tétel) alatt kell jelenteni.

—   A hitelállományra hatást nem gyakorló, értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek nettó forgalma (3.1C.)

Ez a tétel az adatszolgáltatás körébe tartozó hitelállományra hatást nem gyakorló, az adatszolgáltatási időszak alatt értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek nettó összege, beszerzések mínusz elidegenítések alapon számítva. Az átruházásokat nominális értéken a leírások és kivezetések levonásával az eladáskor kell rögzíteni. Ezeket a leírásokat és kivezetéseket (amennyiben azonosíthatók) a 3.2B. tétel alatt kell jelenteni. Azon MPI-k esetében, amelyek a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik, az átruházásokat mérleg szerinti értéken kell rögzíteni (azaz nominális értéken a céltartalékok állományának levonásával). Nem tartozik bele ebbe a tételbe az eurorendszernek monetáris politikai hitelműveletek céljára olyan hitelkövetelések formájában fedezetként rendelkezésre bocsátott hitelekhez kapcsolódó nettó forgalom, amelyek a mérlegből való kivezetés nélküli átruházáshoz vezetnek.

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részében foglalt követelmények részben lefedik ezeket az elemeket. A havi adatokra vonatkozó 5a. táblázat és a negyedéves adatokra vonatkozó 5b. táblázat 2.1. rovatai lefedik a hitelállományra hatást nem gyakorló, értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek nettó forgalmára vonatkozó adatokat, de a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek nem kerülnek külön azonosításra, ezért ezen adatokat az MPI-k belső adatbázisaiból külön kell kivonni. Ezen túlmenően a fentiekben foglaltak szerint a követelmények nem foglalják magukban:

1)

a másik belföldi MPI-re átruházott vagy attól megszerzett hiteleket, beleértve a vállalati átstrukturálásból eredő csoporton belüli átruházásokat is (például amikor egy belföldi MPI leányvállalat az anya MPI részére hitelcsomagot ruház át);

2)

az egyesülésekhez, befolyásszerzésekhez vagy szétválásokhoz fűződő csoporton belüli átszervezések kapcsán felmerülő hitelátruházásokat.

Az adatjelentések összeállítása céljára mindezen hatásokat jelenteni kell.

A feltüntetendő tételekre vonatkozó további részletekért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 2.3. szakaszát.

ii.   Egyéb kiigazítások (3.2.)

Az egyéb kiigazításokra vonatkozó adatokat jelenteni kell a mérlegben szereplő figyelembe vehető hitelek állománya vonatkozásában, kivéve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket.

—   Árfolyam-ingadozásból eredő átértékelések (3.2A.)

Az euróval szembeni árfolyam-ingadozások változásokat idéznek elő a külföldi fizetőeszközben denominált hitelek értékében, amennyiben azok euróban vannak kifejezve. Az ezen hatásokra vonatkozó adatokat negatív (pozitív) előjellel kell jelenteni, amikor azok nettó vonatkozásban az állományok csökkenésére (növekedésére) adnak alapot, és szükségesek a nettó hitelnyújtás és az állományokban bekövetkezett változások teljes összeegyeztetésének lehetővé tétele érdekében.

Ezekre a kiigazításokra az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározott követelmények nem terjednek ki. Az adatjelentések céljaira, amennyiben az adatok (vagy közelítések) nem állnak az MPI-k rendelkezésére, azok az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 4.2.2. szakaszában adott útmutatással összhangban számíthatók ki. A javasolt becslési eljárás a számítások körét a főbb pénznemekre korlátozza, és az az alábbi lépéseken alapul:

1)

a figyelembe vehető hiteleknek az időszak kezdetét megelőző hónap végi és az időszak végi állományaira vonatkozó adatok (1. és 4. tétel) a devizanem szerint kerülnek bontásra, az angol fontban, amerikai dollárban, svájci frankban és japán jenben denominált hitelcsomagok összpontosítva. Amennyiben ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, úgy az állományok mérlegben szereplő teljes összegére vonatkozó adatok, ideértve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket – az 1.1. és a 4.1. tétel – is felhasználhatók;

