EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 52010AB0065

Az Európai Központi Bank véleménye ( 2010. augusztus 6. ) a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (CON/2010/65)

HL C 223., 2010.8.18., 1—4. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

18.8.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 223/1


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2010. augusztus 6.)

a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról

(CON/2010/65)

2010/C 223/01

Bevezetés és jogalap

2009. november 12-én az Európai Központi Bank („EKB”) kiadta a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelvnek a kereskedési könyvre és az újra-értékpapírosításra vonatkozó tőkekövetelmények, továbbá a javadalmazási politikák felügyeleti felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: az irányelvtervezet) iránti javaslatról szóló CON/2009/94 (1) véleményt. Az Európai Parlament 2010. július 7-én elfogadta az irányelvtervezetet (2), mely most az Európai Unió Tanácsa általi hivatalos elfogadásra vár. Ez a vélemény az irányelvtervezet Európai Parlament által elfogadott változatán alapul.

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikke (4) bekezdésének utolsó bekezdésén alapul, mely szerint az Európai Központi Bank a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet többek között a megfelelő uniós intézmények elé. E tekintetben az irányelvtervezet a következőket érintő rendelkezéseket tartalmaz: a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) az Unió monetáris politikájának meghatározására és végrehajtására vonatkozó, a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében említett feladata, valamint a KBER-nek a hatáskörrel rendelkező hatóságok hitelintézetek prudenciális felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáinak zavartalan megvalósításában való támogatása, a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említettek szerint. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Általános észrevételek

1.1.

Az EKB-t aggasztja a mentesítésnek a fedezett, lakó- és kereskedelmi ingatlanokkal biztosított kötvények formájában (3) fennálló kitettségekre történő, az irányelvtervezet I. melléklete 2 c). pontjának ii. alpontjában szereplő kiterjesztése. A mentesítésnek 2010. december 31-ről2013. december 31-ig történő meghosszabbítása lehetővé teszi az értékpapírosítással foglalkozó jogalanyok által lakó- és kereskedelmi ingatlanokkal fedezett kitettségek fedezeti kötvények fedezeti pooljába történő értékpapírosításával kibocsátott elsőbbségi részjegyek korlátlan használatát. Emellett az elfogadott szövegből hiányzik a részjegyek tekintetében a legjobb hitelképességi besorolás szükségességére való hivatkozás (4).

1.2.

Az irányelvtervezet ekként befolyásolja az eurorendszer monetáris politikai műveleteiben felhasználható, az eurorendszer monetáris politikai eszközeiről és eljárásairól szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/7 iránymutatásban (5) meghatározott, az ÁÉKBV előírásoknak megfelelő fedezett kötvényeket és az eszközalapú értékpapírokat. E tekintetben az eurorendszer fedezeti keretszabályozása az ÁÉKBV előírásoknak megfelelő fedezett kötvényekhez képest az eszközalapú értékpapírok vonatkozásában kockázatkezelési szempontból szigorúbb elbánást (pl. magasabb haircutokat és minősítési követelményeket) követel meg. Az irányelvtervezetnek esetlegesen következménye lehet az, hogy erőteljes ösztönzést ad a monetáris politikai ügyfeleknek arra, hogy eszközalapú értékpapírjaikat ilyen fedezett kötvények fedezeti pooljába vonják össze, ezzel kedvezőbb elbánásra téve szert – mindezt az eurorendszer kockázati kitettségének kárára.

1.3.

Egyidejűleg és annak ellenére, hogy az EKB üdvözli a külső hitelminősítésre hagyatkozó jogalkotás visszaszorítását célzó szabályozói lépéseket, az EKB némiképp aggályosnak tartja ezen egységek legjobb hitelképességi besorolásának szükségességére vonatkozó hivatkozás elhagyását, mivel ez tovább gyengítheti a fedezett kötvények piacának megbízhatóságát és átláthatóságát, aminek végső soron a a pénzügyi stabilitás szempontjából is következményei lesznek.

1.4.