2)

az egyes hitelcsomagok az alábbiak szerint kezelendők. Az MPI mérlegstatisztikai kézikönyvben szereplő vonatkozó egyenletek számai zárójelben szerepelnek:

az adatszolgáltatási időszak kezdetét megelőző hónap végi és az időszak végi állományok az eredeti devizanemre kerülnek átváltásra, a vonatkozó névleges árfolyamok (7) alkalmazásával ([4.2.2.] és [4.2.3.] egyenlet),

a referencia-időszak alatt a külföldi pénznemben denominált állományokban bekövetkezett változásokat az adatszolgáltatási időszak alatti napi árfolyamok átlagos értékének alkalmazásával kell kiszámítani és euróra átszámítani ([4.2.4.] egyenlet),

az előző lépésben kiszámított, az euróra átváltott állományok változása, és az euróban fennálló állományok változása közti különbséget ki kell számítani ([4.2.5.] egyenlet, ellentétes előjellel);

3)

a végső árfolyam-kiigazítás a minden egyes pénznem kiigazításának összegeként kerül becslésre.

További információkért lásd az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 1.6.3.5. és 4.2.2. szakaszát.

—   Leírások illetve kivezetések (3.2B.)

Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 1. cikkének g) pontjával összhangban a „leírás” a hitel kétessé válása miatt a statisztikai mérlegben nyilvántartott hátralékos hitel könyv szerinti értékének a közvetlen csökkentése. Hasonlóképpen, ugyanezen rendelet 1. cikkének h) pontjával összhangban a „kivezetés” a hitel teljes könyv szerinti értékének a leírását jelenti, amely annak a mérlegből történő kivezetését eredményezi. A leírások és kivezetések hatásait negatív, illetve pozitív előjellel kell jelenteni, amikor nettó vonatkozásban az állományok csökkenésére, illetve növekedésére adnak alapot. Ezek az adatok a nettó hitelnyújtás és az állományokban bekövetkezett változások teljes összeegyeztetésének lehetővé tétele érdekében szükségesek.

Ami a mérlegben szereplő hitelek állományaihoz kapcsolódó leírásokat és kivezetéseket illeti, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 4. részében (a havi átértékelési kiigazításokra vonatkozó 1A. táblázat) foglalt minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében összeállított adatok felhasználhatók. Ugyanakkor a hitel-leírásoknak és -kivezetéseknek a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelekre gyakorolt hatásának különválasztása az MPI-k belső adatbázisaiból történő külön adatkivonást tesz szükségessé.

A figyelembe vehető hitelek állományaira (1. és 4. tétel) vonatkozó adatok főszabály szerint kiigazításra kerülnek a céltartalékok állományaira mindazon estekben, amikor a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával rögzítik a statisztikai mérlegben.

Amennyiben a résztvevők jelentik az 1.3. és 4.3. tételt, a leírásokra és kivezetésekre vonatkozó adatoknak magukban kell foglalniuk a hitelekre korábban képzett céltartalékok törlését azon hitelek vonatkozásában, amelyek (részben vagy egészben) behajthatatlanná váltak, valamint tartalmazniuk kell a céltartalékokat meghaladó veszteségeket, amennyiben ez alkalmazandó. Hasonlóképpen, amikor egy céltartalékkal fedezett hitel értékpapírosításra vagy más módon átruházásra kerül, ellentétes előjellel olyan leírást vagy kivezetést kell rögzíteni, amely egyenlő a céltartalékok állományával, annak érdekében, hogy a mérlegben szereplő összegben bekövetkezett változásnak megfeleljen, korrigálva a céltartalékok összegével és a nettó forgalom értékével. A céltartalékok idővel változhatnak az értékvesztésre és a hitelveszteségekre vonatkozó új keretekre tekintettel (az esetleges visszafordításokat levonva, beleértve azokat is, amelyekre akkor kerül sor, amikor a hitelfelvevő visszafizette a hitelt). Az ilyen változásokat nem kell rögzíteni az adatjelentésekben a leírások, illetve kivezetések részeként (mivel az adatjelentések az értékeket a céltartalékkal növelten állítják elő) (8).

A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek leírása illetve kivezetése hatásának különválasztása nem szükséges, amennyiben a céltartalékokra vonatkozó külön adatok nem vonhatók ki az MPI-k belső adatbázisaiból.

Ahol az a gyakorlat, hogy a hitelek állományát a céltartalékok levonásával jelentik, de a céltartalékokra vonatkozó tételeket (1.3. és 4.3.) nem jelentik (lásd a 4. pont a) alpontját), a leírásoknak, illetve kivezetéseknek magukban kell foglalniuk a hitelportfólióra vonatkozó értékvesztésre és a hitelveszteségekre vonatkozó új kereteket (az esetleges visszafordítások levonásával, beleértve azokat is, amelyekre akkor kerül sor, amikor a hitelfelvevő visszafizette a hitelt) (9).

A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek leírása illetve kivezetése hatásának különválasztása nem szükséges, amennyiben a céltartalékokra vonatkozó külön adatok nem vonhatók ki az MPI-k belső adatbázisaiból.

Főszabály szerint ezek a tételek tartalmazzák azokat az átértékeléseket is, amelyek akkor merülnek fel, amikor a hiteleket értékpapírosítják vagy más módon átruházzák, és az ügyleti érték eltér az átruházás időpontjában érvényes állomány nominális értékétől. Ezeket az átértékeléseket jelenteni kell, amennyiben beazonosíthatók, és azokat az ügyleti érték és az értékesítés időpontjában érvényes állomány nominális értéke közti különbségként kell kiszámítani.

További információkért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 4. részét és az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 1.6.3.3. szakaszát.

—   Átsorolások (3.2C.)

Az átsorolások rögzítik mindazon egyéb hatásokat, amelyek nem kapcsolódnak a 4. pont b) alpontjában meghatározott nettó hitelnyújtáshoz, azonban változásokat eredményeznek a mérlegben szereplő hitelek állományaiban, kivéve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket.

Ezeket a hatásokat nem fedik le az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) foglalt követelmények, és azok kihatásait általában összesített alapon becslik meg a makrogazdasági statisztikák összeállítása során. Ugyanakkor ezek jelentősek az egyedi intézmények (vagy TLTRO-II-csoportok) szintjén a nettó hitelnyújtás és az állományokban bekövetkezett változások összeegyeztetése érdekében.

Az alábbi hatásokat jelenteni kell a mérlegben szereplő hitelek állományai vonatkozásában, kivéve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket, és az állományok csökkenését (növekményét) eredményező események negatív (pozitív) előjellel való rögzítésére vonatkozó szokásos konvenció érvényesül.

1)

A hitelfelvevők szektor szerinti besorolásában vagy rezidens státus szerinti területében bekövetkező olyan változások, amelyek változásokat eredményeznek a jelentett fennálló pozíciókban, amelyeket rögzíteni kell, mivel azok nem a nettó hitelnyújtás következményei.

2)

Az instrumentumok besorolásában bekövetkezett változások. Ezek a mutatókat is befolyásolhatják, amennyiben a hitelek állománya növekszik vagy csökken, például valamely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak hitelként, vagy hitelnek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként történő átsorolása következtében.

3)

Az adatszolgáltatási hibák kijavításából eredő kiigazítások, az érintett NKB-től a 8. cikk (1) bekezdése c) pontja alapján kapott útmutatásokkal összhangban.

A 7. cikk (6) bekezdésével összhangban a vállalati átszervezések és a TLTRO-II-csoportok összetételében bekövetkező változások következtében általában újból be kell nyújtani az első adatjelentést annak érdekében, hogy az tükrözze az új vállalati struktúrát és a TLTRO-II-csoport összetételét. Ennélfogva nem kerül sor átsorolásokra ezen eseményeket illetően.

További információkért lásd az MPI mérlegstatisztikai kézikönyv 1.6.3.4. szakaszát. Ugyanakkor a fentiekben kiemelt megközelítésbeli különbségeket figyelembe kell venni az átsorolási adatoknak az egyedi intézmények szintjén történő kinyerése során.

TLTRO-II adatszolgáltatás

Adatszolgáltatási időszak: …

Nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott hitelek, kivéve a lakáscélú hiteleket (euróban, ezres nagyságrendben)

 

Nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek

Háztartásoknak (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket) nyújtott hitelek, kivéve a lakáscélú hitelek

 

 

tétel

képlet

ellenőrzés

Főbb aggregátumok

1

A figyelembe vehető hitelek állományai az adatszolgáltatási időszak kezdetét megelőző hónap végén …

0

0

1

1 = 1.1 – 1.2 (+ 1.3)

 

2

Az adatszolgáltatási időszakban figyelembe vehető nettó hitelnyújtás …

0

0

2

2 = 2.1 – 2.2

 

3

Az állományok kiigazításai: csökkenések (–) és növekmények (+) …

0

0

3

3 = 3.1 + 3.2

 

4

A figyelembe vehető hitelek állományai az adatszolgáltatási időszak végén …

0

0

4

4 = 4.1 – 4.2 (+ 4.3)

4 = 1 + 2 + 3

Alapul szolgáló tételek

A figyelembe vehető hitelek állományai az adatszolgáltatási időszak kezdetét megelőző hónap végén

1.1.