Általánosságban a közeljövő szabályozói céljának a mentesítés megszüntetésének, illetve a fedezett kötvények fedezeti pooljába kerülő eszközökre vonatkozó, olyan szigorú kritériumok meghatározásának kell lennie, melyek i. nem külső hitelminősítésekre hagyatkoznak, és ii. kellően szilárdak ahhoz, hogy garantálják a fedezett kötvényekbe vetett bizalmat, mely ugyanakkor megfelelő időt biztosít a pénzügyi intézmények számára üzleti modelljeik átalakítására. A kibocsátott kötvény névértékéhez kötött limit – az I. melléklet 2c. pontjának i. és ii. alpontjában tükröződő – 20 %-ról 10 %-ra csökkentése ebbe az irányba tett kedvező elmozdulásnak tekinthető.

2.   Szövegezési javaslatok

Abban az esetben, ahol az EKB az irányelvtervezet módosításáta tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2010. augusztus 6-án.

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  HL C 291, 2009.12.1., 1. o.

(2)  P7_TA-PROV (2010) 0274.

(3)  Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelv (HL L 375., 1985.12.31., 3. o.) 22. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

(4)  Lásd a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg) szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.) VI. melléklete 68. pontjának harmadik bekezdését.

(5)  HL L 310, 2000.12.11., 1. o.


MELLÉKLET

Szövegezési javaslatok

Az Európai Parlament által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt szöveg (1)

Módosítás

VI. melléklet 68. pont ii. alpont

„(ii)

a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»2013. december 31-ig nem kell alkalmazni a francia Fonds Communs de Créances vagy azzal egyenértékű értékpapírosító szervezet által a d) és e) pont szerint kibocsátott elsőbbségi részjegyekre vonatkozó 10 %-os felső határt, amennyiben: i. az értékpapírosított lakó- vagy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek ugyanazon konszolidált csoport tagjaitól erednek, amelynek a fedezett kötvények kibocsátója is tagja, vagy az ugyanazon központi szervhez tartozó egységtől, amelyhez a fedezett kötvények kibocsátója is tartozik (a közös csoportbeli tagságot vagy az ahhoz való tartozást akkor kell meghatározni, amikor az elsőbbségi részjegyeket biztosítékként használják fel a fedezett kötvényekhez;és ii. ugyanazon konszolidált csoport tagja, amelynek a fedezett kötvények kibocsátója is tagja, vagy az ugyanazon központi szervhez tartozó egység, amelyhez a fedezett kötvények kibocsátója is tartozik, vállalja az elsőbbségi részjegyeket alátámasztó ügyletrész-sorozat teljes első szintű fedezetét. Ezen időszak vége előtt, de legkésőbb 2012. december 31-ig a Bizottság megvizsgálja e felhatalmazás megfelelőségét, és adott esetben annak megfelelőségét, hogy hasonló elbánást terjeszt ki a fedezett kötvények más formáira. E vizsgálat fényében a Bizottság, adott esetben, a 151a. cikkben említett hatáskörnek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el ezen időszak meghosszabbítására, e felhatalmazás állandóvá tételére vagy a fedezett kötvények más formáira történő kiterjesztésére.«”

„ii

a harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

»2013. december 31-ig nem kell alkalmazni a francia Fonds Communs de Créances vagy azzal egyenértékű értékpapírosító szervezet által a d) és e) pont szerint kibocsátott elsőbbségi részjegyekre vonatkozó 10 %-os felső határt, amennyiben: i. ezeknek az elsőbbségi részjegyeknek kijelölt külső hitelminősítő intézmény által készített olyan hitelminősítéssel kell rendelkezniük, ami a külső hitelminősítő intézet által a fedezett kötvények tekintetében készített hitelminősítés legjobb kategóriája; ii. az értékpapírosított lakó- vagy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek ugyanazon konszolidált csoport tagjaitól erednek, amelynek a fedezett kötvények kibocsátója is tagja, vagy az ugyanazon központi szervhez tartozó egységtől, amelyhez a fedezett kötvények kibocsátója is tartozik (a közös csoportbeli tagságot vagy az ahhoz való tartozást akkor kell meghatározni, amikor az elsőbbségi részjegyeket biztosítékként használják fel a fedezett kötvényekhez; és iii. ugyanazon konszolidált csoport tagja, amelynek a fedezett kötvények kibocsátója is tagja, vagy az ugyanazon központi szervhez tartozó egység, amelyhez a fedezett kötvények kibocsátója is tartozik, vállalja az elsőbbségi részjegyeket alátámasztó ügyletrész-sorozat teljes első szintű fedezetét. .«”