A mérlegben szereplő állományok …

 

 

1.1.

 

 

1.2.

A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek állományai …

 

 

1.2.

 

 

1.3.

A céltartalékok állománya a figyelembe vehető hitelek ellenében (*)

 

 

1.3.

 

 

Az adatszolgáltatási időszakban figyelembe vehető nettó hitelnyújtás

2.1.

Bruttó hitelnyújtás …

 

 

2.1.

 

 

2.2.

Törlesztések …

 

 

2.2.

 

 

Az állományok kiigazításai: csökkenések (–) és növekmények (+)

3.1.

Hitelértékesítések és hitelvásárlások és az adatszolgáltatási időszak alatti egyéb hitelátruházások …

0

0

3.1.

3.1 = 3.1A + 3.1B + 3.1C

 

3.1A

A hitelállományra hatást gyakorló értékpapírosított hitelek nettó forgalma …

 

 

3.1A

 

 

3.1B

A hitelállományra hatást gyakorló, más módon átruházott hitelek nettó forgalma …

 

 

3.1B

 

 

3.1C

A hitelállományra hatást nem gyakorló, értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek nettó forgalma …

 

 

3.1C

 

 

3.2.

Egyéb kiigazítások …

0

0

3.2.

3.2 = 3.2A + 3.2B + 3.2C

 

3.2A

Árfolyamingadozásból eredő átértékelések …

 

 

3.2A

 

 

3.2B

Leírások illetve kivezetések …

 

 

3.2B

 

 

3.2C

Átsorolások …

 

 

3.2C

 

 

A figyelembe vehető hitelek állományai az adatszolgáltatási időszak végén

4.1.

A mérlegben szereplő állományok …

 

 

4.1.

 

 

4.2.

A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek állományai …

 

 

4.2.

 

 

4.3.

A céltartalékok állománya a figyelembe vehető hitelek ellenében (*)

 

 

4.3.

 

 


(1)  Az adatszolgáltatási követelmények alapjául szolgáló koncepcionális keret az EKB/2014/34 határozatban rögzítetthez képest nem változik.

(2)  Az adatjelentések céljára a „háztartások” a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is magában foglalja.

(3)  Lásd: „Manual on MFI balance sheet statistics” (MPI mérlegstatisztikai kézikönyv), EKB, 2012. április, elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu. Különösen a 2.1.4. szakasz (76. oldal) amely a hitelekre vonatkozó statisztikai adatszolgáltatással foglalkozik.

(4)  Ez a kivétel a leírásokra, illetve kivezetésekre vonatkozó adatok jelentésére is hatást gyakorol, az alábbiakban kifejtettek szerint.

(5)  Ez a jelkonvenció (amely az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) foglalt követelmények ellentéte) összhangban van a kiigazítási adatokra vonatkozó, a fentiekben meghatározott általános követelménnyel – vagyis azzal, hogy az állományok növekedéséhez, illetve csökkenéséhez vezető hatásokat pozitív, illetve negatív előjellel kell jelenteni.

(6)  Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) lehetővé teszi az MPI-k számára, hogy a megvásárolt hiteleket azok ügyleti értékén jelentsék, amennyiben ez az országban rezidens valamennyi MPI által alkalmazott nemzeti gyakorlat. Ilyen esetekben az esetlegesen felmerülő átértékelési összetevőket a 3.2B. tétel alatt kell jelenteni.

(7)  Az EKB referencia-árfolyamait kell használni. Lásd a közös piaci előírások meghatározásáról szóló 1998. július 8-i sajtóközleményt, amely elérhető az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

(8)  Ez a követelmény eltér az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) szerinti adatszolgáltatási követelményektől.

(9)  Ez a követelmény megegyezik az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján a hiteleket a céltartalékokkal csökkentett összegen nyilvántartó MPI-k által szolgáltatandó információkkal.

(*)  Csak azokban az esetekben alkalmazandó, amikor a hiteleket a céltartalékokkal csökkentve jelentik; további részletekért lásd az adatszolgáltatási útmutatásokat.


Az oldal tetejére