Magyarázat

A véleményben meghatározott okból az EKB-nak némi aggályai vannak azon követelmény elhagyásával kapcsolatban, miszerint az elsőbbségi részjegyeknek a kijelölt külső hitelminősítő intézmény (ECAI) által készített hitelminősítés legjobb kategóriájával kell rendelkeznie, mivel ez tovább gyengítheti a fedezett kötvények piacának megbízhatóságát és átláthatóságát. Emiatt az EKB javasolja a követelmény szövegbe való visszavételét. Azonban a közeljövő célkitűzésének olyan szigorú kritériumok meghatározásának kell lennie, melyek i. nem külső hitelminősítésekre hagyatkoznak, és ii. kellően szilárdak ahhoz, hogy garantálják a fedezett kötvényekbe vetett bizalmat, mely ugyanakkor megfelelő időt biztosít a pénzügyi intézmények számára üzleti modelljeik átalakítására. Ezért a mentesség esetleges (bizonytalan időre történő) meghosszabbítására vonatkozó utalást el kell hagyni.

Az EKB-nak tudomása van arról, hogy a VI. melléklet 68. pontjának i. alpontja előírja, hogy a fedezetként használt elsőbbségi részjegyeknek 1. besorolású hitelminősítő értékelésnek kell megfelelniük. Ez azonban nem oszlatja el az azzal kapcsolatos aggályokat, hogy kivették az elsőbbségi részjegyekre vonatkozó azon követelményt, hogy minősdítésüknek a kijelölt külső hitelminősítő intézmény által készített hitelminősítés legjobb kategóriájának kell lennie. Ez abból a tényből ered, hogy az 1. besorolású hitelminősítő értékelés csak a kötvénykibocsátás névértékének azon 10 %-ára vonatkozik, melynek tekintetében a mentesség még nem jön szóba. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az illetékes hatóságoknak a 2006/48/EK irányelv 82. cikkének megfelelően kell az 1–6. hitelminősítési kategóriákat meghatározniuk, ami a hitelminősítés tekintetében bizonyos fokú mérlegelést enged. Mindazonáltal az EKB értelmezése szerint a „hitelminősítés legjobb kategóriája” fogalmát szűkebben kell meghatározni.

Az irányelvtervezet Európai Parlament által elfogadott változatában a mentesítés két feltétellel alkalmazható. Az első feltétel, hogy az értékpapírosított lakó- vagy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek ugyanazon konszolidált csoport tagjaitól eredjenek, melybe a fedezett kötvény kibocsátója tartozik. Az EKB véleménye szerint e követelmény gyakorlati ellenőrzése nehézségekbe ütközhet. A második feltétel az, hogy ugyanazon konszolidált csoport tagja vállalja az elsőbbségi részjegyeket alátámasztó ügyletrész-sorozat teljes első szintű fedezetét, amelynek a fedezett kötvények kibocsátója is tagja. Az EKB álláspontja szerint ezt a követelményt az egyes szervezetek fedezeti stratégiákkal könnyen kijátszhatják még akkor is, ha az elsőbbségi részjegyeket alátámasztó ügyletrész-sorozat teljes első szintű fedezete a csoporton belül marad. Emiatt az EKB ezeket a feltételeket nem tekinti olyan követelményeknek, melyek önmagukban elegendő olyan biztosítékot nyújtanának, melyek biztosíthatnák ezen eszközöknek a fedezett kötvények fedezeti pooljába történő bevonását. Az EKB azonban elismeri, hogy e feltételek igenis nyújtanak bizonyos szintű védelmet a kötvénytulajdonosoknak, különösen, ha ezekhez az elsőbbségi részjegyek tekintetében a legjobb hitelképességi besorolás követelményére való utalás szövegbe való visszaemelése is társul.


(1)  A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beilleszteni javasolt új szöveg. A szövegben áthúzással szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.


Az oldal tetejére